„Az utolsó jelenet, amire emlékszem, hogy valahol a felezővonal tájékán poroszkálok, majd a következő kép az, hogy a mentőautóban fekszem – mondta a megyei portálon Szokol Zsolt. – Utólag tudtam meg, hogy egy beadásnál meglöktek, majd kapusunk, Jova Levente a térdével eltalálta a tarkóm, aztán mozdulatlanul feküdtem. Bevittek a ­kórházba, kaptam egy in­fúziót, csináltak egy koponya CT-t, és mivel szerencsére ­ne­gatív lett az eredmény, haza is engedtek – este csapattársam, Rubus Tamás jött be értem. Vasárnap még nagyon fájt a fejem és hányingerem volt, ez hétfőre már csökkent. Most azt fogom csinálni, mint a kislányom, Fruzsika: eszem és alszom a hűvös, elsötétített szobában.”

A játékos számára természetesen véget ért a tavaszi szezon.

„Amikor odaértem hozzá, már magánál volt – fejtegette dr. Sánta János csapatorvos. – Sápadt volt, zavartan beszélt és furcsán vette a levegőt. Mivel koponyasérülése lett, kórházba kellett szállítani, ahol koponya CT-t csináltak, ami szerencsére negatív lett. Az agyrázkódás miatt pihennie kell, így vasárnap biztosan nem játszhat az utolsó bajnokin, Szolnokon.”