Jót tett az edzőváltás a DVTK-nak és az MTK-nak is, végig remekelt ősszel a Pécs – NB II-es értékelés

KUZNYECOVVAL MEGTÁLTOSODOTT A DVTK, JÓT TETT AZ EDZŐVÁLTÁS AZ MTK-NAK IS

A balul sikerült előző idényt és a harmadik helyet követően nem is lehetett más a cél a Diósgyőrnél, mint a feljutás. A csapat az április elején Szegedről viharos körülmények között átcsábított Vukmir Dragannal vágott neki az új bajnokságnak. A siófoki, majd a Soroksár elleni hazai zakó után ugyan két győzelem következett, de mivel a csapat 4–3-ra alulmaradt Pécsen, és visszacsúszott a 13. pozícióba, még az átigazolási időszak augusztus végi zárása előtt elköszöntek a szerb-magyar kettős állampolgárságú szakvezetőtől. Vukmirt a szintén korábbi ferencvárosi védő, Szergej Kuznyecov azonos nevű fia követte a kispadon, aki másodedzőként korábban az orosz Szpartak Moszkvánál, majd legutóbb Bölöni László segítőjeként a görög Panathinaikosznál dolgozott. Feljavult az együttes védekezése, így Kuznyecovval a diadalok is megérkeztek Diósgyőrbe: egymás után két fontos rangadót is nyertek, előbb Gyirmóton, majd odahaza az MTK ellen, majd kisebb megtorpanás – a Szeged elleni kupakiesés, majd a szentlőrinci vereség – után újra győzelmi pályára állt a DVTK, és már csak a Haladás ellen csúszott be egy vereség. A 11. fordulótól már folyamatosan feljutó helyen, a 15-iktől pedig az élen állt, ráadásul négypontos előnnyel a második Pécs, illetve ötpontos fórral a harmadik MTK-val szemben. A Diósgyőr holtversenyben a második legkevesebb gólt kapta, így a szurkolói összességében joggal bízhatnak abban, hogy az idény végére meglesz az annyira áhított feljutás az élvonalba.

A legutóbbi, vártnál gyengébb szereplést követően új alapokra helyezte a munkát a PMFC: új vezetőedző érkezett Weitner Ádám személyében, akiben sokan nem bíztak, hiszen először ült le harmadosztálynál fentebb szereplő csapat kispadjára, illetve tanácsadóként Elek Ákos is csatlakozott a munkához. A játékosmozgás is a megszokottnál nagyobb volt Pécsen, többek között a két korábbi házi gólkirály, Adamcsek Máté és Geiger Norbert is új helyre tette át székhelyét, miközben a szurkolók tűkön ülve várták, ki lesz az első érkező. A szakmai stáb végül megtalálta, hogy kikkel pótolható vagy inkább túlszárnyalható a két gólfelelős – érkezett Tóth-Gábor Kristóf, valamint a megyei rivális Szentlőrinctől Harsányi István, s rögtön a csapat élére álltak. Mégis sokan vélekedtek úgy, talán a leggyengébb kerettel vág neki a Munkás a harmadik NB II-es idényének. A korábbi erényeket, a magas letámadást továbbcsiszolva azonban szépen kezdett összeállni a játéka, ahogy haladt fordulóról fordulóra. A védelem ismét a 2020–2021-es önmagát idézte, még ha a felében kicserélődve is, hiszen Rácz László és Katona Levente maradt csak abból a keretből. A csapat stabil szereplése – s az, hogy fordulókon át vezette is a tabellát, illetve zsinórban 18 bajnokin nem talált legyőzőre – így is óriási meglepetés volt, még a vezetőedző sem számított arra, hogy ez véghez vihető. Az ősszel ráadásul két korábbi stabil játékosa szinte nem is játszhatott elhúzódó sérülése miatt, Hegedűs Márk és Kónya Dávid újabb lendületet biztosíthat majd a csapatnak a tavasszal, ráadásul az óriási bedobásairól híres kapitány, Futó Zsombor is újra bevetésre kész lehet addigra.

