Csongrádi Ferenc (Fotó: Vác FC, archív)

 

„Apácatornai gyerekként minden vágyam volt, hogy labdarúgó legyek, s előbb az NB I-ben, majd a válogatottban futballozhassak. Aztán meg az, hogy pályafutásom során legalább egyszer pályára lépjek a világbajnokságon. Nos, a sors úgy hozta, hogy 1978-ban Argentínában és 1986-ban Mexikóban is ott lehettem volna, ám sérülések miatt itthon maradtam. Noha Argentína előtt tagja voltam a keretnek, gerincműtétem miatt nem utazhattam, Mexikót megelőzően pedig hiába játszottam a Hollandia ellen kettő-egyre megnyert selejtezőn, sérülés miatt ismét kimaradtam az utazó keretből. A Manchester United elleni UEFA-kupa-mérkőzésen megfájdult a térdem, ám nem akartam kihagyni a Real Madrid elleni döntőt.

Ez lett a vesztem, elkerülhetetlenné vált a térdműtét, így csak a televízióban nézhettem a mexikói világbajnokságot. Viszont négy évvel korábban, 1982-ben szerepeltem a spanyolországi tornán. Nehéz csoportba kerültünk, hiszen Belgiummal, Argen­tínával és Salvadorral kellett megküzdeni a továbbjutásért, s bár sokáig élt a remény, az utolsó, belgák elleni mérkőzésen hiába vezettünk, a 76. percben Alex Czerniatynski egyenlített. Ekkor már én is a pályán voltam, érthetően nagy volt a szomorúság. Persze így is örök emlék a világbajnokság, mert bár korábban a válogatottal és a Videotonnal is jártam Spanyolországban, de vébén részt venni egészen más.

Emlékszem, mi Elchében laktunk a belgákkal, de azért élőben láthattam Diego Maradonát meg a többi argentin sztárt. Több élménybeszámolóra hívtak, amelyeken nem csupán a Videoton nagy meneteléséről faggattak az emberek, hanem a belgák elleni meccsről, no meg arról, milyen volt Diego Maradona játékát figyelni. Örömmel mesélek élményeimről, arról, hogy milyen nagyszerű csapatunk volt akkor, és hogy hajszál híján továbbjutottunk. Ezerszer eszembe jutott Kerekes Attila sikertelen becsúszása és Mészáros Ferenc vetődése, aki ütni, s nem megfogni akarta a labdát – minden másképpen alakulhatott volna. No de ez ma már történelem, az életem egyik szép részlete.”

Akcióban (Fotó: Imago Images)