Nyolc érem a magyar csapat célja a paralimpián

Vágólapra másolva!

2012.08.28. 13:01

Címkék

A pekingi hat érem túlszárnyalása a magyar küldöttség célja a szerdán Londonban kezdődő XIV. paralimpián, amelyen a négy évvel ezelőttihez hasonlóan 33 sportoló képviseli a magyar színeket.

ESÉLYEINK AZ ELSŐ HÉTEN
A magyarok közül először az asztaliteniszező Csonka András kerül megméretésre, csütörtök reggel, hazai idő szerint 10 órakor kezd a selejtezőben, az olimpián számunkra is megannyi élményt nyújtó ExCel-csarnokban. Pálos Péter ugyanitt világ- és Európa-bajnokként veszi a kezébe az ütőt. Az első versenynapon színre lép Gurisatti Gyula, aki légpisztollyal szerepel először, a 10 méteres számban. Az olimpiai közvetítésekből jól ismert, gyönyörűséges Eton Dorney evezőspályán pénteken mutatkozik be Lengyel Mónika, másnap pedig az ExCelben vár küzdelem két cselgáncsozónkra, Papp Gáborra és Szabó Nikolettre, akiknek világ- és Európa-bajnokságokról vannak már érmeik. Az első hét végén, vasárnap elkezdődik a paralimpia a teniszezők számára is, köztük Farkas László igyekszik továbbjutni a selejtezőből.

„Az eredeti célunk az volt, hogy több sportolót indíthassunk, mint Pekingben, ez végül nem valósult meg – mondta az MTI érdeklődésére Gömöri Zsolt, a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) elnöke. – A csapat összetétele viszont változott, mivel négy éve csak látás- és mozgáskorlátozott versenyzőink indultak, most viszont ismét ott lehetnek az értelmi fogyatékos sportolók is, akik magyar részről éremesélyesek lehetnek. Pekingben egy arany- és öt bronzéremmel zártunk, idén ennél több dobogós helyet szeretnénk, legalább nyolc érem van a csapatban.”

Az MPB első embere kifejtette, hogy az úszók közül elsősorban a címvédő és világcsúcstartó Sors Tamás, valamint Tóth Tamás végezhet az első háromban, az asztaliteniszező Pálos Péter pedig világranglista-vezetőként és világbajnokként számít favoritnak.

„Vívásban ott lesz két emblematikus sportolónk, Szekeres Pál és Krajnyák Zsuzsanna, de jó helyezést várok a női párbajtőr- és a férfi tőrcsapattól is – jelentette ki Gömöri Zsolt. – A világbajnok Szabó Nikolett cselgáncsban kerülhet a legjobbak közé, atlétikában pedig a Biacsi lányok, Bernadett és Ilona remekelhetnek, s ugyanott titkos esélyes a nemrég csapatba kerülő Orbán Csaba.”

A szervezésről szólva a sportvezető közölte, a londoni házigazdák egy egységként kezelik az olimpiát és a paralimpiát, erre utalnak a hasonló kabalafigurák és a két esemény kommunikációja is.

„Biztos vagyok benne, hogy ragyogó rendezvény lesz” – szögezte le Gömöri Zsolt.

CSAPATNÉVSOR
Az augusztus 29.–szeptember 9. között sorra kerülő paralimpián részt vevő magyar csapat tagjai: Berecki Dezső, Csonka András, Pálos Péter (asztalitenisz), Biacsi Bernadett, Biacsi Ilona, Kanyó Zsolt, Orbán Csaba (atlétika), Sas Sándor, Szávai Csaba (erőemelés), Lengyel Mónika (evezés), Papp Gábor, Szabó Nikolett (cselgáncs), Dávid Krisztina, Gurisatti Gyula (sportlövészet), Farkas László (tenisz), Csuri Ferenc, Meilinger Csaba, Sors Tamás, Tóth Tamás, Vereczkei Zsolt, Engelhardt Katalin, Illés Fanni, Kézdi Réka, Ráczkó Gitta, Zámbó Diána (úszás), Juhász Tamás, Mató Gyula, Osváth Richárd, Szekeres Pál, Dani Gyöngyi, Juhász Veronika, Krajnyák Zsuzsanna, Pálfi Judit (vívás)