Kétéves élvonalbeli távollét után Bognár György szakmai igazgató vezetésével az NB I-be való azonnali visszajutást vette célba a külföldiektől megváló, jelentősen megfiatalított MTK. A többek között Bognár Istvánnal és Németh Krisztiánnal megerősített kék-fehéreknél eleinte simán mentek a dolgok, hiszen hét forduló elteltével mindössze két vesztett ponttal, 30–9-es gólkülönbséggel álltak az élen. Ez kicsit elaltatta őket, de később kiderült, hogy a győzelmeiket egy kivétellel alsóházi csapatok ellen érték el. A diósgyőri 0–3-mal kezdődően negatív fordulat, zsinórban három vereség következett, majd miután újabb három meccsen csak két pontot tudott gyűjteni a csapat, a vezetőség megvált Bognár Györgytől. A szakmai igazgató helyére Horváth Dávidot nevezték ki, aki tavasszal az NB I-ben ideiglenesen már ellátta a vezetőedzői feladatokat, és vele akkor – a kiesés ellenére – veretlen maradt az MTK (sőt, kis híján bent is maradt az élvonalban). A fiatal tréner most ugyanott folytatta, ahol májusban abbahagyta: megtette a szükséges változtatásokat, a csapat játéka ismét feljavult, így a záró hét fordulóban megint nem kaptak ki a kék-fehérek (5 diadal, 2 iksz), akik úgy térhettek téli pihenőre, hogy csak egy pontra vannak a feljutást jelentő második helytől.

A Szeged-Csanád GA együttese ugyanazzal a statisztikával (10 győzelem, 5 döntetlen, 5 vereség) zárt, mint a 2021–2022-es bajnokság őszi idényében. Talán csak a gólkülönbségben van pici változás (25–20 most, 27–15 akkor), illetve abban, hogy egy éve ötödik, ezúttal viszont már negyedik helyet ért ez a szereplés. A csapat védekezése ezúttal is a mezőny legjobbjai közé emelte a Szegedet, 20-nál kevesebb gólt csak a Pécs (13), a Diósgyőr (19) és a Győr (19) kapott. Azaz szinte zökkenőmentesen alakult át a keret, amelyben az előző évihez képest mindössze a kapus (Takács János vagy Molnár-Farkas Tamás), valamint Temesvári Attila, Simon Ádám, Farkas Aurél és Gajdos Zsolt maradt bent rendszeresen a kezdőben, a többi poszton új labdarúgókat kellett beépíteni az Alekszandar Sztevanovics vezette szakmai stábnak. A Szeged az előtte lévő három csapat ellen csupán egy pontot szerzett, kikapott a Diósgyőrtől, kétszer az MTK-tól, míg ikszelt a Péccsel, de legyőzte a közvetlen mögötte lévő Gyirmót, Haladás, Ajka, Csákvár négyes tagjait. Ám mivel olyan váratlan vereségek is becsúsztak, mint a Mosonmagyaróvár vagy a Szentlőrinc elleni 0–1 és 0–2, a Békéscsaba (3–3) és a Nyíregyháza (1–1) ellen pedig csak döntetlenre futotta erejéből, egyelőre látható közelségben, de tisztes távolságban van a szegedi szurkolók 1999 óta dédelgetett álma, a feljutást jelentő első vagy második hely.

LEMARADÓBAN A GYIRMÓT, A HALI ŐSZI JÓ HAJRÁJÁVAL ZÁRKÓZOTT FEL

Amilyen jól szerepelt az előző bajnokságban Németh Szabolccsal a Szombathelyi Haladás, olyan rosszul kezdte a 2022–2023-as kiírást. A vasiak ugyan a bajnokságot két győzelemmel és egy döntetlennel indították, az ezt követő négy meccsből viszont hármat is elveszítették. Németh Szabolcs lemondott, a fiatal szakembert a rutinos Michal Hipp váltotta a kispadon. A szlovák trénerrel éppen úgy kezdtek a zöld-fehérek, mint első szombathelyi szerepvállalása idején: egy vereség után zsinórban három győzelem jött. A vasiak egyre feljebb kúsztak a tabellán, hazai pályán legyőzték az MTK-t, nyertek Gyirmóton és a listavezető Diósgyőr otthonában is, viszont kikaptak a hátsó régióban tanyázó Szentlőrinc és a Mosonmagyaróvár vendégeként. Az ősz utolsó három meccsét viszont behúzták, így a jónak mondható 5. helyről várhatják a folytatást. Hipp egy 14-15 fős magra támaszkodik a keretben, a többiek ritkán kapnak lehetőséget; a támadófutball híve – tény, a szombathelyiek játéka egyre eredményesebb és élvezhetőbb is.

Többet vártak a szurkolók a Gyirmót FC Győrtől, mint amit kaptak. Az együttes az előző kiírásban esett ki az NB I-ből, de az azonnali visszajutást tűzték ki célul a vezetők. A csapat Csertői Aurél irányításával elsősorban idegenben szerepelt jól, házon kívüli mutatója a DVTK után (de azonos, 21-es pontszámmal) a legjobb, hazai környezetben viszont tízből mindössze három bajnokit tudott megnyerni – ez utóbbi mutató a Mosonmagyaróvár után a második legrosszabb. A fontos rangadókon nem tudott jó eredményeket elérni a kisalföldi együttes, a DVTK-tól, az MTK-tól és a Szegedtől is kikapott, míg a Pécs ellen csak döntetlenre volt képes. A nyolcpontos hátrány soknak tűnik a második helyezett PMFC-vel szemben, igaz, két évvel ezelőtt is nagy tavaszi menetelésének köszönhették a gyirmótiak, hogy feljutottak az élvonalba.

Nem kezdte rosszul az idényt az FC Ajka, de érezni lehetett a hektikusságot rajta, ugyanis amíg hazai pályán jöttek a győzelmek – háromból három siker –, addig három idegenbeli fellépésén csak egy pontot szerzett. Aztán az ETO elleni, otthoni 1–0-s vereséget követően felborult a rend, és már hazai környezetben is egyre több pontot hullajtott el a zöld-fehér együttes, miközben vendégként a 14. forduló után is nyeretlen maradt. Ekkor pedig, október utolsó napján a vezetőség megköszönte Kis Károly munkáját, aki így három és fél év után kénytelen volt távozni a klubtól. A 14. helyen álló csapatot Jeney Gyula vette át megbízott vezetőedzőként, és a kispadon a Gyirmót felett aratott 3–1-es győzelemmel kezdett idegenben, megszakítva a bakonyiak ötmeccses nyeretlenségi sorozatát. Az ajkaiak ugyan ezután hazai környezetben nem bírtak az MTK-val, az utolsó idei négy találkozójukon egyaránt három pontot szereztek, így felléptek a tabella 7. helyére, azaz úgy tűnik, bejött az edzőváltás – bár még nem tudni, tavasszal is Jeney irányítja-e a csapatot.

SOKAT JAVULT A CSÁKVÁR, GYENGÉLKEDETT A NYÍREGYHÁZA

Az Aqvital FC Csákvár az elmúlt évek nehezen kiharcolt bennmaradása után nyugalmasabb őszt zárt. Sőt, az idény egyik kellemes meglepetését okozta nyolcadik helyével a Tóth Balázs vezetőedző irányította gárda, mely átlagéletkorát tekintve a mezőny egyik legfiatalabb keretét tudhatja magáénak. A szakmai stáb jól keverte a lapokat, a védelem közepén például a rutinos, 38 éves Vaskó Tamás ugyanannyit játszott (15 meccs), mint a 19 esztendős Alaxai Áron (14 meccs). Míg az elmúlt években kis túlzással zsákszámra kapta a gólokat az együttes, idén ősszel az ötödik legkevesebbel büszkélkedhet. Ehhez természetesen kellett egy kiemelkedő kapusteljesítmény – Auerbach Martin még csak 20 éves –, illetve egy jól összeszokott védelem. A középpályán a 19 éves Gazdag Vajk és a 21 esztendős Körmendi Kevin vette a hátára a csapatot, futóteljesítményükkel a legjobbak között vannak az egész másodosztályban. Ha valahol gondjai voltak a csákváriaknak, az a támadósor, igaz, ehhez kellett a gólérzékeny Hornyák Marcell többszöri sérülése, aki azért 10 bajnokin így is öt találatig jutott. Az idény közepén volt egy hétmeccses veretlenségi sorozata a gárdának, miközben nemcsak közvetlen riválisait győzte le, az MTK ellen is nyert a Hungária körúton.

Ha van az NB II-ben tipikus középcsapat, akkor a Soroksár SC feltétlenül az. A 2021–2022-es idényt a nyolcadik helyen fejezte be, most pedig 31–31-es gólkülönbséggel a kilencedik pozíciót foglalja el úgy, hogy csupán eggyel kevesebbszer kapott ki, mint ahány győzelme és döntetlenje van. Lipcsei Péter együttese a végletek csapata, a 2. fordulóban idegenben legyőzte a Diósgyőrt, de az ősz második felében hatot kapott otthon az MTK-tól, és a kieső helyen tanyázó Békéscsaba is megverte.

Új tréner, Tímár Krisztián irányításával vágott neki a bajnokságnak az ETO FC Győr, amelynek a védelme rendben is volt ősszel (bizonyítja ezt a 19 kapott gól), viszont a támadójáték elmaradt a várttól (22 szerzett találat). A középmezőnyből nem tudtak kitörni a győriek, pedig sok tehetséges futballista alkotja a keretet, és Tímár meg is adta a kellő bizalmat a fiatal játékosoknak. Fellángolások azért voltak, jelzi ezt az Ajka elleni idegenbeli siker és az MTK elleni Hungária körúti döntetlen is, de tartósan nem voltak képesek a jó teljesítményre a győriek.

Visinka Ede vezetésével az egy éve ilyenkor 20. helyen telelő Tiszakécskei LC könnyedén maradt bent az előző idényben, azonban a lendület idén őszre kifogyni látszott a kécskei gépezetből. A bajnokságot ugyan győzelemmel indították a kék-sárgák, ám november elejére mindössze 16 megszerzett pont állt a csapat neve mellett, így az egész őszi szezont tekintve tizedikként Kécskén is az edzőváltás mellett döntöttek. Visinka Edét Klausz László váltotta, aki hat mérkőzésen irányíthatta eddig a gárdát, az ezeken megszerzett 10 pont nem néz ki rosszul, de meg kell jegyeznünk azt is, hogy például a sereghajtó Dorog otthonában nagy pofonba szaladt bele a csapat. A Tiszakécske 21 szerzett gólja a második legkevesebb az ősz során, ami annak fényében főleg csalódást keltő, hogy a nyáron Balajti Ádám és Horváth Zoltán személyében két klasszikus gólvágó csatlakozott a kapura szintén mindig veszélyes Zamostny Balázs mellé.

Az újonc Mosonmagyaróvár a gyengébb szezonkezdetet követően az ősz második felének egyik legkellemesebb meglepetése volt a másodosztályban. A rossz rajt a csapatot hosszú idő irányító Varga László állásába került, az edzőt szeptember közepén bocsátották el. Helyét először csak ideiglenesen, majd végleg is Horváth Csaba vette át, akinek irányítása alatt szárnyra kapott az újonc. Nyerni tudott többek között Szegeden és a Győr otthonában is, de hazai környezetben a Haladás legyőzése sem okozott nekik akadályt. Külön említésre méltó, hogy a Horváthtal megnyert hat mérkőzés egyikén sem kapott gólt a Mosonmagyaróvár. A támadójátékon lesz még mit javítani, hiszen a 20 forduló alatt szerzett 20 gól a Siófokkal egyetemben a legkevesebb az NB II-ben.

A szintén újonc Kazincbarcika a bajnokság kezdetén repülőrajtot vett, Varga Attila együttese hét fordulót követően 15 szerzett ponttal a második helyen állt a tabellán. Aztán valami megszakadt a borsodiaknál, a nyolcadik fordulóban elszenvedett, Nyíregyháza elleni vereséget még tizenegy nyeretlen találkozó követte. Varga Attila a folytatást ahhoz kötötte, hogy a csapatnak a 2022-es év utolsó három mérkőzésén négy pontot kell szereznie. Az ellenfelek (MTK, Szentlőrinc, Dorog) ismeretében nem tűnt lehetetlennek a küldetés, és mivel a kék-sárgák két döntetlent követően az utolsó mérkőzésen a kiesés elleni harcban vetélytársnak számító Dorog otthonában nyerni tudtak, a 13. helyről várhatják a folytatást.

