Phelpsország 20. lenne az olimpiai éremtáblázaton

NAGY NYERTESEK ÉS VESZTESEK

A brit teljesítmény jól illeszkedik abba a trendbe, miszerint az olimpiai házigazda éremtermését mindig alaposan megdobja a rendezés a négy évvel korábbihoz képest – a kivétel az olimpiatörténetben az 1976-os rendező Kanada, amely Montrealban nem nyert aranyérmet (igaz, érmet többet szerzett, mint Münchenben), illetve Finnország, amely 1952-ben az összes megszerzett érmet tekintve előre-, viszont a megszerzett aranyérmek számát tekintve visszalépett 1948-hoz képest.

Nagy-Britannia méltán lehet büszke szereplésére: a házigazda küldöttség 1908 után minden idők második legjobb eredményét mutathatja fel, több aranyérmet szerzett, mint 2004-ben és 2008-ban összesen. A britek éremtáblázaton elfoglalt 3. helye a legjobb pozíció 1920 óta, akkor szintén a harmadik helyen zárt Nagy-Britannia.

Az éremtáblázat legnagyobb előrelépője Dél-Afrika (46 helyet ugrott Pekinghez képest), a legnagyobb visszaeső pedig Szlovákia (32 helyes visszacsúszás), amely Pekingben 3 arany-, 2 ezüst- és 1 bronzéremmel zárt, most pedig aranyérem nélkül, egy ezüst- és három bronzéremmel. A legtöbb érmet Kína veszítette (–13 – a súlylökés eredményének módosítása után –12) Pekinghez képest, ahogy a legtöbb aranyérmet (szintén –13) is, ráadásul az ázsiai sportnagyhatalom az Egyesült Államok mögé szorult az éremtáblázaton. Hogy hová tűntek a kínai aranyérmek? Tornában, sportlövészetben és tollaslabdában is mérséklődött a dominancia, mint ahogy cselgáncsban és gumiasztalon is érzékeny veszteségek érték a kínai „sárkányt”.

Magyarország aranyérmek számában az egyik legnagyobb előrelépő: Nagy-Britannia (+10) és az Egyesült Államok (szintén +10) után Kazahsztánhoz hasonlóan öt aranyéremmel szerzett többet, mint 2008-ban. Hazánk egyben az egyetlen ország, amely a top 20-on kívüli 2008-as helyezését top 10-esre cserélte Londonban.

„Minőségileg” az olimpia legnagyobb nyertese Kazahsztán, amely ugyanannyi érmet nyert (13), mint Pekingben, csak éppen a 2 arany-, 4 ezüst- és 7 bronzérmes „termés” helyett most 7 arany-, 1 ezüst- és 5 bronzéremnek örülhetett. Természetesen ez minden idők legjobb kazah olimpiai szereplése, az ország 1996 és 2008 között összesen nyert kilenc aranyérmet, és sosem többet, mint hármat.

Az (arany)érem másik fele: a kínaiakon kívül az ausztrálok lógathatják kicsit a fejüket, mivel aranyaik száma megfeleződött Pekinghez képest, 14 helyett csak 7 elsőség jutott a déli sportnagyhatalomnak. Az ausztrálok már az első hét után elég rosszul viselték, hogy „ezüsteső" hullott rájuk: kínjukban azzal viccelődtek, hogy az ezüst az új arany, ráadásul – ez pláne kellemetlen lehetett nekik – jó ideig a szomszéd és rivális Új-Zéland mögött álltak. A mostani két évtizede a legrosszabb ausztrál olimpiai szereplés. Sok érmet veszített Kuba – legutóbb Montrealban szereztek húsznál kevesebb érmet az 1984-es és a '88-as olimpiát kihagyó ország képviselői –, viszont az éremtáblázaton előrelépett a több aranynak köszönhetően.

OROSZ BÚCSÚ A DOBOGÓTÓL

Oroszország tízzel több érmet szerzett, mint Pekingben, viszont az éremtáblázaton elveszítette a harmadik helyét az óriásit javuló britek miatt. Oroszország független államként csupán a korai olimpiákon (1900, 1908, 1912) szorult ki az első három helyezett közül az éremtáblázaton. Sem a Szovjetunió (1952–1988), sem az Egyesített Csapat (1992), sem az ismét független orosz küldöttség (1996– ) nem végzett rosszabb helyen eddig harmadiknál a nyári olimpiai játékokon. Kérdés, hogy Rióban az oroszok vissza tudják-e szerezni az őket hagyományosan „megillető” helyet az első háromban.

Oda vannak már a németek igazán nagy napjai is: 1992-ben még 33 aranyérmet szerzett az egyesített német csapat, 1996-ra ez 20-ra csökkent, most pedig egymás után negyedszer nem tudja elérni a húsz aranyas határt a küldöttség. Egyesített német csapattól a mostani a legkevesebb elsőség 1964, a tokiói olimpia óta, viszont megállt az az 1992 óta tartó trend, hogy a németek mindig kevesebb érmet szereznek, mint a négy évvel korábbi olimpián.

Sokatmondó, hogy Németország elé bejött az olimpiát egészen pazarul kezdő Dél-Korea az éremtáblázaton. A Koreai Köztársaság áttörését Los Angeles hozta, majd ezt hazai pályán remek szereplés követte 1988-ban – most pedig egymás után másodszor szereztek 13 aranyérmet a dél-koreaiak, akiknek bőven lett volna esélyük megdönteniük hazájuk valaha volt legjobb szereplését, de nem tették, mivel pont a nemzeti sportnak számító tékvandóban nem remekeltek... Ha már nemzeti harcművészet (illetve sport): Japán mindössze egy aranyérmet szerzett cselgáncsban, ráadásul 2000 után ismét kiszorult az első tízből az éremtáblázaton (a két tény között alighanem összefüggés is van).

