Francisco Villa (balra) közreműködésével szerződött Lengyelországba Tamás Márk – ő volt az NB I-ben az egyetlen magyar játékos, akiért külföldi klub ezen a télen átigazolási díjat fizetett (Fotó: Score_)

 

TOVÁBB CSÖKKENT A MAGYAR LÉGIÓSOK SZÁMA

A magyar futballisták iránt továbbra sem mutatkozik kereslet az európai piacokon. Az NB I-ből a Magyarországon született játékosok közül összesen ketten igazoltak a télen külföldre: a 34 éves középpályás, Vadócz Krisztián ingyen került a Honvédtól az uruguayi Penarolhoz, és a 26 éves Tamás Márkért sem kellett sokat fizetnie a lengyel első osztályú Slask Wroclawnak a DVTK számára, a védőnek ugyanis a nyáron amúgy is lejárt volna a szerződése. Ugyancsak a télen szerződött külföldre, a görög első osztályú Lariszába az NB I-ben legutóbb Pakson védő kapus, Nagy Gergely, de neki fél éve már nem volt csapata. A szintén csapat nélküli, korábban a Ferencvárosban is futballozó Busai Attila is télen ment külföldre, Indiába.

 
 MAGYAR FUTBALLISTÁK KÜLFÖLDÖN

A már korábban külföldre szerződött magyarok körében kicsivel nagyobb volt a mozgás, de lényeges átrendeződés nem történt, igaz a számuk csökkent, mert Guzmics Richárd (Szlovákiából Mezőkövesd), Hidi Patrik (Kazahsztánból Honvéd), Nikolics Nemanja (az Egyesült Államokból Fehérvár), Novothny Soma (Dél-Koreából Újpest), Ugrai Roland (Görögországból Honvéd), Vécsei Bálint (Svájcból FTC) és Vernes Richárd (Izraelből Vasas)  is hazatért. Egyetlen nem utánpótláskorú magyar futballista szerződött a télen Nyugat-Európába, Eppel Márton, aki Kazahsztánból tette át a székhelyét Belgiumba, fél évre írt alá a bennmaradásért harcoló Cercle Brugeshöz. Dzsudzsák Balázs az Egyesült Arab Emírségeken belül váltott (az al-Ittihad Kalbáról az al-Ainra), míg Kádár Tamás Kelet-Európából Ázsiába megy azzal, hogy az ukrán Dinamo Kijevtől átigazolt a kínai Santung Lunenghez.

Nőtt a görögországi légiósaink száma, mert bár Ugrai hazajött, a már említett Nagy Gergely mellett a Legia Warszawától – kölcsönbe – a Panathinaikoszhoz kerülő Nagy Dominik is a görög élvonalban futballozik a tavasszal, csakúgy, mint az eddig is ott játszó Korhut Mihály (Arisz) és Megyeri Balázs (Atromitosz). Eggyel emelkedett a lengyelországi légiósaink száma is, kettőről háromra, mert bár Nagy Dominik távozott, Tamás Márk mellett Lengyelországba igazolt Dunaszerdahelyről Vida Kristopher is, méghozzá a bajnoki címvédő Piast Gliwicéhez.

Sokat elmond a magyar légióshelyzetről, hogy négynél több honfitársunk – a görög élvonal mellett a német Bundesligában játszottak még négyen ebben az idényben, az ő számuk nem változott a télen –  egyetlen külföldi bajnokságban szerepel: az NB I-hez hasonló színvonalú szlovákban… Ott is egy magyar klubnak, a DAC-nak köszönhetően, amely két magyar játékost is megszerzett a télen (Németh Krisztiánt és Schäfer Andrást), így Dunaszerdahelyen jelenleg négyen vannak (Némethék mellett Vida Máté és Kalmár Zsolt), míg az ötödik a pozsonyi Slovan középpályása, Holman Dávid.

AZ ÜGYNÖK SZERINT A CSÖKKENÉS EGYENESEN ARÁNYOS AZ NB I-ES FIZETÉSEK EMELKEDÉSÉVEL

„A magyar játékosoknak meg kell érteniük, ahhoz, hogy sikeresek legyenek külföldön, plusz munkát kell végezniük, a játék minden elemében sokat kell fejlődniük. Futballtudásban, fizikailag és mentálisan egyaránt – válaszolta megkeresésünkre a magyar játékosok külföldi lehetőségeivel kapcsolatban a Tamás Márkot képviselő nemzetközi menedzseriroda, a Score_ ügyvezető igazgatója, Francesco Villa. – Általánosságban azt gondolom, hogy a lengyel vagy a cseh liga jó első lépcsőfok lehet a számukra, de a további lépésekre is fel kell készíteni a futballistát, hogy ezekből az országokból ne haza, hanem magasabb szintre tudjon kerülni (fent említettek között több olyan játékost is találhatunk, aki külföldre kerülve megragadt egy bizonyos szinten, nem tudott továbbfejlődni – a szerző). Egy magyar játékos számára Lengyelországban például elsőre problémát okozhat a játék sebessége, amihez hozzá kell szokni, ez is a fejlődés része.”

Az olasz játékosügynök ugyanakkor egy másik problémára is rávilágított a magyar labdarúgókkal kapcsolatban.

 TAMÁS MÁRKRÓL
 

„Tamás Márknak minden adottsága megvan ahhoz, hogy sikeres legyen Lengyelországban. Az utóbbi két évben fáradhatatlanul küzdött azért, hogy egyre jobb legyen, mi pedig végig támogattuk az általunk kialakított módszerekkel, erőnléti edzésekkel. Biztos vagyok benne, hogy közel számára a bemutatkozás és fontos játékosa lesz a Wroclawnak.” 

Cikkünk megjelenése után, szerdán bemutatkozott a lengyel élvonalban Tamás Márk, aki végigjátszotta a Salsk Wroclaw 2–1-re megnyert hazai meccsét a Korona Kielce ellen.

„Lengyelországban a legtöbb légiós szlovák, utána a spanyolok, a szerbek és a horvátok következnek. Ennek egyszerű oka van: a szlovák játékosok jók és földrajzilag közel vannak a lengyelekhez, és a cseh vagy magyar futballistákhoz képest alacsonyabb fizetésért szerződtethetőek. Ugyanez igaz a szerb vagy a horvát labdarúgókra: jó játékosok, akiket olcsón meg lehet szerezni. A spanyolok esetében kicsit más a helyzet, mert ők inkább technikás futballt játszanak, ami más, mint a lengyel játékosok stílusa, ezért könnyen nagyon sokat tudnak hozzátenni a csapatuk játékához. Ráadásul a spanyol alacsonyabb osztályú bajnokságokból érkező labdarúgók jóval olcsóbbak a lengyel átlagfizetésekhez képest. Amikor egy magyar futballista külföldre szerződik, azt egyfajta hosszú távú befektetésként érdemes kezelnie. Először fontos megmutatnia, hogy helyt tud állni egy idegen országban, és csak utána lehetne a jobb anyagi feltételeken gondolkodni. Magyarországról ma már nagyon nehéz egy lépésben erősebb bajnokságba kerülni és a fizetésben is szintet ugrani. A lengyel klubok ugyanis gyakran alacsonyabb fizetést szánnak egy NB I-es labdarúgónak, mint amennyit otthon kap.”

Francesco Villa szerint az, hogy az NB I-ben az elmúlt másfél évtizedben megváltoztak a kereseti lehetőségek, összefüggésben van azzal, hogy manapság kevesebb magyar játszik külföldön, mint a 2000-es években, amikor Hollandiában, Belgiumban, az angol, a német és az olasz másodosztályban is többen szerepeltek.

„Ami a magyar légiósok számának alakulását illeti, szerintem a játékosok fizetése áll a változás mögött. Tizenöt évvel ezelőtt a magyar labdarúgók a fizetési igényüket tekintve olcsónak számítottak, ma már ez nem így van, tehát a fizetések nőttek, a magyar légiósok száma csökkent. Pontosan ezért tud annyi futballista külföldre menni a Balkánról, mert a legtöbbjük elér egy átlagos jó tudásszintet, és olcsón szerződtethető. Akár az is előfordulhat, hogy találunk két hasonló játékost Magyarországon, illetve Macedóniában, de míg a macedón ötszáz eurót keres havonta, addig a magyar ötezret. Óriási a különbség. Hogy teljesen konkrét példát említsek, találkoztunk olyan U19-es válogatott játékossal, aki a szlovén élvonalban játszott, alapemberként havi háromszáz eurós fizetéssel. Azóta már a Serie B-ben futballozik, és könnyen lehet, hogy a következő idényben a Serie A-ba kerül. Másik példaként említhetek egy litván labdarúgót, aki alapember a felnőttválogatottban és hazája top klubjában játszik – ezerkétszáz eurós fizetéssel. Magyarországon elképzelhetetlen lenne, hogy ezerkétszáz eurót keressen a válogatott alapembere. De vajon tud-e annyival többet a pályán, mint amennyivel magasabb a fizetése?”