Az előző idényt az előkelő ötödik helyen záró BFC Siófok úgy kezdte az idényt, hogy hazai pályán a DVTK-t, a Szparit és a Haladást is legyőzte, idegenben azonban kétszer alulmaradt. Ezután viszont öt fordulón keresztül nyeretlen maradt, és visszacsúszott a táblázat alsó harmadába. Ekkor ismét összekapta magát, nyert Kazincbarcikán és Dorogon, valamint otthon a Szentlőrinc ellen, ikszelt a Péccsel, valamint az MTK-nál, ezzel azonban el is lőtte a puskaporát. Az utolsó öt őszi fordulóban már képtelen volt nyerni, sőt, a mezőnyből egyedüliként a legutóbbi négy bajnokiján pont nélkül maradt Domján Attila együttese, ráadásul közben csupán egy gólra volt képes. A tavaszt úgy várja a 14. helyről, hogy csak egy pontra van az osztályozós helyektől.

A Nyíregyháza Spartacusnál már nagyon várják, hogy felépüljön az új stadion, de a szurkolók még inkább bíznak abban, hogy hosszú évek után újra versenyképes csapatuk lesz. Idén ősszel csalódniuk kellett, ugyanis a Spartacus a 15. pozícióban telel, vagyis hajszál választja el az osztályozós helyektől. A már-már megszokott, szezon közbeni edzőváltás sem maradt el: a harmadik forduló után Feczkó Tamásnak járt le az ideje, majd két mérkőzéssel a téli szünet előtt Huszák Gézának is fel kellett állnia a kispadról, az együttest legutóbb irányító Lengyel Roland pedig csak ideiglenesen látta el a feladatot. Úgy tűnik, a nagy változások még csak most jönnek. A klub már bejelentette a Szentlőrincről érkező új sportigazgató, Fekete Tivadar kinevezését, valamint Visinka Ede vezetőedző szerződtetését. Feladatok lesznek bőven, a Szpari ugyanis a szerzett és a kapott gólok tekintetében is a középmezőnyben végzett, a Gyirmót és az MTK bravúros legyőzése mellett inkább a váratlan pontvesztések voltak jellemzőek rá, és nem sok játékost lehet említeni, aki heteken keresztül kiemelkedően teljesített a soraiban.

ISMÉT ALULTELJESÍTETT A BUDAFOK, NAGY BAJBAN A BÉKÉSCSABA

A Szentlőrincnél nem volt nagy jövés-menés a nyáron, sőt, a legcsendesebb átigazolási időszakát tudta le talán, mióta a harmadosztályból feljutott. Inkább korábbi húzóembereit kötötte magához a Pécsre távozó Harsányi Istvánt leszámítva. A nagy váltás az edzői stábot érintette inkább, hiszen a legutóbbi idényt követően szakvezető nélkül maradt a csapat, ugyanakkor Jeremiás Gergő személyében talált egy motivált, fiatal trénert, akivel további javulásra számított. A csapat stabilitása a megújult játékkal, illetve az összeszokottabb öltözővel javult is, s ez sokáig az eredményekben is meglátszott. Úgy tűnt, hogy a lőrinciek kiszabadultak a kiesés ellen küzdők közül, s már középcsapatként számolhatnak velük az ellenfelek és szurkolók is. Azonban az ősz végére talán el is fáradt a fiatal gárda, így nem sikerült szépen zárnia a jól kezdődő idényt a téli pihenő előtt. Épp ezért osztályozós helyről kell majd folytatnia, ahelyett, hogy biztonságban telelne.

Ismét csalódást keltően alakult a Budafoki MTE őszi szezonja. A fővárosi gárda a nyolcadik fordulóban tudott először győzelmet aratni, ráadásul az addig lejátszott mérkőzéseken, a tabellán hozzá közel álló riválisok ellen nyeretlenek maradt. A vártnál gyengébb rajt nem maradt következmények nélkül, augusztus végén Csizmadia Csabát leváltották, a helyét Mátyus János vette át a kispadon. A várt áttörés azonban egyelőre elmaradt, hiszen Mátyus irányítása mellett is mindössze öt győzelmet aratott a nemrég még az első osztályban szereplő gárda. A 20. fordulóban ráadásul hazai vereséggel zárta az évet a Budafok, amely szintén nem lehet büszke a támadójátékára, hiszen a 20 forduló szerzett 21 gólja a második legkevesebb a mezőnyben. Igaz, a Kozármisleny ellen eredetileg megnyert mérkőzést megóvták a mislenyiek Szűcs Zsolt jogosulatlan szerepeltetése miatt – a játékost egy nappal korábban piros lappal kiállítottak a BMTE II-ben, emiatt nem játszhatott volna, ez pedig három pontjába került a csapatnak.

A HR-Rent Kozármislenytől nem sokan várták, hogy majd berobban a másodosztályba, mégis az újonc jó eredményekkel kezdett. Igaz, ehhez nagyban hozzájárult az olyan veteránok érkezése, mint Bartha László és Kulcsár Kornél, de a veretlen feljutás egyik megalapozója, Kirchner Krisztián is oroszlánrészt vállalt a korai sikerekből. Ahogy viszont haladt az idő, az ellenfelek kiismerték a csapatot, az elkezdett visszacsúszni, ami Tóth László vezetőedző állásába került. A folytatásban már Szekeres Zoltánnal a kispadon sem igazán tudott új lendületre kapni a csapat, s egy-két jó eredményt kivéve lecsúszott a kieső helyekre. A mislenyieké a legrosszabb védelem a bajnokságban, a 20 forduló alatt beszedett 38 találat a legtöbb kapott gól az ősszel. A háttérmunkák már meg is kezdődtek a csapatnál, hiszen a PSV-nél is nevelkedő Kun Bertalan megszerzését bejelentették, de valószínűleg itt nem állnak meg, a vezetőknek tovább kell erősíteniük a keretet, ha a klub ki akar evickélni a veszélyzónából.

Békéscsabán szurkolók, vezetők és játékosok is nagyon bíztak abban az idény kezdetén, hogy nem kell majd akkora izgalmakat átélni, mint az előző pontvadászat végén, amikor csak az utolsó, III. Kerületi TVE elleni hazai találkozón dőlt el, hogy kizuhan-e a harmadik vonalba a Békéscsaba 1912 Előre. Nos, erősen körvonalazódik, a mostani bajnokság sem sokkal könnyebb a lila-fehéreknek, mint az előző. A viharsarki egylet ponthátránnyal áll a kieső, 19. helyen, pedig annyira nem lóg ki a mezőnyből, ha a hét (!) egygólos vereségből csak kettő ellenkező előjelű, akkor már nyugodtabban karácsonyozhatnának a csapat tagjai. A gyenge szereplés hátterét boncolgatva csak két lehetséges ok: az elmúlt évben 22 találattal az NB II góllövőlistáján második Lukács Raymond az őszi 20 mérkőzésen mindössze két gólig jutott. A másikra Brlázs Gábor vezetőedző próbált rávilágítani a Pécsi MFC elleni záró mérkőzést követő nyilatkozatában.
„Nem véletlen, hogy ezeket a meccseket rendre elveszítjük, mert – elsősorban mentális oldalról – problémák vannak, a fontos helyzetekben mindig rossz döntéseket hozunk. Végtelenül gyenge őszt produkált a csapat, az eredmények egyáltalán nem jöttek. A mérkőzések döntő többségén pariban voltunk szinte mindenkivel, de mégsem tudtuk ezeket megnyerni. Ha a vezetőség úgy dönt, hogy nem bennem látja az eredménytelenség okát, akkor folytatom a munkát.” Nos, jelek szerint a vezetőség nem a vezetőedzőben látja a fő hibát, mert információink szerint megerősítette pozíciójában. Brlázs hozzátette, egy vérfrissítés mindig jót tesz az öltözőnek, mert versenyhelyzetet teremt bizonyos posztokon.

A tavasszal épphogy benn maradó Dorogi FC három vereséggel kezdte a bajnokságot. Talán az MTK és a Gyirmót elleni „zakók” nem tűnhettek fájónak, de az újonc Kazincbarcika elleni vereség már előrevetíthette, hogy nem éppen a sikerektől lesz hangos a szereplése. Fenyvesi László kilenc mérkőzésen irányíthatta a csapatot, az akkor sereghajtó gárda irányítását Marián Sluka vette át, aki rögtön egy Nyíregyháza elleni bravúrgyőzelemmel nyitott. Az új tréner vezetésével a Dorog játéka jelentősen javult, de a jó játék nem mindig párosult jó eredménnyel. A Dorog az utolsó őszi fordulóban bravúrral megverte az addig veretlen Pécset, ám a tavaszról előrehozott 20. fordulóban hazai pályán vereséget szenvedett a Kazincbarcikától, így a tavaszt a seregható pozícióból kezdheti majd. Az osztályozós és bennmaradást érő helyek azonban nincsenek elérhetetlen távolságban.