A kezdőpont maradt, ahol eddig volt – a Népstadion tovább él az új Puskás Arénában

Vágólapra másolva!
2019.11.05. 09:52
null
November 15-én a magyar válogatott Uruguayjal mérkőzik meg a Puskás Arénában
Régi szellemiség modern köntösben: a Népstadion tovább él az új Puskás Arénában, amely a huszonegyedik század minden követelményének megfelel.

 

Tíz nap múlva a nagyközönség előtt is megnyitja kapuit a Puskás Aréna, a magyar válogatott az Uruguay elleni barátságos mérkőzéssel avatja fel a létesítményt. A stadionnyitó összecsapásig lapunk minden nap beszámol Közép-Európa egyik legnagyobb befogadóképességű, legkorszerűbb multifunkcionális élményarénájával kapcsolatos érdekességekről, hasznos tudnivalókról és friss információkról. A sorozat első részében a Skardelli György építész tervezte új nemzeti stadion tíz jellegzetességét gyűjtöttük össze.

1. A Puskás Aréna építészeti megformálása, látványa a Népstadiont idézi. A lelátók közlekedési rendszere, a lépcsőtornyok, a tágas alsó körüljáró szint azonos, a karakteres pilonoknak és az azokat borító betonrácsoknak köszönhetően az újban könnyű meglátni a régit. A nosztalgikus érzést csak erősíti, hogy a Népstadion elbontott betonját beépítették az aréna alapszerkezetébe és falaiba, így a legendás létesítmény és minden ahhoz kötődő szép emlék is tovább él. A megújuló toronyépületben múzeum, a Puskás Kiállítási Központ kap helyet.

2. Az új aréna pontosan a régi helyén épült fel, a futballpálya középpontja nem változott, milliméterre ugyanott helyezkedik el. A magyar válogatott aktuális csapatkapitánya a kezdőrúgást így pontosan ugyanarról a helyről végezheti el, ahonnan korábban Puskás Ferenc, Albert Flórián vagy Nyilasi Tibor is játékba hozta a labdát.

3. A Puskás Aréna száz százalékban hazai létesítmény: magyarok tervezték és építették. A munkálatok három éven keresztül összesen tizenötezer embernek adtak munkát, tizenötezer család megélhetését segítették. Az építési költség világszinten közepesnek mondható, a nemzeti stadionnal egy időben épülő, hasonló méretű tokiói olimpiai stadion például a duplájába kerül. A határidőket tartva a műszaki átadás-átvétel megkezdődött, s november 9-én zárul le.

4. A lelátó a korábbinál sokkal közelebb került a pályához. Hogy mennyire, azt jól érzékelteti, hogy egyetlen szék sincsen nyolcvan méternél távolabb a pályától. A hangulatra tehát biztosan nem lehet panasz, a sorsdöntő válogatott mérkőzéseken telt ház esetén félelmetes atmoszféra fogadja a vendégegyüttest.

5. Futballmérkőzésen 67 ezer, koncerten 78 ezer férőhellyel lehet számolni. A VIP-terület négyezer fős, a terek a bérlők igényeinek megfelelően személyre szabhatók, bennük különféle rendezvényeket (konferencia, bankett, esküvő) is lehet rendezni. 88 skybox, azaz 12–60 férőhelyes páholy is készült, mindegyikhez exkluzív kiszolgálás tartozik.

KAKASÜLŐ, GYEP, KISPAD

„Talán tízéves lehettem, amikor az édesapám először vitt ki a stadionba, aztán labdaszedőként és nézőként is megcsodálhattam a kor legendáit – mondta lapunknak Bálint László, a Ferencváros 76-szoros válogatott korábbi labdarúgója. – Gyerekként rendre a »kakasülőn« volt a helyünk, hiszen oda lehetett olcsón jegyet kapni, és mert a játékosok onnan apró pontoknak tűntek, leginkább a mozgásukról ismertük fel őket. Később felejthetetlen kettős rangadókon léptünk fel a Ferencvárossal, ráadásul olyan játékostársaim voltak, mint Albert Flórián és Varga Zoltán. Ide köt az első válogatott meccsem, amikor kettő-nullára kikaptunk az NSZK-tól: Gerd Müllert kellett fognom – nem volt könnyű dolgom… Később szövetségi kapitányként is ülhettem a kispadon a futópálya szélén, ezt azért nem sokan mondhatják el magukról. A legkedvesebb emlékem amúgy egyértelműen a Norvégia ellen négy-egyre megnyert találkozó, hiszen gólt szereztem, és kijutottunk az 1982-es világbajnokságra. A legfájóbb a svédek elleni három-három, amikor úgy maradtunk le a vb-ről, hogy a selejtezőcsoportban egyszer sem veszítettünk. Természetesen ott leszek az Uruguay elleni mérkőzésen, a szurkolóknak pedig kívánom, legalább annyi örömük legyen az új stadionban, mint volt a régiben.”

6. A pályát a legmodernebb eljárással készült hibrid gyepszőnyeg borítja. A műanyagszálakkal megerősített természetes fű jóval ellenállóbb a hagyományos gyepnél. Magyarországon az Új Hidegkuti Nándor Stadionban és az Illovszky-stadionban is ezt használják, nemzetközi szinten a Barcelona, a Manchester United és a Juventus otthonában is ilyen talajon zajlik a játék.

7. Arról, hogy a mérkőzések előtt és alatt senki se maradjon éhes, negyvenöt büfé gondoskodik, amelyek pulthossza összesen egy kilométer. A lelátó kialakításának köszönhetően ráadásul sorban állás közben is rálátni a pályára. A szurkolók kényelmét teljes wifi-lefedettség, gyors internet is szolgálja.

8. Két nagy méretű, korszerű csapatöltöző az épület bejárati szintjén kapott helyet, mindegyik közvetlenül megközelíthető buszokkal. A csapatokat nagy méretű masszázs- és rehabilitációs terület is várja, amelyben a regenerációt gyorsító jégkád is helyet kapott. Az épület pályaszintjén kiépített további öltözők akár tornák megrendezését is lehetővé teszik, a labdaszedő gyerekek és a mozgáskorlátozottak részére is saját blokk áll rendelkezésre.

9. Korszerűsítették a beléptető rendszert: az elektronikus jegyeket QR-kóddal leolvasó kapukat alakítottak ki, a modern kor elvárásainak megfelelve ezáltal jelentősen csökken a papírjegyek aránya, valamint gyorsul a stadionba jutás.

10. A Puskás Aréna teljes körűen megfelel a kor elvárásainak, teljesíti az UEFA IV-es kategóriájának követelményeit. Ennek megfelelően nemcsak a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság társhelyszíne lesz, hanem alkalmas Bajnokok Ligája- és Európa-liga-döntő megrendezésére is.

NAGYOBB MÉRETHEZ KATTINTSON A KÉPRE!
NAGYOBB MÉRETHEZ KATTINTSON A KÉPRE!

 

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik