Gyulay Zsolt: Az UTE a magyar sport szerves része (Fotó: Török Attila)

Éppen száz évvel ezelőtt, 1922. szeptember 17-én adták át a Megyeri úti stadiont (a stadionavató bajnoki mérkőzésen az UTE 2:1-re legyőzte az FTC-t), ebből az alkalomból helyeztek el emléktáblát a Szusza Ferenc Stadion falán.

Beszédében Gyulay felidézte, hogy Magyarországon először ezt a létesítményt nevezték stadionnak, ami Hajós Alfréd tervei alapján készült, és amellyel az első magyar olimpiai bajnok az 1924-es párizsi olimpián mérnöki kategóriában ezüstérmet nyert.

„Mivel az első díjat nem osztották ki, bátran mondhatjuk, hogy ez egy olimpiai bajnok terv lett, és eléggé időtálló is volt. Ahogyan 1922-ben ez a pálya nagyon modern volt, a 2001-es felújításkor is az ország egyik legmodernebb pályája lett. Az más kérdés, hogy azóta az idő haladt, és más stadionok is épültek” – magyarázta az Újpest FC korábbi ügyvezetője.

A kétszeres olimpiai bajnok kajakozó úgy fogalmazott, nem csak Újpestnek, az újpesti polgároknak, de az egész nemzetnek felemelő érzés volt, hogy a trianoni döntés után két évvel egy ilyen stadion, ilyen tervek alapján létre tudott jönni.

Gyulay felidézte, hogy a stadion 2003-ban vette fel a legeredményesebb újpesti labdarúgó, Szusza Ferenc nevét.

„Az UTE az 1885-ös megalapítása óta a magyar sport szerves része, a közel száz olimpiai érem, közte negyvenhat arany önmagáért beszél. A legutóbbi rekonstrukció óta még több sportág otthont talált itt. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy az olimpiai felkészülés jó helyen van az Újpesti Torna Egyletnél, és remélhetőleg a közeljövőben az újpesti labdarúgás is fel fog virágozni” – mondta a MOB elnöke.

Szöllősy Marianne, az újpesti Neogrády László Helytörténeti Gyűjtemény vezetője ismertette, hogy az Újpest történetének nélkülözhetetlen részévé vált ikonikus épületegyüttes széles körű polgári összefogás eredményeként jött létre. A stadionépítés kezdeményezője és legfőbb mozgatórugója az UTE elnökévé 1919-ben megválasztott Szűcs János volt. Az első, ünnepélyes kapavágás 1921. november 21-én történt. A következő hónapok során 15 ezer ülő- és közelítőleg 40 ezer állóhelyet alakítottak ki a létesítményben.

A Magyar Labdarúgók Szövetsége 1923-tól nemzetközi mérkőzéseket is rendezett a Megyeri úton, de a legendás futballmeccsek mellett motorversenyt, az egyetlen magyarországi bikaviadalt, atlétikai versenyeket, a Világifjúsági Találkozó megnyitóját, továbbá iskolai sportbemutatókat és koncerteket is tartottak a létesítményben.

Az esemény végén Gyulay Zsolt és Őze István, az UTE klubigazgatója leleplezte az emléktáblát, amit rajtuk kívül Wintermantel Zsolt korábbi polgármester, Zsigmond Barna Pál országgyűlési képviselő (Fidesz-KDNP), valamint Ipacs Éva, az UTE hagyományőrzője koszorúzott meg. Az ünnepségen a klub legendás sportolói közül többek között Ancsin János, Dunai Antal, Tóth András és Zámbó Sándor is megjelent.