Marco Rossi a Himnuszt már megtanulta, de a sűrű program miatt egy időre szüneteltette a nyelvtanulást, hamarosan viszont újrakezdené (Fotó: Tumbász Hédi)

Korunk futballjának jellemzője, hogy minden országban nagyon sok a külföldi játékos és edző. Így van ez Magyarországon is. Aki huzamosabb ideje már nálunk él és dolgozik, előbb-utóbb bizonyára elgondolkodik azon, hogy megtanulja a nyelvünket is. Természetesen valakiben erősebb erre a szándék, másban gyengébb, valakinek könnyebben megy, másoknak nehezebben – talán utóbbiak vannak többségben, hiszen legendásan nehéz a magyar nyelv.

MARCO ROSSI TÖBBET TUD, MINT MUTATJA

 
Levéglegelni? Soha! – Malonyai Péter jegyzete

Kivel is kezdhetnénk a példák sorát, ha nem Marco Rossival, labdarúgó-válogatottunk olasz szövetségi kapitányával? A szakember 2012-ben vállalt először munkát Magyarországon, a Budapest Honvédnál, és azóta, tehát csaknem tíz éve szinte folyamatosan hazánkban edzősködik. Amikor a 2017–2018-ban a szlovákiai Dunaszerdahelyen volt vezetőedző, akkor is magyar nyelvterületen dolgozott. Jó ideig nem erőltette a magyar nyelv tanulását, amióta viszont 2018 nyarán szövetségi kapitány lett, fontosnak tartja, hogy elsajátítsa (úgy tudjuk, a Magyar Labdarúgó-szövetség is biztatta erre). Mindenképpen dicséretes, hogy a Himnuszunkat már tökéletesen megtanulta magyarul, ám az Év sportolója 2020 gálán, amikor virtuálisan átvette az Év edzőjének járó elismerést, maga is elismerte, hogy igyekszik, igyekszik, de nagyon nem könnyű a magyar nyelv.

 

AZ ÖSSZEÁLLÍTÁST KÉSZÍTETTE: BABJÁK BENCE, BODNÁR ZALÁN, BORBOLA BENCE, CSERHÁTI ANDRÁS

Miből áll még ez az igyekvés? Az idén tavasszal például, még a világbajnoki selejtezősorozat előtt – a feleségével együtt! – elvégzett egy 30 órás intenzív nyelvtanfolyamot. Egy magántanár segítségét vette igénybe, akit a budapesti Olasz Kultúrintézet közreműködése révén talált meg. A MagyarOK című nyelvtankönyvből tanult, az órák a világjárvány miatt online zajlottak. A vb-selejtező mérkőzései és az Európa-bajnokság miatt felfüggesztette a tanulást, de tervei szerint amint lehetősége lesz rá, újabb órákat vesz. Hozzá közel állók szerint a szövetségi kapitány nagyon sok mindent megért mindabból, amit magyarul hall, sok szót és kifejezést rendszeresen magyarul használ (ezt a sajtótájékoztatókon is tapasztalni lehet olykor), és inkább a „bátorsága” hiányzik ahhoz, hogy többet beszéljen magyarul, mint a tudása, arra a pontra még el kell jutnia, hogy folyamatosan magyarul merjen beszélni a nyilvánosság előtt.

Szótár, tanfolyam és persze szorgalom – ennyi kell,
hogy a sportolók, edzők magyarul is tudjanak kommunikálni FOTÓ: MTI

S ha már az akarat... Volt edző, mégpedig a portugál Paulo Sousa, aki megtiltotta, hogy magyarul beszéljenek a játékosok a fehérvári öltözőben.

NEM JÓ, HA A VICCET IS LE KELL FORDÍTANI

Sok csapatnál a légiósok vannak többségben, akik meg nem feltétlenül értenék a magyar instrukciókat.

A román származású, de játékosként kilencszeres magyar válogatott Miriuta László például kiválóan beszéli nyelvünket, s ez igaz a szerb Tomiszlav Szivics­re és Zoran Szpisljakra is, akik magyar kluboknál vállaltak munkát (Zoran Szpisljak jelenleg is itt dolgozik a Rákosmente edzőjeként). A német Michael Boris előbb az U19-es, majd az U21-es magyar korosztályos válogatott szövetségi edzőjeként tevékenykedett, aztán az ázsiai kitérő után 2019 nyarán az MTK vezetőedzője lett. A szakember, a mérkőzés utáni sajtótájékoztatókon a szakszavakat (piros lap, belső védő) gyakran magyarul mondta, a nyelvtanulást pedig már a korosztályos válogatottnál elkezdte.

