Légiósok: Egy pillanatra sem becsültük le az ellenfelet – Szoboszlai

– Mikor került ágyba szombat hajnalban?
– Nagyjából fél öt körül – felelte lapunknak Szoboszlai Dominik, a Salzburg 19 esztendős középpályása, aki góllal és gólpasszal vette ki a részét csapata 5–0-s győzelméből a másodosztályú Austria Lustenau elleni Osztrák Kupa-döntőben.

– Ezek szerint megünnepelték a sikert.
– Ellenkezőleg, ahhoz képest, hogy trófeát nyertünk, meglehetősen visszafogottan örömködtünk. Inkább az tartott sokáig, amíg a finálénak otthont adó Klagenfurtból hazaértünk Salzburgba. A vírushelyzet miatt egyébként sem szerencsés nagy ünneplést csapni. A többi csapathoz hasonlóan mi is betartjuk az egészségügyi előírásokat, most legfeljebb az ölelések és a közös ugrálások férnek bele. Ennyinek viszont muszáj, elvégre mutassanak egyetlen olyan csapatot, amelyik kupagyőztes lesz, és a játékosok nem ölelgetik egymást.

– Szombaton azért ünnepi ebéd vagy vacsora járt a kupagyőztes csapatnak?
– Túl sűrű a program ahhoz, hogy egy pillanatra is hátradőljünk. Szombat délelőtt regeneráló edzésünk volt, a vasárnapot megkaptuk szabadnapnak, hétfőn azonban már ismét várnak minket az edzőközpontba, mert szerdán a Rapid elleni bajnoki következik.

– A vezetőség elvárta a kupagyőzelmet?
– Minden idénynek azzal a céllal vágunk neki, hogy a bajnokságot és a kupát is meg kell nyernünk, a duplázás a kiindulási alap. Ezek után következik a nemzetközi kupa, amelyben szintén igyekszünk minél jobban szerepelni. Szerencsére ebben az idényben a Bajnokok Ligája-csoportkörben nem okoztunk csalódást, az ottani teljesítményünket látva pláne kötelező feladatnak tekinthető a hazai sorozatok megnyerése. A döntő előtt persze már mi, játékosok is kötelező győzelemről beszéltünk, mert a másodosztályban szereplő csapat ellen nem veszíthettünk. Ne értsenek félre, a pályán is megmutatkozott, hogy egyetlen pillanatra sem becsültük le az ellenfelet, mindent beleadtunk, csupán arról van szó, ha a nemzetközi porondra készülünk, az ilyen párosításban nem maradhatunk alul.

– Annyira sima meccs volt, mint a végeredmény mutatja?
– Nem használnám ezt a szót, egyszerűen csak mindenki becsülettel elvégezte a feladatát, az első perctől kezdve hajtottunk, és ez eredményre vezetett. Nem mondhatom, hogy akkora próbatétel elé állítottak minket, mint a Linz vagy a Rapid elleni osztrák bajnokin, ugyanakkor sohasem könnyű olyan ellenféllel játszani, amelyben a játékosok életük egyik nagy lehetősége előtt állnak. Főleg akkor, ha mélyen hátrahúzódva védekeznek és esetleg foggal-körömmel őrzik a döntetlent, vagy próbálják a tizenegyesrúgásokig elhúzni a döntőt. Szerencsére péntek este esélyt sem adtunk erre.

– A döntőben gyönyörű szabadrúgásgólt szerzett, labdaszerzést követően gólpasszt adott, és a második salzburgi találat előtt nagy sprintet levágva megzavarta a kapust. Tízes skálán milyen érdemjegyet adna magának?
– Erre nem szeretnék válaszolni, nem nekem kell megítélnem a teljesítményemet. A csapattársaimhoz hasonlóan csak a feladatomat végeztem, szerencsére ezúttal kijött a lépés. A gólnak és a gólpassznak is örültem, a kapus megzavarása miatt viszont butaság lenne dicsérni magam. Egyébként is, legalább egy gólt még szerezhettem volna, inkább azzal kell foglalkoznom, hogy az miért nem sikerült.

– Mikor döntötte el, hogy beívelés helyett erőből kapura lövi a tizenhatos bal oldalánál megítélt szabadrúgást?
– Nagyjából akkor, amikor a játékvezető szabadrúgást ítélt onnan a javunkra. Láttam, hogy abból a pozícióból érdemes próbálkozni, mert ha kapura lövöm a labdát, valamelyik csapattársam beleérhet a lövésbe, és akkor a kapus aligha háríthat. Nem egyszerű, de nem is lehetetlen abból a szögből gólt szerezni, az egyetlen lehetőség pedig az volt, hogy erőből meglövöm a labdát, és próbálom úgy eltalálni, hogy lefelé csapódjon. Szerencsére bejött.

Szoboszlai gólja

– Karrierje egyik legjobb meccsét játszotta?
– Erre sem tudok válaszolni, mert nem ugyanaz jól futballozni a Lustenau ellen, mint jó teljesítményt nyújtani a Liverpoollal szemben.

– Minek köszönheti, hogy a hosszú szünetet követően ilyen formában tért vissza?
– Annak, hogy egy percre sem álltam meg, sőt különmunkát végeztem, hogy a lehető legjobb állapotban várjam a folytatást. Az edzéseken éreztem, hogy jó formában vagyok, örülök, hogy ez a pályán visszaköszönt.

– Önnek mit jelent ez a trófea?
– Valamennyi aranyérem fontos, elvégre a karrier végén minden labdarúgó szeretne kupákról és sikerekről nosztalgiázni. A mostani volt a negyedik trófeám a Salzburggal, remélem, nem az utolsó.

– A bajnoki folytatás szempontjából mit jelent a siker?
– Az önbizalmunknak sokat számított a győzelem. Más lenne a folytatás, ha az járna a fejünkben, hogy nem tudtuk legyőzni a másodosztályban szereplő ellenfelet, így viszont pozitív érzésekkel várjuk a hátralévő bajnoki fordulókat.