Győzelemmel rajtolt a Diósgyőr, a Vasas bánta

NB I
1. FORDULÓ
Vasas FC–Diósgyőri VTK 0–2 (Vela 5., Szarka 73.)

A MÉRKŐZÉS ONLINE KÖZVETÍTÉSÉT IDE KATTINTVA OLVASHATJA EL!

Hazai győzelemről szólt a meccstudósító tippje a találkozó előtt, abban a hitben, hogy a Vasas a kupakudarc ellenére összeszedi magát.

Tévedés volt...

Ugyanis a Diósgyőr bebizonyította, lendületes játékkal, akaratos futballal idegenben is győzni tud.

Ami már most látszik: jól összeállított csapat lett a DVTK. A szálfatermetű védők és csatárok között három kombinatívabban játszó, alacsonyabb labdarúgó – balra Óvári Zsolt, középen Nono, jobbra pedig Diego Vela – futballozik, s éppen a fürge, jól cselező, az átlagosnál pontosabban passzoló játékosok szabják meg a foci ütemét, ritmusát.

A Vasas ellen alaposan belekezdtek a vendégek, már az ötödik percben felavatták a nyáron igazolt kétszeres szlovák válogatott, Lubos Kamenár kapuját. S bár az albérletben futballozó angyalföldiek felvették a ritmust, a zártan és területet leszűkítő DVTK tizenhatosáig csak ritkán jutottak el.

Ami fontos: jó volt a meccs.

Magyar pályán ritkán látható iramban futballozott mindkét csapat, ám az első félidőben a Diósgyőr akarata érvényesült. A vezetés megszerzése után sem álltak le Busai Attiláék, harcosan, a párharcokat felvállalva és többnyire megnyerve jelezték, három pontért érkeztek. Nem is tudott mit kezdeni a Vasas a szervezetten és fegyelmezetten játszó diósgyőriekkel, pedig a védelem meghatározó embere, a válogatott Lipták Zoltán eltiltás miatt csak a lelátóról nézhette társait. A Vasas kritikája az lehetett, hogy az eredményes játékhoz több kell, sokkal több futás, még a szombatinál is gyorsabb játék, s jóval több több kreativitás, mint amit láttunk Vida Mátééktól. A hazaiakat valószínűleg meglepte, hogy a DVTK gyorsabban, erősebben és dinamikusabban futballozott, márpedig ha valaki nem tud hasonlót produkálni, akkor esélye sincs a sikerre.

Természetesen tisztában van ezzel Michael Oenning a Vasas német edzője is, aki szintén megtapasztalhatta az Európa-liga-selejtező két vereséggel végződő mérkőzésén, mit is jelent az iram, a gyorsaság. A sebesség tükrében a szakember pályára küldte az átlagnál gyorsabb Kulcsár Tamást, míg Vaskó Tamással a védelmet magasította meg, ugyanis a diósgyőri bedobások, szögletek és szabadrúgások a magassági fölényben lévő vendégjátékosok miatt állandó veszélyt jelentettek a hazaiak kapuja előtt.

S nemcsak a cserék miatt változott a játék a második félidőre, hanem azért is, mert valamivel hátrébb húzódott a DVTK, de csak azért, hogy az 55. percben beálló, és gyors Makrai Gábornak nagyobb területe legyen a támadásokhoz. Többet birtokolta a labdát a Vasas, többet is támadott, mint az első félidőben, ám hiába volt a fölény, ha nem voltak helyzetek, márpedig Ivan Radosnak nem akadt védenivalója, ugyanis nem lőtt kapura a Vasas, még szabadrúgásból sem.

A hazaiak tempósabb focija csupán huszonöt percen át tartott. A kivárásra játszó DVTK szinte vezényszóra ismét feljebb merészkedett, s ez megpecsételte a Vasas sorsát. Makrai Gábor ívelte a labdát a 193 centiméter magas, Dunaszerdahelyről szerződtettet Szarka Ákos fejére, a csatár pedig nem hibázott.

A gyorsabban, energikusabban, szervezettebben, a tempós támadójátékot produkáló DVTK bizonyította, a bajnokságban is csak az ilyen felfogásban futballozó csapatok lehetnek eredményesek.