NB I: Nenad Lukics még nem bír kilencven percet – Klafuric

PAKS–KECSKEMÉT 0–0

Waltner Róbert, a Paks vezetőedzője: – Megtettünk mindent, hogy megnyerjük a mérkőzést. A KTE-nek egy helyzete volt, akkor a kapufa kisegített bennünket. Az első játékrészben jobban játszottunk, pedig szembeszélben kellett futballoznunk, és a szünet után is többet támadtunk, igaz, nehéz volt ebben az időben folyamatos játékot kialakítani. Volt két-három lehetőségünk ekkor is, sajnos nem sikerült betalálnunk. Korábban azt mondtam, a kemény munka a legfontosabb, és bár ezt most is tartom, hozzá kell tennem, a szerencsének is nagy szerepe van. Remélem, hamarosan mellénk áll.

Szabó István, a Kecskemét vezetőedzője: – Örülök a megszerzett egy pontnak, ezzel elértük a harmincpontos lélektani határt. Nem voltunk elégedettek az első félidővel, a Paks jobban alkalmazkodott a körülményekhez. Segített bennünket a szél, mégsem tudtuk irányítani a meccset. Szünetben volt mit megbeszélnünk, és bár a mérkőzés végén a kapufa a hazaiak mellett állt, reális a döntetlen. Nagyon nehéz volt az időjárással is megküzdeni. Egész héten mást gyakoroltunk, kombinatív játékra készültünk, ám ebben a szeles időben erről szó sem lehetett. Próbáltuk feljebb tolni a védekezést, nagy fegyverténynek tartom, hogy nem kaptunk gólt. Nagyon nehéz a Paksot nullán tartani. Azzal is tisztában voltunk, ellenfelünk szabadrúgásokból és szögletekből nagyon veszélyes, ezért is örülök, hogy kapott gól nélkül zártuk a találkozót.

EKKORA VOLT A SZÉL PAKSON – KIRÚGÁSBÓL SZÖGLET

HONVÉD–KISVÁRDA 1–1

Dean Klafuric, a Honvéd vezetőedzője: – Kemény mérkőzés volt. A Kisvárda jó és agresszív csapat, veszélyes kontratámadásait meg kellett akadályoznunk, ez nem mindig sikerült. Sajnos óriási a nyomás a csapaton, ez nem könnyíti meg a helyzetünket. Friss játékosra volt szükségünk a támadóharmadban, nagyobb nyomást akartunk gyakorolni az ellenfélre, több futást akartam látni abban a meccsszakaszban, ezért hoztam le Lukicsot. Ráadásul kisebb sérülés hátráltatta a felkészülés során, még nem bír kilencven percet. Boliról nem tudok semmit...

Török László, a Kisvárda vezetőedzője: – Jól kezdtük a meccset, több lehetőséget alakítottunk ki, csak sajnos voltak megingásaink, az egyiket Nenad Lukics kihasználta. De a kapott gól után is aktívan támadtunk, egyenlítettünk, azt követően még két-három nagy lehetőség adódott előttünk. A cseréink jól szálltak be, Milos Szpaszics lövése után a kipattanó labdára Mario Ilievszki csapott le: szemfüles volt, és gólt szerzett. Az egy pont is pont, de nyerhettünk volna. A futball bünteti a kihagyott helyzeteket, szerencsére nem ez történt, pedig a Honvéd veszélyes támadásokat vezetett.

FEHÉRVÁR–DEBRECEN 1–1

Toldi Gábor, a Fehérvár vezetőedzője: – Az első huszonöt percben jól futballoztunk, így akartuk elkezdeni a mérkőzést. Két nagy helyzetet is kialakítottunk, sajnos nem sikerült gólt szereznünk. A félidő közepén feljavult a DVSC, megtalálta a területeket, ahol átjátszhatott bennünket, és meg is szerezte a vezetést. Kimondottan jól reagáltunk a kapott gólra, gyorsan egyenlítettünk. Hiányérzetünk azért lehet, mert ebben az időszakban nem helyeztük még nagyobb nyomás alá az ellenfelet. Talán igazságos a döntetlen, de keserű a szánk íze, mert úgy érezzük, közelebb álltunk a győzelemhez. Nem kérdés, sokkal többet kell tennünk azért, hogy sikeresek legyünk. Megint hátrányba kerültünk, és ez görcsösséget okoz, rengeteg energiát felemészt, hogy futunk az eredmény után. Mégis látunk előrelépést, hiszen a Kecskemét elleni bajnokival ellentétben megvolt a motiváció és a tűz a csapatban. Ezen az úton kell tovább mennünk.

Szrdjan Blagojevics, a Debrecen vezetőedzője: – Elégedett lehetek, mert jó csapat ellen szereztünk pontot. Mind a két együttes jól teljesített, megterhelő összecsapás volt mindenkinek, sokat küzdöttek a játékosok. Talán a mérkőzés elején nem volt meg a kellő önbizalmunk, de húsz perc után felvettük a ritmust, két szép gólt szereztünk, kár, hogy csak az egyik volt szabályos, de így is elégedettek lehettünk az első félidő végén. Az öltözőben mindig azt mondom, ne az eredményt figyeljék, ne azt számolgassák, hogy ezzel a három ponttal hova léphetünk előre a tabellán, inkább az legyen a fontos, hogy higgyenek magukban, tudják azt, hogy mit akarunk játszani, és azt se felejtsék el soha, mire képesek. Furcsa módon a szünet utáni percekben voltunk a legjobbak, de akkor kaptuk a gólt, ami megváltoztatta a mérkőzés képét. Annak örülök igazán, hogy a meccs után az öltözőben szomorúak voltak a játékosok. Szerintem ez értékes pont, de boldog vagyok, hogy a srácok csalódást éreznek amiatt, hogy nem nyertek. Ez az a mentalitás, amellyel még előbbre léphetünk.