Ezzel együtt a menedzser szerint az NB I-ben vannak olyan játékosok, akik képesek lehetnének erősebb bajnokságban is helytállni. Ide sorolta Tamás Márkot, vagy például a Honvédból Gazdag Dánielt, a Mezőkövesdből Berecz Zsombort. Ahhoz viszont, hogy az NB I-es, de nem válogatott játékosok külföldre tudjanak szerződni, első lépésben azt kellene elérni, legyenek külföldi megfigyelők a pályákon…

„Tapasztalatom szerint ritkán jönnek külföldi játékosmegfigyelők magyar bajnoki meccsre, inkább a válogatott mérkőzéseken találkozhatunk több scouttal. Az utóbbi időben hoztunk néhány megfigyelőt és sportigazgatót NB I-es mérkőzésekre, de – őszintén szólva – rengeteg munkánkba került, mire meggyőztük őket, hogy eljöjjenek. Emellett az a véleményem, hogy a magyar játékosok külföldi klubok felé történő ajánlása is lehetne erősebb. Ha például a velünk megtörtént esetre gondolok: jelenlegi klubja úgy szúrta ki Tajti Mátyást, hogy Tamás Márk miatt felhívtuk a lengyelek figyelmét a Diósgyőr meccseire, és akkor vették észre a középpályást. Azt tapasztaljuk, egyre fontosabb a strukturált felépítés az ügynöki világban, a több országot átívelő hálózat helyi kapcsolattartókkal, hogy minden lehetőséget megadjunk a játékosoknak.”

ÉLVONALBELI MAGYAR LÉGIÓSOK*

AUSZTRIA
Bundesliga

Szántó Tamás (Rapid Wien)
Szoboszlai Dominik (Red Bull Salzburg)

BELGIUM
Pro League

Eppel Márton (Cercle Bruges)

CIPRUS
1. Division

Lang Ádám (Omonia Nicosia)
Szalai Attila (Apollon Limassol)

DÁNIA
Superliga

Korcsmár Zsolt (FC Midtjylland)

EGYESÜLT ARAB EMÍRSÉGEK
UAE League

Dzsudzsák Balázs (al-Ain)

EGYESÜLT ÁLLAMOK
MLS

Baráth Botond (Sporting Kansas City) 
Sallói Dániel (Sporting Kansas City)
 

GÖRÖGORSZÁG
Szuperliga

Korhut Mihály (Arisz Szaloniki)
Megyeri Balázs (Atromitosz)
Nagy Dominik (Panathinaikosz – kölcsönben a Legia Warszawától)
Nagy Gergely (AE Larisza)

HOLLANDIA
Eredivisie

Szőke Adrián (Heracles)

HORVÁTORSZÁG
Prva HNL

Kleinheisler László (NK Osijek)

INDIA
I-League
Busai Attila (NEROCA FC)

IRÁN

Persian Gul Pro League
Koman Vladimir (Szepahan)

KÍNA
Super League

Kádár Tamás (Santung Luneng)

LENGYELORSZÁG
Ekstraklasa

Tajti Mátyás (Zaglebie Lubin)
Tamás Márk (Slask Wroclaw)
Vida Kristopher (Piast Gliwice)

MÁLTA
Premier League

Perger Bence (Senglea Athletic)

NÉMETORSZÁG
Bundesliga

Gulácsi Péter (RB Leipzig)
Willi Orbán (RB Leipzig)
Sallai Roland (Freiburg)
Szalai Ádám (Mainz)

SKÓCIA
Premiership

Bogdán Ádám (Hibernian FC)

SVÁJC
Super League

Holender Filip (Lugano)
Kecskés Ákos (Lugano)

SZLOVÁKIA
Fortuna Liga

Holman Dávid (Slovan Bratislava) 
Kalmár Zsolt (DAC)
Németh Krisztián (DAC)
Schäfer András (DAC – kölcsönben a Genoától)
Vida Máté (DAC)

URUGUAY
Primera División

Vadócz Krisztián (Penarol) 

*Csak az élvonalbeli, felnőttbajnokságban szereplő légiósokat tüntettük fel.