NAGY UGRÁS ELŐRE

Kiválóan szerepelt Londonban Irán – minden éremtípusból többet gyűjtött, mint Pekingben, „négy pluszos” teljesítményt (több arany, több ezüst, több bronz, több érem összesen) az irániakon kívül csupán a már említett Nagy-Britannia, Oroszország, Új-Zéland (a súlylökés eredményének megváltoztatásáig, mert akkor az ezüstmutató +1-ről 0-ra csökkent, az arany viszont eggyel nőtt), Dél-Afrika és Kolumbia volt képes felmutatni. Magyarországnak két ezüst kellett volna a négy pluszhoz (így +5, –1, +3, +7 a mutató Pekinghez képest).

Az éremtáblázat alsó régióiban persze akár egy ezüstérem aranyra „cserélése" hatalmas mozgást indíthat el (és fordítva): az előrelépők között kell megemlítenünk Horvátországot – szomszédunk Londonban annyi aranyérmet szerzett, mint eddig összesen a nyári olimpiákon! –, Litvániát, a negyven éve legjobb olimpiáját letudó Mexikót és Svédországot is. Persze a svédeknél ez így is csupán egy aranyérmet jelent, az északi ország nagyon messze van negyvenes-ötvenes évekbeli olimpiai fénypontjától.

AZ ELTŰNT ÉRMEK NYOMÁBAN

Hová tűntek az érmeink? – nézhetnek körül a görögök. Görögország történeti szerepétől eltekintve nem mondható olimpiai nagyhatalomnak, de 1996 és 2004 között – nyilván az athéni rendezésnek és a „felfutási pályának" köszönhetően – három kifejezetten jó olimpiát zárt. Most viszont egymás után másodszor nullázott az aranyérmeket tekintve, a mostani két bronz Szöul óta a legrosszabb görög szereplés.

Sokat esett vissza Pekinghez képest Bulgária, Indonézia, Thaiföld és Mongólia, kifejezetten rossz játékokat zárt Kanada. A juharlevelesekre rádőlt a bronzérmeket tartalmazó szekrény – tizenkettőt szereztek –, viszont aranyból csupán egy akadt, Rosannagh MacLennan a női gumiasztal versengését nyerte meg. Ilyen rosszul Kanada 1976 óta nem szerepelt, amikor is házigazdaként nagyon leégett (0 arany!). Szintén bánkódhatnak a kenyaiak, igaz, esetükben inkább a pekingi szereplés (6 arany, 4 ezüst, 4 bronz, valaha volt legjobb olimpiájuk) volt a kiemelkedő, és a dolgok most visszakerültek a normál kerékvágásba.

SZOMSZÉDOLÓ

Nézzük a Magyarországgal szomszédos országok szereplését! A magyar küldöttség ugyebár a 9. helyen zárt az éremtáblázaton, Ukrajna a 14.-en, Horvátország a 26.-on (módosítás után 25.). Románia 1964 óta nem szerepelt ennyire rosszul, mindössze két aranyérmet szerzett (27. hely). Szlovénia egy aranyat szerezve a 42., holtversenyben Szerbiával, a már említett Szlovákia az 59. Kérdezhetik, hol vannak az osztrákok – nos, a „sógorok” történelmi pocsék szereplésen estek túl, nem szereztek érmet, csakúgy, mint Tokióban. Vizsgálat is indul náluk a londoni kudarcot követően...

„Még az idén törvénybe kell foglalnunk, hogy a népszerű olimpiai sportokat kell támogatnunk, nem pedig nyakló nélkül minden sportágat. Még idejében változtatnunk kell a struktúrán, hogy Rióban más legyen a helyzet. Különben maradunk a luxemburgiak szintjén, ők sem nyertek egy fia érmet sem Londonban” – mondta Norbert Darabos sportminiszter.

FELIRATKOZTAK, ELSŐZTEK

Grenada, Uganda, Puerto Rico, Botswana, Ciprus, Gabon, Guatemala, Montenegró, Katar, Bahrein, Hongkong, Szaúd-Arábia és Kuvait Londonban szerzett érmet, Pekingben nem – az éremtáblázatról pedig Togo, Mauritius, Izrael, Vietnam, Szudán, Izland, Ecuador, Chile, Kirgizisztán, Ausztria, Nigéria, Kamerun, Zimbabwe és Panama „esett ki”.

Első olimpiai érmét ünnepelhette Grenada (rögtön aranyat, 400 méteres síkfutásban!), Botswana (ezüst, 800 méteres síkfutásban), Ciprus (ezüst – vitorlázásban), Gabon (ezüst – tékvandóban), Guatemala (ezüst – 20 km-es gyaloglásban), Montenegró (női kézilabdában), illetve Bahrein (női 1500 méteres síkfutásban, mivel 2008-ban Rasid Ramzit doppingolás miatt kizárták, hiába nyert aranyérmet). Összesen 85 ország küldöttsége gyűjtött be érmet, szemben a négy évvel korábbi 86-tal.

*: a cikk szövege a 2012. augusztus 13-i NOB-bejelentés előtt készült. A NOB ekkor közleményben tudatta, hogy megfosztotta a női súlylökő-aranyérmest, Nazdeja Osztapcsukot eredményétől doppinghasználat miatt. A táblázat viszont már a módosított eredményt tartalmazza.