„Öt-hat perce voltam Telkiben, amikor rájöttem, hogy muszáj megtanulnom magyarul – mondta a Nemzeti Sportnak az MTK-tól nyáron távozó szakember. – A kollégáim kedvesek voltak, de többet akartam érteni a körülöttem zajló beszélgetésekből, szerettem volna bekapcsolódni a társalgásba, és nem akartam, hogy minden viccet le kelljen fordítani. Így aztán a telefonos alkalmazás segítségével mindennap négy magyar szót tanultam meg. Persze a legtöbbet az élő beszéd segít, elvégre a »Tali holnap!« egyetlen szótárban sincs benne ebben a formában. Ugyanakkor nekem fontos, hogy minél többet tudjak arról az országról, amely befogadott, és ebbe a nyelv is beletartozik. Ha Németországba utazna egy magyar, elvárnák tőle, hogy németül beszéljen. A magyarok megértik, ha azt mondom, hogy »Kérek szépen egy víz«, és a visszajelzések alapján értékelik, hogy próbálkozom.”

Michael Oenning, az Újpest FC vezetőedzője a Vasasnál töltött időszakában kezdett ismerkedni a magyar nyelvvel, mára eljutott oda, hogy a körülötte zajló párbeszédek nagy részét megérti, a szakszavakat ismeri és használja is magyarul, emellett az alapvető társalgási formulákat (Jó napot! Jó étvágyat!) is napi szinten elsüti. Mindezt úgy, hogy bár az Újpest biztosít magyartanárt a külföldieknek, a német szakvezető magánúton tanulja a nyelvet.

„A magyar nyelv továbbra is nagyon nehéz – mondta lapunknak az Újpest vezetőedzője. – Nagyon sok szó van egy témakörre, vegyük csak a köszönést: »szia, csáó, helló, jó napot«, és még sorolhatnám. Ezzel együtt igyekszem tanulni, kollégáim is sokat segítenek ebben. Lassan már szinte mindent megértek, jól mennek a futballban használt szavak is, nem lehetne már »eladni«. Mivel a mi klubunk multikulturális, természetesen mindenki tud valamennyit a másik nyelvén, legyen szó németről, magyarról, szerbről, vagy akár franciáról, de az öltözőben és a pályán használt közös nyelvünk az angol.”

Nebojsa Vignjevics is elmondta, meggyűlt a baja a magyar nyelvvel. A szerb szakember 2013 és 2020 között volt az Újpest vezetőedzője, noha a sajtótájékoztatókon magyarul köszöntötte a rá kíváncsi újságírókat, a kérdésekre már angol tolmácsa segítségével válaszolt. A tréner most a lett Liepaja szakmai munkáját irányítja, de felesége és kislánya továbbra is a magyar fővárosban él. A vezetőedző nem adta fel a magyar nyelv elsajátításának tervét, mint mondta, a legnagyobb gond, hogy az öltözőben és a hétköznapokban sem volt rákényszerítve a használatára.

LEANDRO ÁLLANDÓ TÁRSA VOLT A SZÓTÁR

A légiósok közül sokan pályafutásuk rövid állomásaként tekintenek hazánkra, így nemigen bíbelődnek a magyar megtanulásával. A brazil Leandro de Almeida a kivételek közé tartozik, ő 1999-ben került Magyarországra, s nem sokkal első itteni edzéseit követően vásárolt magának egy magyar-portugál, és egy portugál-magyar szótárt.

„A két szótár akkoriban gyakorlatilag hozzám nőtt – mondta lapunknak. – Tudtam, hogy a magyar nyelv mennyire nehéz, tudatosan figyeltem a körülöttem zajló beszélgetéseket, és elkezdtem kikeresni azokat a kifejezéseket, amelyeket elcsíptem. Sokszor egy sima tőmondat kiböngészése is percekbe tellett, de nem adtam fel.”

