Hosszabbításban lőtt góllal nyert a Kisvárda a Puskás Akadémia ellen

LABDARÚGÓ NB I
14. FORDULÓ
Puskás Akadémia–Kisvárda 0–1 (0–0)
Felcsút,Pancho Aréna,1120néző.Vezette:Antal Péter
Gólszerző:Ilievszki (90+3.)

ONLINE SZÖVEGES TUDÓSÍTÁS ITT!

Mind a két vezetőedzőkulcsposzton volt kénytelen változtatni az alapcsapatán erre a mérkőzésre, egyaránt egy-egy hétközi edzésen történt sérülés miatt: a házigazda Puskás Akadémia a mindkét legutóbbi bajnokin betaláló horvát középcsatárát, Jakov Puljicot veszítette el erre a mérkőzésre, míg a kisvárdaiak fiatal kapusukat, Hindrich Ottót. Előbbit nem meglepő módon Sahab Zahedi pótolta, aki legutóbb Újpesten negyedórát kapott a meccs végén, de két góljával főszerepet játszott a felcsútiak pontszerzésében. Ezt a meccset is egy – igaz, veszélytelen – távoli lövéssel kezdte az iráni légiós, helyén van tehát az önbizalma.

Nagy taktikai csatára volt kilátás az előző idény bronz- és ezüstérmesének összecsapásán, hiszen egyrészt a két együttes a mostani bajnokságban is dobogós helyekért verseng egymással, másrészt Hornyák Zsolt és Török László is 4–2–3–1-es felállásban küldte pályára a csapatát, így érdekes volt, hogyan találják meg a felek a másik hiányosságait, védelmi réseit, vagy hogyan vívják meg azokat a párharcokat, amelyekben több keresnivalójuk lehet a másiknál.

Sokáig kioltotta egymás erejét a két hasonló képességű együttes, az első húsz percben egyik csapat sem tudott kialakítani számottevő gólhelyzetet. Ahhoz, hogy a 20. percben Rafal Makowski nagy lehetőséghez jusson – amit aztán elpuskázott Tóth Balázs kapussal szemben állva, avagy a kapus védett nagyot –, ahhoz is az kellett, hogy Brandon Ormonde-Ottewill csúnyán eladjon egy labdát a saját térfelén.

Nagyon nehezen tudtak a csapatok a másik védelme mögé jutni labdával, így leginkább szélről beívelésekkel próbálkoztak, de azokat a kapusok vagy a belső védők rendre hatástalanították. Igaz, a 42. percben könnyen betalálhatott volna a Kisvárda, mert a vendégek jobbról bejutottak a védelem mögé, és a beadásról belül csak centikkel maradt le Driton Camaj. A túloldalon Nagy Zsolt szerezhetett volna gólt egy átlövésből a félidő vége előtt.

A második félidő elejére elkezdett esni az eső. A hazaiak változtattak csak, ők is posztra (a védekező középpályás Yoell Van Nieff helyére Artem Favorov érkezett), így nem igazán lehetett várni, hogy a megmerevedett frontvonalak fel-felszakadjanak. A helyzethez újra az kellett, hogy a hazaiak alapvonala közelében a vendégek egy felelőtlen sarkazás révén eladták a labdát, a kontrát pedig végigvitte Gruber Zsombor, csak a lövése nagyon erőtlenre sikeredett.

Az utolsó fél órába lépve az lehetett az érzésünk, hogy ezen a meccsen aligha lesz döntés, annyira kiegyensúlyozott volt a mérkőzés. Egyik csapat sem tudta rákényszeríteni az akaratát a másikra. A védelmek többnyire stabilan zártak, amikor pedig nem, akkor a támadók hibáztak az utolsó passzoknál. A távoli lövések pontatlanok voltak, mégis érdemes volt próbálkozni az eső miatt igencsak csúszóssá vált füvön.

Az utolsó fél órára kirajzolódott, hogy a Puskás Akadémia játszik inkább fölényben, legalábbis jóval többet tartózkodik az ellenfél térfelén, mint fordítva. Nem volt ez látványos fölény, az óvatosság megmaradt, túl nagy kockázatot egyik csapat sem vállalt. Két teljesen egyenrangú csapat abszolút igazságos döntetlent játszott egymással – írhattuk volna, csakhogy a 92. percben a csereként beálló Mario Ilievszki a kapuba küldte a labdát, megnyerve a Kisvárdának a meccset. Így az igazság próbáját csak odáig állja ki a mondat, hogy „két teljesen egyenrangú csapat”…