NB I: Révész Attilára lazább élet vár, Horváth Dávid szomorú

MTK–DVSC 3–0

HORVÁTH DÁVID, az MTK megbízott vezetőedzője

– Nagyobb ellenállásra számított a Debrecentől?
– Nehéz értékelni a meccset, hiszen lényegi kérdésekről döntött. Próbáltuk függetleníteni magunkat a másik mérkőzéstől, a játékosok tartották magukat a tervhez. A szünet előtt vezetést szereztünk, így nem kellett változtatnunk, a második félidő felszabadult játékot hozott.

– Mit érez: büszkeséget, szomorúságot?
– Egyéni szempontból örülnöm kellene, de egyszerűen nem tudok elvonatkoztatni a kieséstől, így szomorú vagyok. U19-es edzőként is nagyon szurkoltam a csapatnak, akkor is el voltam keseredve az eredmények miatt. Később talán átértékelem magamban, de csapatszemléletű ember vagyok, így most a keserűség az erősebb.

– Minek köszönhető leginkább, hogy az ön keze alatt megtáltosodott a csapat?
– Talán jól ráéreztünk a dolgokra, alig volt döntésünk, ami ne vált volna be. Mentális oldalról közelítettük meg a feladatot, kértük szakember segítségét is. Adatközpontú elemzéseket végeztünk, ez is telitalálat volt, illetve megtaláltuk a vezéregyéniségeket, ami kellett ahhoz, hogy a fiatalok függetleníteni tudják magukat a nehéz helyzettől.

JOAN CARRILLO, a DVSC vezetőedzője

– Biztosan nem ilyen búcsút szeretett volna az idénytől.
– Mindenekelőtt az MTK-nak kell gratulálnom, nagyszerűen játszott. Aránylag jól kezdtünk, az első fél órában az történt, amit elterveztünk, de utána sokat hibáztunk. Nagyon rosszkor jött a szünet előtt kapott gól. A második félidőre próbáltunk változtatni, de a tizenegyes lényegében eldöntötte a mérkőzést.

– A játékosai fejben mintha nem a pályán lettek volna.
– Nem értek ezzel egyet. Láttam a játékosaim egész heti munkáját, az edzéseken nem voltak megfigyelhetők ezek a rossz megoldások, amelyeket ezen a meccsen láttunk. Az MTK a góljait rögzített helyzetekből szerezte, ezeknél figyelhettünk volna jobban.

– Hogyan értékeli az idényt, amelyet a hetedik helyen zártak?
– Nehéz helyzetben lévő csapatot vettem át a bajnokság előtt, az elsődleges célunk csak a bennmaradás lehetett, így a hetedik helyezéssel elégedett lehetek. Bízom a vezetőkben, ők is látják, melyek a problémák, jövőre minimum ezt a helyezést szeretnénk elérni.

KISVÁRDA–ZTE 2–1

RÉVÉSZ Attila
a Kisvárda Master Good sportigazgatója

– Milyen volt az „ezüstmeccs”?
– Részünkről a mérkőzés egészét az óvatosság jellemezte, de a szünetben mindenki megtudta a másik, nekünk fontos meccs eredményét, emiatt akarva-akaratlanul megnyugodtak a játékosok. Ugyanakkor szerettünk volna megfelelni az elvárásnak, s megszereztük a tizenhatodik győzelmünket, ami méltó befejezése az idénynek.

– Mit játszódott le önben a győztes gól pillanatában?
– Sokszor éreztem már hasonlót, de most nem a győzelmet, hanem a méltó zárás érzése járt át. Ettől szebb második helyezés nem lehetett volna. A döntetlennel elégedetlen lettem volna, s már nem is nagyon hittem a győzelemben, ám az öt cserénknek köszönhetően érett a gólunk, s Jasir Asani személyében azt a játékost hagytuk fenn a pályán, aki gólpasszt adott.

– A jövőjével kapcsolatban van-e fejlemény: megy vagy Kisvárdán marad?
– Az elmúlt két hétben azt mondtam, csak a futballra koncentráljunk, nem is tárgyaltunk. Higgadt fejjel kell majd döntést hozni. Eddig túl sokat vállaltam, ez a következőkben megváltozik, kicsit lazább élet vár rám.

MOLNÁR BALÁZS
a ZTE FC megbízott vezetőedzője

– Milyennek látta a találkozót?
– Kiegyenlített mérkőzés volt, akadtak itt és ott is lehetőségek. Jobban koncentrált a hazai csapat, mi pedig megint hoztuk a formánkat, nem először buktunk el a hajrában.

– Rászolgáltak volna az egy pontra?
– Annyi pozitívumot láttam az előző meccsünkhöz képest, hogy a játékosaink hozzáállása jobb volt, sokat dolgoztak ezen a bajnokin, emiatt úgy érzem, megérdemeltük volna a pontszerzést, ami a helyzetünket ismerve bravúrnak számított volna. Sajnos a végén megint nem állt mellénk a szerencse, de valószínűleg azért, mert nem tettünk érte eleget.

– Miként értékeli a nyolcmeccses megbízott vezetőedzői időszakát?
– A mérkőzés előtt is elmondtuk már, hogy nem tudjuk, mi történt, mi változott meg a Honvéd elleni hazai találkozónk után, amely a tavaszi szezon legjobbja volt. A játékosaim fejben nem voltak elég élesek, ennek lett a következménye a vereségsorozat.