U21-es válogatott: „Mindent vagy semmit” – ez a jelszó Svédországban

Vágólapra másolva!
2018.09.07. 09:45
Bízik a svédországi bravúrban Michael Boris, a magyar U21-es labdarúgó-válogatott szövetségi edzője, aki a magyar nyelvtanról, az itthoni képzés fejlesztéséről és a kapitányokról is beszélt.

– Továbbra is tanul magyarul?
– Természetesen – felelte lapunknak Michael Boris, az U21-es magyar válogatott német szövetségi edzője, aki 2016-os kinevezése óta folyamatosan tanulja a nyelvet. – Továbbra is tanul magyarul?
– Természetesen – felelte lapunknak Michael Boris, az U21-es magyar válogatott német szövetségi edzője, aki 2016-os kinevezése óta folyamatosan tanulja a nyelvet.

Másfél éve lapunkban azt mondta, naponta négy új szóval ismerkedik meg. Ez most is így van?
– Nem egészen. A szavak ismerete önmagában nem jelent nyelvtudást, úgyhogy a nyelvtan miatt elkezdtem magyartanárhoz járni. Így most már tudom, hogy az „ért” a szótő, de „értem, érted, érti” a ragozása. Általában heti egyszer fér bele az időmbe a magántanár, sajnos így nehéz gyorsan haladni, de a munka mellett nem tudok több időt szakítani rá. Ugyanakkor az MLSZ-nél és a játékosok között is lehet tanulni, anyanyelvet beszélők között sok minden ráragad az emberre.

A német edző, Michael Boris magyarul irányítja a futballistáit 
(Fotó: Török Attila)
A német edző, Michael Boris magyarul irányítja a futballistáit (Fotó: Török Attila)

A mérkőzéseken és az edzéseken magyarul instruálja a játékosokat?
– Ez magától értetődik, már tavaly, az U19-es válogatott szövetségi edzőjeként is így volt. Azóta még több szót ismerek, ráadásul nem is túl bonyolult annyit kiáltani, hogy „második labda” vagy „hosszú labda”. A játékosok hamarabb megértik, és gyorsabban reagálnak, ha az anyanyelvükön hallják az instrukciókat.

Svédországban vélhetően gyakran hallják majd a hangját a labdarúgói, nagyon nehéz kilencven perc előtt állnak. A továbbjutási esély csak akkor marad meg, ha idegenben legyőzik a veretlen hazai csapatot.
– Ezzel a játékosok is tisztában vannak. Az összetartás elején nem akartam nyomást helyezni rájuk, de elmondtam, hogy a pénteki meccsen a jelszó: mindent vagy semmit. A legjobb tudásunk szerint készítettük fel a srácokat, akik a kluboknak hála jó formában érkeztek meg az összetartásra. A svédek tudják, hogy győzelmi kényszerben lépünk pályára, de ha megfelelő önbizalommal futunk ki a gyepre, meglephetjük őket. Kilencven percen keresztül kell koncentrálnunk, és persze az sem ártana, ha mellénk állna a szerencse.

Elhiszik a játékosok, hogy nyerhetnek Svédországban, majd kedden hazai pályán Belgium ellen?
– Az edzések alapján igen, de még senki sem beszél Belgiumról, egyelőre csak a pénteki meccsre figyelünk. Ugyanazt a tüzet látom a szemekben, amelyet tavaly szeptemberben, amikor idegenben legyőztük Németországot. A motiváció rendkívül fontos, s csak olyan játékosokat hívtunk meg, akik itt akarnak lenni és büszkék arra, hogy U21-es válogatottak lehetnek.

Két éve dolgozik a magyar utánpótlásban, rendszeresen járja a pályákat. Ön szerint hogyan lehetne fejleszteni a fiatalok képzését?
– Talán célravezető lenne, ha a magyar akadémiák vezetői rendszeresen látogatnák a nyugat-európai klubokat, és megnéznék, hogy ott milyen módszerekkel dolgoznak. Amelyikről úgy gondolják, hogy magyar közegben is megállja a helyét, azt építsék be a képzésbe. Egy az egyben nincs értelme másolni, ami az egyik futballkultúrában sikerre vezet, nem biztos, hogy a másikban is működik. Az viszont elvitathatatlan, hogy a nyugati kluboknál az edzők közelebb vannak a topfutballhoz, látják, hogy a mai labdarúgás mit követel a fiatal játékosoktól. Szerencsére az eddigi tapasztalataim alapján a magyar szakemberekben megvan a nyitottság. Az elmúlt két évben több utánpótlásedző is kijött Telkibe, hogy megnézze, hogyan dolgozunk az utánpótlás-válogatottakkal, és egyeztessünk a különböző korosztályok képzéséről.

Ön Bernd Storck idején érkezett a magyar labdarúgásba, akit Georges Leekens követett, most pedig Marco Rossi irányítja az A-válogatottat. A munkájára milyen hatással voltak ezek a változások?
– A szerepköröm végig változatlan maradt. Mindhárom kapitánnyal beszéltem arról, milyen taktikát akarok játszatni a meccsen, miért döntök az adott játékrendszer mellett, hogyan állítom össze a csapatot és az ehhez hasonló kérdésekről. Folyamatosan egyeztetünk, elvégre ebből a korosztályból bármikor a válogatotthoz hívhatnak játékost, ahogy most is történt Sallói Dániel esetében. Egyfelől örülök, hogy a felnőttek között is lehetőséget kaphat, másfelől gondolkodnom kell a pótlásán. Ugyanakkor minden utánpótlásedző tudja, hogy a felnőttcsapat a legfontosabb, az U21-es válogatott amolyan második együttesnek tekinthető. Úgyhogy ha Sallói Dániel góljával nyer a magyar válogatott Finnországban, mindenki boldog lesz.

U21-ES EURÓPA-BAJNOKI SELEJTEZŐ
F-CSOPORT
17.00:
Málta–Belgium
18.00:Törökország–Ciprus
18.30:Svédország–MAGYARORSZÁG (Tv:M4 Sport, élőben az NSO-n)

AZ U21-ES VÁLOGATOTT KERETE
Kapusok: Demjén Patrik (Budaörs), Bese Balázs (Vasas), Gundel-Takács Bence (Újpest FC)
Védők: Katona Máté (MTK Budapest), Szivacski Donát (Vasas), Lenzsér Bence (Paksi FC), Pávkovics Bence (DVSC), Spandler Csaba (Puskás Akadémia), Hegedűs János (Puskás Akadémia), Tóth Bence (Mol Vidi FC), Szalai Attila (Mezőkövesd), Gergényi Bence (ZTE)
Középpályások: Vida Máté (DAC – Szlovákia), Jancsó András (Haladás), Gazdag Dániel (Budapest Honvéd), Hinora Kristóf (Vasas), Varga Kevin (DVSC), Haris Attila (DVSC)
Támadók: Rácz Barnabás (Haladás), Makrai Gábor (DVTK), Bíró Bence (Guimaraes – Portugália), Kundrák Norbert (Soroksár), Zsótér Donát (Újpest FC), Banó-Szabó Bence (Budapest Honvéd)

A 6. CSOPORT ÁLLÁSA
1. Svédország 7 5 2 18–4 +14 17
2. Belgium 7 5 2 13–5 +8 17
3. MAGYARORSZÁG 6 3 2 1 10–6 +4 11
4. Törökország 7 2 2 3 7–9 –2 8
5. Ciprus 8 2 6 7–18 –11 6
6. Málta 7 7 5–18 –13 0

 

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik