Egy kalappal! – ellenfeleket kap a magyar válogatott az Eb-selejtezőre

 

A szokottnál is nagyobb izgalommal és már-már arisztokratikus öntudattal várhatjuk a 2024-es, németországi Európa-bajnokság selejtezőjének sorsolását, amelyre vasárnap 12 órától kerül sor Frankfurtban a Festhalléban. Merthogy az első kalapból, vagyis kiemeltként várjuk a sorsolást, és amióta kalapbeosztás van valamely sorsolás előtt (először az 1982-es világbajnokság, illetve az 1984-es Európa-bajnokság selejtezője előtt osztották kalapokba a résztvevőket), még sohasem került az elitbe a magyar válogatott. Az 1982-es és az 1990-es vb közötti valamennyi torna selejtezője előtt a második kalapban kaptunk helyet, aztán 1992-től már a harmadikban, 1998-tól a negyedikben. A 2004-es Eb-selejtezőben visszakerültünk a harmadikba, de a következő két nagy viadal előtt egyaránt az ötödikbe zuhantunk. Azóta a negyedik és a harmadik kalap között liftezünk, a 2016-os Eb előtt a másodikba kerültünk, de sok köszönet abban sem volt (harmadik hely Észak-Írország és Románia mögött). Három tornára jutottunk ki 1982 óta, az 1986-os vb-n a második kalapba kerültünk, a két legutóbbi Eb-n pedig a negyedikbe.

Az, hogy most az elsőbe, a ragyogó Nemzetek Ligája-szereplésünknek köszönhető, hiszen az A-liga mind a négy csoportjában az első és a második helyen végző csapatnak járt ez a kiváltság, és mint ismert, Olaszország mögött, de Németországot és Angliát megelőzve második lett csoportjában Marco Rossi együttese. Korábban a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) világranglistája volt a kalapbeosztás alapja, de a Nemzetek Ligája óta már az NL-sorrend az, ami nem jött rosszul nekünk. Mint ahogy a remek NL-szereplés a későbbiekben is nagy előnyökkel járhat. A 2016-os és a 2020-as (2021-re halasztott) Eb-re ugyanis egyaránt pótselejtezőn jutott ki válogatottunk. A franciaországi torna előtt a harmadik helyen végzett csoportjában, és a Norvégia elleni pótselejtezős párharcot megnyerve (1–0, 2–1) jutott ki. A tavalyi Eb előtt pedig még ennél is gyengébben szerepeltünk az Eb-selejtezőben, hiszen a csoportban Horvátország, Wales és Szlovákia is Magyarország előtt végzett, csak Azerbajdzsánt sikerült megelőzni. Az eredményes NL-szereplés azonban meghozta a gyümölcsét, hiszen annak köszönhetően részt vehettünk a pótselejtezőben, amely új szisztéma szerint zajlott, két egymeccses párharcot kellett megnyerni. A magyar válogatott Bulgáriát idegenben (3–1), majd Izlandot itthon legyőzve (2–1) jutott ki végül az Eb-re, amelynek társházigazdája volt. A 2024-es Eb-re is a tíz csoport első két helyezettje kvalifikál, és mivel ezúttal lesz rendező ország, további három hely kiadó a 24 csapatos mezőnyben. Arra a három helyre a selejtezőből ki nem jutók közül a most véget ért Nemzetek Ligája rangsora alapján 12 csapat pályázhat, őket három négycsapatos ágra sorolják majd, és mindegyik győztese kijut. Vagyis ha nem végzünk Eb-selejtezős csoportunk első vagy második helyén, legalább a pótselejtező lényegében már most biztosra vehető, nehezen képzelhető el, hogy Horvátország, Hollandia, Spanyolország, Olaszország, Dánia, Portugália és Belgium közül lesz négy olyan csapat, amelyik egyenes ágon nem jut ki. Ha ezt tovább sarkítjuk: ebben a pillanatban tulajdonképpen két mérkőzésre vagyunk a 2024-es Eb-részvételtől. Ez akkor is igaz, ha – ad absurdum – 2024 márciusáig minden meccsét elveszíti a válogatott. Elég, ha azt a két pótselejtezőt megnyeri akkor – persze a legtisztább az lenne, ha a selejtezőből kijutnánk, amire első kalaposként most már meg is van minden esély.

Bár a kiemelések azért vannak, hogy tükrözzék az éppen aktuális erőviszonyokat, az első kalapba kerülés sem jelent garanciát arra, hogy csoportja első két helyének valamelyikén végezzen a válogatott. Nemegyszer előfordult ugyanis, hogy valamely kiemelt nemzet gyenge selejtezős teljesítménye miatt lemaradt a földrészviadalról. Intő példaként álljon itt Bosznia-Hercegovina esete, amelynek nemzeti csapata csupán harmadikként zárt selejtezős csoportjában, a pótselejtezőn Írországgal szemben elbukott, így első kalapos kiemelés ide vagy oda, lecsúszott a 2016-os franciaországi Eb-ről. Csakúgy, mint 2008-ban a szintén első kalapos Anglia.

 

Ami selejtezősorozat létszámát illeti, az UEFA 55 tagországából csak 53 küzd a kijutásért, Németország ugyanis a házigazda jogán automatikus résztvevője lesz az Eb-nek, míg Oroszország a nemzetközi szövetség szeptember 20-án hozott döntése értelmében az Ukrajna ellen indított háború miatt nem vehet részt.

A válogatottakat tíz csoportba sorolják, háromban (H-, I-, J-csoport) hat, hétben öt szerepel, s az már most tudvalevő, hogy a Nemzetek Ligája négyes döntőjében szereplő Spanyolország, Horvátország, Dánia és Olaszország ötcsapatosba kerül (A–D-csoportok). Az első kalapban szereplő válogatottakat (beleértve a magyart is) ugyanezen logika szerint sorsolják az E-től a J-csoportig. A második kalapból elsőként kihúzott nemzeti csapat az A-csoportba, a másodikként kihúzott a B-csoportba kerül és így tovább. Az utolsó, hatodik kalapban helyet kapó három országot, Andorrát, San Marinót és Liechtensteint a H-, I- és J-csoport valamelyikébe sorsolják.

A sorsolás „irányított” lesz, mégsem kell csalást kiáltani, a szabályokat ugyanis előre lefektették. Politikai okok miatt nem kerülhet egy csoportba Örményország és Azerbajdzsán, Ukrajna és Fehéroroszország, Gibraltár és Spanyolország, Koszovó és Szerbia, valamint Koszovó és Bosznia-Hercegovina. Fehér­oroszország, Észtország, Lettország, Litvánia, Feröer, Finnország, Izland és Norvégia közül legfeljebb kettő kerülhet egy csoportba a játék szempontjából viszontagságos időjárási körülmények kockázata miatt. Az utazási költségek korlátozása érdekében három ország legfeljebb egyet kaphat a következők közül a csoportjába. Azerbajdzsán a Gibraltár, Izland, Portugália hármasból, Izland az Örményország, Ciprus, Grúzia, Izrael négyesből kaphat legfeljebb egy ellenfelet, míg Kazahsztán Andorra, Anglia, Feröer, Franciaország, Gibraltár, Izland, Málta, Észak-Írország, Portugália, Skócia, Spanyolország és Wales közül egy vetélytársra számíthat legfeljebb.

A sorsoláson a Magyar Labdarúgó-szövetséget az elnök (Csányi Sándor), a főtitkár (Vági Márton), az alelnök (Berzi Sándor), a szövetségi kapitány (Marco Rossi), a csapatmenedzser (Tömő Attila) és a sajtófőnök (Szabó Gergő) képviseli. A korábbi klasszisok közül a német Jürgen Klinsmann és Karl-Heinz Riedle, illetve az olasz Gianluca Zambrotta és Demetrio Albertini segédkezik a sorsolásnál.