Saldanha mesterhármasával megverte a Fradi a Puskás Akadémiát

LABDARÚGÓ NB I
8. FORDULÓ
Ferencvárosi TC–Puskás Akadémia FC 3–0 (Saldanha 65., 77., 82.)
Budapest, Groupama Aréna, 11 767 néző. Vezette: Bogár

ONLINE KÖZVETÍTÉS, ÉRDEKESSÉGEK, STATISZTIKÁK ITT!

Rangadó vasárnap délután – a tabella első két helyét elfoglaló csapatok találkoztak a Groupama Arénában, és amikor kivonultak a gyepre, a jelenlévők körbenéztek. A Ferencváros mérkőzéseire általában több néző kíváncsi, egy ilyen összecsapás, amely a bajnoki címre aspirálók között zajlott, biztosan több drukkert érdemelt volna. Persze, az élvonal átlaga felett volt a nézőszám, mégis azt lehet mondani, kevesebben voltak a tribünökön, mint amire sokan számítottak. Persze, mindennek oka lehet a Ferencváros elmúlt hetekben tapasztalt gyengélkedése, valamint az Anderlecht ellen az Európa-liga alapszakaszában elszenvedett 2–1-es hétközi vereség, és talán még inkább a Brüsszelben mutatott játék. Talán ennek is volt betudható, hogy Pascal Jansen megkavarta a lapokat: a belgiumi kezdők közül öten (Dibusz Dénes, Ibrahim Cissé, Mohammed Abu Fani, Adama Traoré és Varga Barnabás) voltak vasárnap is a pályán az első pillanattól kezdve, Kady Borges, Kristoffer Zachariassen, Philippe Rommens és Cristian Ramírez a kispadon kezdte a Puskás Akadémia elleni mérkőzést, két magyar játékos, Botka Endre és Szalai Gábor pedig nem volt kerettag.

Az első percekben az volt a szurkolók benyomása, hogy a felcsútiak hét közben csak erre a találkozóra koncentrálhattak: frissebbek, lendületesebbek voltak, mint a házigazdák, többször is labdát szereztek a ferencvárosi térfélen, és bár az első tíz percben igazán komoly ziccert nem alakítottak ki, irányították a játékot.

Körülbelül tíz perc telt el a rangadóból, amikor a zöld-fehérek kezdtek magukhoz térni és egyre többet passzoltak az ellenfél térfelén, de az is látszott, hogy a Puskás Akadémia megszervezte a védekezését, így Pécsi Árminnak sokáig dolga sem volt. A Fradi ezúttal is négy védővel, két szűrő középpályással és az elöl helyezkedő Varga Barnabás mögött sorakozó három támadó középpályással kezdte a meccset. Tizenhárom perc telt el a mérkőzésből, amikor kimondottan látványos akció futott végig a pályán, Varga Barnabás átadása után az éppen Felcsútról az Üllői útra szerződő Gruber Zsombor okosan visszatette a labdát lövésre, Mohammed Abu Fani azonnal meg is célozta a kaput, de néhány centit tévedett.

A Puskás Akadémia is hasonló szisztémában kezdte a mérkőzést, a két finn légiós, Urho Nissilä és Mikael Soisalo, valamint Jonathan Levi folyamatosan felzárkózott Jakov Puljic mögé, ha pedig labdát vesztettek a vendégek, sokszor 4–5–1-es hadrendben várták a hazai támadásokat – labdaszerzés után viszont nagyon gyorsan megindultak a ferencvárosi kapu felé. A felcsútiaknál fontos szerep hárult a nemrég szerződtetett Laros Duartéra, aki a pálya centrumában a stabilitást adta meg csapatának.

A félidő derekán ismét Gruber Zsombor ragadtatta tapsra a hazai közönséget: a fiatal támadó szenzációs cselt csinált, ráadásul a Puskás Akadémia kispadja előtt (a felcsútiak jól ismerik őt, aligha lepte meg őket, milyen technikás a futballista) és megállapíthattuk: az ilyen váratlan megoldásokból kellene sokkal több…

Jó volt az iram, minden labdáért hatalmas küzdelem folyt, és szó sem volt arról, hogy a Puskás Akadémia kizárólag védekezéssel próbálna sikeres lenni. Ha kellett, öten-hatan is megjelentek a zöld-fehérek tizenhatosánál, hogy megzavarják a labdakihozatalt – és néha meg is zavarták. Változatos, lendületes mérkőzés volt annak ellenére, hogy igazán nagy helyzetet nem hozott az első félidő, de a Puskás Akadémia is vállalta a lendületes támadásokat, és megpróbált felépített akciókkal veszélyeztetni, így nem volt unalmas az összecsapás. A félidő legszebb jelenetét nem sokkal a szünet előtt láthattuk: Jonathan Levi ballal, szabadrúgásból célozta meg a jobb felső sarkot, Dibusz Dénes hatalmas vetődéssel a kapufára tolta a labdát – a lövés is, a védés is szenzációs volt.

A második félidőt a Ferencváros kezdte jobban, a játék inkább a Puskás Akadémia térfelén zajlott, azaz egyre több lehetősége volt a zöld-fehéreknek. Gruber Zsombor ziccerben léphetett volna ki, de Mohamed Ben Romdan nem a megfelelő ütemben passzolt a magyar játékos felé – kissé feszülten meg is tárgyalták a szituációt, de úgy tűnt, mintha még mindig összeszokatlan lenne néha a bajnokcsapat. Pascal Jansen egy óra elteltével fokozta a nyomást, és három friss támadót küldött a pályára. Köztük a brazil Matheus Saldanhát.

Nos, megérkezett a nyerő ember, és ezzel együtt kezdetét vette egy szenzációs bemutató, az egyszemélyes gálaelőadás, a lenyűgöző futballshow. A brazil elkápráztatta a közönséget. Mesterhármast ért el néhány perc alatt.

Kezdődött azzal, hogy első labdaérintéséből azonnal gólt szerzett. És nem először! Budafokon, a Magyar Kupa-mérkőzésen ugyanígy mutatkozott be: amint pályára lépett, azonnal a hálóba lőtte a labdát. Az MTK Budapest elleni bajnoki mérkőzésen is a kispadról szállt be, akkor negyedóra kellett ahhoz, hogy gólt szerezzen, de most megint elég volt neki néhány másodperc. A villámgyors kontraakció során a szintén csereként beküldött Tosin Kehinde vezette hosszan a labdát és Matheus Saldanha futás közben a bal kezével mutatta neki, nyugi, ne kapkodj, majd a megfelelő ütemben irányt váltott, és elegánsan befejezte az akciót. Ezután néhány percig sétálgatott a felcsúti térfélen, majd ismét lecsapott akkor, amikor Pécsi Ármin kissé kényelmesen akart felszabadítani, és kíméletlenül kihasználta a ziccert.

S még nem volt vége – a következő lehetőségénél sarokkal küldte a felcsúti kapuba a labdát. Nem kell részletezni, ki jelentette a különbséget ezen a mérkőzésen: Matheus Saldanha eldöntötte a rangadót, és a ferencvárosi szurkolók immár abban bíznak, a légiós a nemzetközi kupában is megvillant valamit kivételes képességeiből. A Puskás Akadémia egy órán keresztül nagyszerűen helyt állt, szinte mindenre felkészült, de a brazil csatárra képtelenség lett volna…