A játékos Bükön futballozott, amikor jelentős fejlődésen ment át nyelvtudása. A harmadosztályban szereplő együttesnél késő délutánonként voltak a tréningek, délelőttönként pedig a társasházban lakó idős házaspárnak segített.

„Folyamatosan beszélgettünk. Akkor éreztem először, hogy értem, amikor hozzám szólnak.”

A 39 esztendős korábbi futballista 21 esztendősen magyar állampolgár lett, mostanra pedig anyanyelvi szinten beszéli a nyelvünket. Sőt, ha akarná, az unokatestvérével is eltársaloghatna magyarul, hiszen a Kisvárdát erősítő Lucas is megértené, amit mond.

A brazil unokatestvérek, Lucas és Leandro (jobbra) magyarul is elbeszélgethetnének, igaz, amikor együtt laktak, Lucast kevésbé motiválta a tanulás (Fotó: fradi.hu)

„Kétezerhét nyarán érkeztem Magyarországra   – kezdte a kisvárdaiak brazil-magyar kettős állampolgárságú futballistája. – Óriási segítségemre volt a nyelvtanulásban, hogy unokatestvéremmel, Leandróval együtt futballoztunk a Debrecenben, és ő már jól beszélt magyarul. Együtt laktunk, ennek volt előnye és hátránya is. Előnye, hogy mindenben segített, legyen az ügyintézés vagy a nyelvtanulás, hátránya viszont épp ez volt, hogy nem voltam rákényszerítve a magyar nyelv használatára. Amikor három évvel később Ciprusra szerződött, nagy fejlődésen mentem keresztül, mindent nekem kellett intéznem, s ez jót tett. Rá két évre megismerkedtem a feleségemmel, aki magyar, így nemcsak a futballban használatos nyelvet, hanem a hétköznapban használt szavakat is elsajátítottam. Több nyelven is beszélek, így a portugálhoz nagyon hasonlító spanyol is jól megy, de az úgyszintén latin nyelvcsaládhoz tartozó olaszt is bátran használom. Utóbbi azért is mehet jól, mert a nagypapám olasz volt... Bár érzik, hogy van akcentusom, elismerik, hogy magyarul próbálok beszélni.”

Djordje Kamber egy évvel Lucas után érkezett Magyarországra, a korábbi diósgyőri, zalaegerszegi, győri és kispesti játékos folyékonyan beszél magyarul.

„Nem számítottam arra, hogy ennyi időt futballozom Magyarországon, így nemcsak a magyar, hanem az angol nyelvet is próbáltam elsajátítani – mondta Djordje Kamber, aki jelenleg a Bp. Honvéd NB III-as csapatának szakmai stábjában dolgozik, s mellette az együttes oszlopos tagja is. – Diósgyőrben Vágó Attila megkövetelte, hogy naponta öt új magyar szót tanuljak meg, a futballban alapnak számító utasítások: jobbra, balra, vigyázz, hátra satöbbi. Mindig volt nálam szótár, de rá kellett jönnöm, az öltözőben tanulom a legtöbbet. Győrben nagyot léptem előre, a klub biztosított egy tanárnőt, akivel angolul tanultunk magyarul – így mindkét nyelvet gyakorolhattam. A gyerekekkel most is bújom az iskolai könyveket, a nyelvtanom nem az igazi, de csiszolgatom a tudásomat. Szerintem a tisztelet jele, hogy valaki elmegy valahova, s elsajátítja az adott ország nyelvét.”

Djordje Kamber elmondta, nincs olyan szó, amelyet nem tud kiejteni, akkor kerül bajba, ha fáradt és nem koncentrál eléggé.

„A legviccesebb sztori? Zalaegerszegen játszottam, s mindig kérdezték a többiek, mi a helyzet a családdal, a gyerekekkel. Valamiért ezt a két szót akkor még felcseréltem, így mindig azt válaszoltam: köszönöm szépen, jól van a két családom... Aztán amikor túl sokszor néztek rám furán, megnéztem otthon, mit ronthatok el, és csak fogtam a fejem. De nem baj... Azt inkább kellemetlennek érzem, hogy valaki évek óta itt futballozik, dolgozik, de egy szót sem beszél magyarul.”

Van benne igazság...

