Szigorú és tárgyilagos kiválasztás eredménye az utánpótlás-válogatott kerete (Fotó: Czerkl Gábor)

Pisont István az olaszoktól elszenvedett hatgólos vereség után azt mondta, tudja, hogy a csapat korábbi edzőinek, Szepessy Lászlónak és Korolovszky Györgynek nem volt könnyű dolga, de új alapokra kell helyezni ennek a korosztálynak a munkáját… A helyzet ezzel szemben a következő:

„Kétezer-tizenkettőben két hónapig voltam ennél a csapatnál, aztán az egy évvel fiatalabbakkal foglalkoztam, ezt az együttest nem tőlem vették át, itt valami félreértés történhetett – mondta Szepessy László. – Ez a kilencvenhetes születésűek csapata, én kétezer-tizenkettő novemberétől a kilencvennyolcasokkal dolgoztam…”

A mostani csapatnak 2013-ban végig Tuboly Frigyes volt az edzője. Ő volt az edző tavaly szeptemberben, amikor együttese az első Eb-selejtezőn 4–1-es és 5–2-es vezetés után 5–5-re végzett Walesszel, majd kikapott Skóciától és Szlovéniától is.

A korosztályt korábban irányító Korolovszky György úgy véli, szigorú és tárgyilagos kiválasztás eredménye a válogatott:

„Aki azt állítja, hogy én állítottam össze ezt a csapatot, nem ismeri az utánpótlás rendszerét. Ekkora felelősséget nem lehet egyetlen emberre, de még ötre sem bízni. A Bozsik-programban az egyesületek legjobbjai a körzetük kiemelkedő játékosaival készülnek. A legjobbaknak további lépcsőfokokat kell megmászniuk: az alközpontok, majd a megye tehetségeivel kerülnek össze, és aztán a régió legjobbjait – százhúsz gyereket – egy évben kétszer négy napon át teszteljük. A húsz megyei igazgató, illetve valamennyi szövetségi edző választ ki minden posztra öt játékost, ez szűkül később harminc, majd húsz főre. Ilyen szigorú és tárgyilagos kiválasztás szerintem egyetlen sportágban sincs.”

A korábbi szövetségi edző szerint mindegyik korosztály más:

„A kilencvenötös születésűek erősek, az Eb-re készülnek, a kilencvenhatos ütőképes, kissé elmarad az előzőtől, a kilencvenhetes sajnos gyengébb, mint az előtte lévő, és nem olyan erős, mint az utána következő – sajnos eddig ez volt a tapasztalat. Egy edző tévedhet, ezért a gyerekeket harminc szakember választja ki…”

Tamási Zsolt, a Sándor Károly Akadémia szakmai igazgatója szerint ennek a korosztálynak szeptember óta nem volt közös programja, pedig szükség van az összetartásokra:

„Az előző években kialakult egy rendszer, a korosztályos csapatoknak minden hónapban volt összetartásuk. Ennek a korosztálynak azonban a tavaly szeptemberi Eb-selejtező óta nem volt közös programja. Sajnos sokszor még manapság is olyanok mondanak véleményt, akik utánpótlásmeccs közelében sem jártak, vagy ha hívják őket a gyerekek mellé dolgozni, csak nevetnek: ilyen körülmények közé?!”

Tamási elismerte, kevés a tehetség és sok az akadémia:

„Ha a tehetségek egy helyre koncentrálódnak, a mindennapi munkában egymást húzzák felfelé, és jobban megismerik egymást, annak jelentős szakmai előnye lehet. De tény, szűk a merítés, kevés a gyerek, annyi tehetség sajnos nincs, amennyi akadémia működik. Nálunk noszogatni kell nemcsak a srácokat, a szülőt is, hogy adja futballistának a gyerekét, máshol az egész család azon dolgozik, hogy focizzon, büszkék rá, nálunk szégyellni kell lassan, ha valaki futballista akar lenni. És az sem feltétlenül jó, hogy a gyakori átalakítások során megkérdezik a szakma véleményét, de hallgatni nem szoktak rá.”