A MAGYAR CSAPAT EREDMÉNYESSÉGE
A magyar sportolók 29 arany-, 34 ezüst- és 50 bronzérmet gyűjtöttek az eddigi 13 paralimpián. Az első magyar paralimpiai medáliát, egy bronzot 1972-ben Fejes András szerezte kerekesszékes hajtásban Heidelbergben. A legsikeresebb szereplés 1984-ben volt New Yorkban, ahonnan a küldöttség 29 éremmel tért haza (13/11/5). Legutóbb, a 2008-as pekingi seregszemlén a magyarok egy aranyat – Sors Tamás úszó révén –, továbbá öt bronzot szereztek. A testi fogyatékosok seregszemléjét 1988 előtt „Fáklyás Játékoknak" hívták, és nem volt kötelező az olimpia helyszínén megrendezni. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) és a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC) megállapodása után 1988-tól hívják az eseményt paralimpiának, és azóta mindig az ötkarikás játékok helyszínén bonyolítják le.

A PARALIMPIAI ÉREMTÁBLÁZAT MAGYAR SZEMPONTBÓL
	arany	ezüst	bronz
Róma, 1960	–	–	–
Tokió, 1964	–	–	–
Tel-Aviv, 1968	–	–	–
Heidelberg, 1972	–	–	1
Toronto, 1976	1	–	1
Arnhem, 1980	–	–	–
New York, 1984	13	11	5
Szöul, 1988	–	5	7
Barcelona, 1992	4	3	4
Atlanta, 1996	5	2	3
Sydney, 2000	4	5	14
Athén, 2004	1	8	10
Peking, 2008	1	–	5
összesen:	29	34	50

A VERSENYZŐK KATEGORIZÁLÁSA
Az esélyegyenlőség érdekében a résztvevőket egy nemzetközi szakértői bizottság a testi fogyatékosságtól függően kategóriákba sorolja. Minden sportág saját besorolási rendszerrel rendelkezik, ezeket a nemzetközi sportági szövetségek készítik el. A fogyatékosság mértékét számmal és betűvel jelölik, de ugyanaz a betű és szám különböző sportágakban más fogyatékossági szintet jelent. A besorolást minden versenyző esetében az első külföldi viadal előtt egy független szakértőkből álló bizottság készíti el. Vannak versenyzők, akiknek az állapotában bekövetkezhet változás, őket gyakrabban ellenőrzik, és esetükben előfordulhat, hogy többször változik a kategória, amelyben versenyezhetnek. Elsősorban Európa- és világbajnokság előtt kapnak kategóriákat a sportolók, mert sokan ezeken a viadalokon mutatkoznak be a nemzetközi porondon. Az sem ritka, hogy a vb-ken, Eb-ken a végeredményt a vesztesek megóvják, és kérik a győztesek vagy érmesek besorolásának felülvizsgálatát. Főleg az újoncként kiemelkedő eredményt elérő sportolók számíthatnak arra, hogy az ellenfelek óvást nyújtanak be, és kérik a megismételt ellenőrzést. Egy-egy sportoló kategóriai besorolásán csak az illetékes szakértői bizottság módosíthat. Paralimpián ilyen esetek nem szoktak előfordulni, mivel a játékokra az év közben rendezett világkupaversenyeken, illetve vb-ken és Eb-ken elért eredmények alapján elkészített világranglista helyezéseinek köszönhetően lehet kvótát szerezni. A Londonba eljutó versenyzőket már ellenőrizték, a riválisok is pontosan ismerik egymást. Vannak sportágak, melyekben a besorolás egyszerűen nyomon követhető, teniszben például két kategória létezik: ülő (kerekesszékes) és álló. Erőemelésben nincsenek sérültségi kategóriák. Ezzel szemben az úszóknál egy-egy versenyző esetében az úszásnemtől függően is változhat a besorolás, és előfordulhat, hogy valaki az egyik számban az enyhén, a másikban a súlyosabban sérültek között indulhat. Ami a játékok programjába idén visszakerülő értelmi fogyatékosokat illeti, ők három számban – atlétika, úszás, asztalitenisz – vehetnek részt, és a testi fogyatékosok kategóriaszámai (például az úszóknál 1–13) után ők kapják meg a következő számot (az úszóknál a 14-est). Az értelmi fogyatékosoknál az indulási feltétel a 75 alatti intelligencia-hányados (IQ).