KITEKINTÉS A TÖBBI SPORTÁGRA
FOTÓ: MOK/DERENCSÉNYI ISTVÁN

Már a szocsi olimpia előtt két évvel a Gyakorló Jégcsarnokban állt a jég közepén Csang Csing Lina, aki az elején az angolt is törte, ezért hónapokra bezárkózott az otthonába az edzések után, hogy legalább ezen a nyelven beszélgethessen az edzőkollégákkal és a versenyzőkkel: az akadályt remekül vette a kiváló kínai tréner, ám a magyarba beletört a bicskája. Akárcsak az azóta a csapathoz érkező Krueger John-Henrynek, Krueger Cole-nak és Lockett Deannának – igaz, utóbbi két rövid pályás gyorskorcsolyázó már nem tagja a magyar válogatottnak. Érkezett viszont két dél-koreai a stábba, ám magyarul ők sem szólalnak meg, így aztán a magyar short track válogatott hivatalos nyelve az angol lett: az edzésterv, az ­e-mailek, az üzenetek ezen a nyelven íródnak, ahogyan a jégpályán is csak angol kifejezéseket hallani leginkább a gyakorlások során – no meg időnként kínait is, hiszen Liu Shaolin Sándor és Liu Shaoang Linával ezen a nyelven beszél.   
K. E.

Kézilabdában széles a paletta
Sok külföldi edző és játékos dolgozik a magyar kézilabda-bajnokságokban, de vegyes képet mutat, hogy mennyire ismerik a nyelvünket. A Szegeden élő egykori szövetségi kapitány, a Tatabányától nemrég távozó szerb Vladan Matics például már magyar állampolgár, magyar nyelven kommunikál mindenkivel, kifejezetten szépen és biztosan beszéli magyarul. A Telekom Veszprém egykori játékosa és jelenlegi edzője, Momir Ilics ugyan tud valamennyire a nyelvünkön, interjút azonban inkább angolul ad, mert úgy könnyebben ki tudja fejezni magát. Elődje, a spanyol David Davis is több szavunkat ismerte, volt, hogy magyarul tartott sajtótájékoztatót, de ő is magabiztosabban nyilatkozott angolul. A spanyolok egyébként is nehezen állnak rá a magyarra, Juan Carlos Pastor például 2013 óta irányítja a Pick Szegedet, de még senki sem hallotta magyarul beszélni.
A játékosoknál is széles a paletta, a brazil Eduarda Amorim tizenkét évig játszott a Győr női kézilabdacsapatánál, és folyékonyan beszélt magyarul, sőt, sokszor még akkor sem akart angolra váltani, ha kicsivel könnyebb lett volna. Ugyanennél a klubnál azonban vannak olyan légiósok is, akik nem hajlandók megszólalni a nyelvünkön.
Amorim esete jól mutatja, nagy akarattal és nehézségek árán ugyan, de a magyar nyelv elsajátítható, ugyanakkor ritka a példája, mert a külföldi játékosok egyszerűen nem tudnak elég időt és energiát áldozni rá. Mielőtt Veszprémből Szegedre igazolt volna, a norvég Kent Robin Tönnesen nyilatkozta a Nemzeti Sportnak, hogy a magyar nyelvet csak úgy lehet még alapszinten is elsajátítani, ha mindennap használja az ember, mert rákényszerül, de az edzések a nagy csapatoknál angolul folynak.
A Ferencváros női és férficsapatánál is ösztönzik és segítik a külföldi játékosokat, hogy elsajátítsák a nyelvünket. A bajnoki címvédő női együttesnél a légiósok kifejezetten szeretnek nyelvórákra járni, sőt, a 2020-ban szerződtettet német válogatott balátlövő, Emily Bölk már tavaly nyári érkezése előtt fél évvel elkezdett magyarul tanulni, mert szeretett volna idejében tisztában lenni jó néhány itteni kifejezéssel. A Fradiban 2016 és 2020 között légióskodó világbajnok holland beálló, Danick Snelder remekül kommunikált a nyelvünkön, miként a klubot 2012 és 2019 között erősítő spanyol klassis, Nerea Pena is kiválóan beszél magyarul.
P. B., V. SZ.

Ivkovics Sztojannak tanár sem kellett
Majd' harminc éve él hazánkban a magyar férfi kosárlabda-válogatott szövetségi kapitánya, Ivkovics Sztojan, aki magyarul beszél a játékosokkal és természetesen feleségével, Béres Tímeával, illetve a gyermekeivel is.
„Azt gondolom, az alapvető kulturáltsághoz tartozik, hogy ha egy idegen országba igazolsz vagy mész dolgozni, próbálj minél gyorsabban megszólalni a befogadó nemzet nyelvén – mondta Ivkovics Sztojan. – Szabadkán sok magyarral találkoztam, de nem beszéltem egyetlen szót sem magyarul, nulla tudással érkeztem Szolnokra 1992-ben. Nem volt tanárom, ám igyekeztem a lehető leggyorsabban magyarul kommunikálni, az autodidakta tanulásnak is köszönhetően maradtak rossz berögződések. A feleségem is fontosnak tartja ezt a kérdést, amikor Csehországba vagy Spanyolországba igazolt, igyekezett megtanulni a nyelvet. Később edzőként sok légióssal dolgoztam együtt, többen hosszú évek óta itt játszanak, és el is várom, hogy beszéljenek magyarul.”
A magyar kosárlabdában hosszú ideje dolgozó vagy szereplő edzők, játékosok többsége valamelyik délszláv országból érkezett, többségük, például Dzunics Braniszlav, Andjelko Mandics, Djokics Zseljko is remekül beszél magyarul.
B. O. B.

Fotó: Török Attila

Sok pólósnál belső igény a nyelvtanulás
Vízilabdában a többnyire délszláv légiósok külön kérés nélkül, belső indíttatásból tanulnak meg magyarul. Többször is személyesen tapasztaltuk, hogy a nyári felkészülés első hetében az újonnan igazolt külföldi pólós már tökéletes magyarsággal köszönt a medence partján. Van, aki néhány évnyi légióskodás után magas szinten beszéli a nyelvünket, mint ahogy olyan is akad, aki megáll az alapvető szavaknál, de valamennyire mindenki megtanul magyarul, ami mindenképpen dicséretes.
A Vasas kétszeres olimpiai bajnok szerb kapusa, Braniszlav Mitrovics tizenegy éve játszik az ob I-ben, csapattársa, a montenegrói Drasko Brguljan (fehér sapkában) egy évvel később érkezett Magyarországra, és mindketten kameraképesen beszélnek magyarul.
A Szolnok szerb vezetőedzője, Zsivko Gocics is játékoskorában sajátította el a nyelvet, méghozzá magas színvonalon. Nemcsak szakmáról, bármiről el lehet beszélgetni vele, gazdag szókinccsel rendelkezik, kifejezetten választékosan fogalmaz, és már szóvicceket is hallottunk tőle.
Az ob I-ben eddig összesen három külföldi edző dolgozott – mindegyik szerb, és mindegyikük tudott magyarul. Gocicsról már beszéltünk, de a Debrecent három idényen át irányító Miroszlav Bajin is tökéletesen bírta a nyelvet. A Vasashoz egy hónapja kinevezett, korábban ugyancsak az ob I-ben pólózó Szlobodan Nikics is megtanult magyarul. Noha a mérkőzések után inkább angolul nyilatkozik, a találkozók alatt már magyarul irányítja csapatát.
L. G.

Shane Tusup nem tanult meg magyarul – majd most!
Shane Tusup 2012 májusában tűnt fel Hosszú Katinka mellett: Debrecen adott otthont a sportág Európa-bajnokságának, s az amerikai fiú már az úszónő felkészítését segítette – aztán a londoni olimpia után ez hivatalossá vált, s kezdődött a diadalmenet: sikert sikerre halmoztak ketten együtt, s bár Katinka néhány vicces szót megtanított edzőjének, későbbi férjének, ilyen volt például a rózsaszín disznócska kifejezés, ám Tusup magyarul nem szólalt meg. Egy esetet kivéve: 2018 januárjában magyarul olvasta el beszédét az Év sportolója gálán, ahol a legjobb edző kategóriában győzött. A Hosszú–Tusup házasság felbomlott azóta, s úgy hírlik, hogy az amerikai tréner szerelme, Szabó Zsófi kedvéért végre megtanul magyarul.
 K. E.