Hanga Ádámék nagy lendülettel kezdtek – A GALÉRIÁHOZ KATTINTSON A KÉPRE! (Fotó: Földi Imre)


Megszokott főhadiszállásán, Kecskeméten játszotta utolsó hazai felkészülési mérkőzését is a jövő héten Horvátországba utazó, majd Litvánia ellen itthon, míg Csehországgal szemben idegenbeli világbajnoki selejtezőn pályára lépő magyar férfiválogatott. Az ellenfél a nemzetközi mezőnyben kevéssé magasan jegyzett Szlovákia volt, amelynek keretéből Mario Ihring az előző évadban Oroszlányban kosárlabdázott, míg Marek Dolezaj a következő idényben Nyíregyházán pattogtat majd.

Nagy lendülettel kezdett Hanga Ádámot is felvonultató együttesünk, igen hamar tízpontos előnyre tett szert, ám a cserék pályára lépése után megtört a lendület, az addig rengeteget hibázó vendégek felvették a találkozó fonalát, és a második negyed derekára ki is egyenlítettek. Az eredmény persze ebben a fázisban még senkit sem érdekel, hiszen a csúcsforma elérésére további csaknem két hetük van fárasztó foglalkozásokkal terhelt legjobbjainknak. Ferencz Csabának ugyanakkor most is nagyszerűen működött a legveszélyesebb fegyvere, vagyis a tripladobás, az első félidőben háromszor is betalált távolról. A pályán barátságos hangulatban zajlottak az események, vigyáztak egymásra a felek. Ezúttal sem maradhatott el a szokásos látványelem: Hanga passzát Keller Ákos csapatkapitány alley-oop-mozdulattal húzta a gyűrűbe. Különleges egyénisége volt ennek az összecsapásnak a szlovák együttes centere, Michael Fusek, aki 224 centijével jócskán kimagaslott a mezőnyből. Neki jóval nagyobb jövőt jósoltak annál, amit végül befutott, de azért így is lehúzott négy évet Belgiumban.

A második félidőben (Hanga Ádám és Vojvoda Dávid a fordulás után már nem lépett parkettre) a vezetést is magához ragadta Szlovákia, és némi meglepetésre még az előzetes névsorban nem szereplő Lukács Norbert és Pongó Marcell is lehetőséget kapott a mieinknél, vagyis Ivkovics Sztojan szövetségi kapitány összesen 14 embert forgatott. Hogy azért némileg még rozsdásak a játékosaink, azt igazolta Perl Zoltán jelenete: klasszis hátvédünk pazar mozdulattal pörgött le védőjéről, ám a befejezés már nem sikerült neki pontosan. Az utolsó öt percre fordulva éppen Perl büntetőivel 64–60-ra vezetett Magyarország, de előnyét nem tudta növelni, mert Allen Rosco pontatlan passzal kereste a gyűrű alatt Kellert.

A záró pár percet kezdve hatra duzzadt csapatunk előnye, hogy aztán Szabó Zsolt büntetőből szerzett kosarai után már nyolc legyen a különbség. Ez a differencia ki is tartott, a végén nem forgott veszélyben a magyar válogatott újabb győzelme, ám ahogyan arra korábban is felhívtuk a figyelmet, az eredmény másodlagos, és ez akkor is igaz lenne, ha a szlovákok kerültek volna ki győztesen a csatából. A játék meg lesz jobb, muszáj is neki, ugyanakkor furcsa lett volna csupa brillírozó kosárlabdázót látni a pályán – ez persze a szimpatikus, a saját útja elején járó szlovák válogatottra is vonatkozik.

A közös Himnusz-éneklés után jöhettek az aláírások, a pacsizás a szurkolókkal, természetesen fotók is készültek – a legnépszerűbb nyilván a legmagasabban jegyzett honi kosaras, Hanga Ádám volt, de Vojvoda Dávidnak is bőven akadt feladata a fiatal drukkerekkel. Ivkovics mester külön kiemelte a mérkőzést követően, nagyon örül annak, hogy sokan kilátogattak a Messzi István Sportcsarnokba és lelkesen buzdították a válogatottat.

KOSÁRLABDA, FÉRFIAK
FELKÉSZÜLÉSI MÉRKŐZÉS
MAGYARORSZÁG–SZLOVÁKIA 72–67 (24–19, 12–17, 14–15, 22–16)
Kecskemét, 1200 néző. V:
Földházi, Tóth C., Mészáros B.
MAGYARORSZÁG: HANGA 9/3, Vojvoda 4, Benke 3, Allen 6/3, Keller Á. 7. Csere: PERL 11/3, Váradi 3, Eilingsfeld 8, Ferencz 9/9, Szabó Zs. 6, Somogyi 2, Lukács N. 2, Pongó Marcell 2, Golomán. Szövetségi kapitány: Ivkovics Sztojan
SZLOVÁKIA: Ihring 9/3, Krajcovic 6, Abrhám 4/3, Bachan 3/3, FUSEK 10. Csere: MOKRÁN 10/3, Dolezaj 11, Hlivák 7/3, Volárik 7/3, Bolek, Novák. Szövetségi kapitány: Aramis Naglic
Az eredmény alakulása. 4. perc: 9–2. 6. p.: 14–4. 7. p.: 19–6. 12. p.: 24–23. 15. p.: 27–27. 17. p.: 32–28. 20. p.: 36–36. 25. p.: 38–42. 26. p.: 40–45. 29. p.: 48–46. 34. p.: 62–58. 39. p.: 72–64

MESTERMÉRLEG
Ivkovics Sztojan:
– Aki nem nagy kosárlabdatudós, az is láthatta, hogy külső posztokról nem igazán találtuk el a berendezést. A hozzáállás rendben volt, igyekeztünk megfelelően terhelni a kulcsjátékosokat, és mindenkinek megadni a lehetőséget. Most is látszott, hogy a szintünk, amin nagyon nehéz lesz átlendülni, a 22–27. hely között van az európai mezőnyben. Pontosan tudjuk, hol van a helyünk, beférkőztünk a nagyok mellé, és hiszek benne, hogy ott is képesek lehetünk majd érvényesülni, ha kitartóak leszünk és követjük a hierarchiát. Lesznek keserű pillanataink az eredményesség szempontjából, de boldogak is, mert NBA- és Euroliga-játékosok közé kerülünk. Ahogy öt éve is mondtam, amikor a szerbekkel és a spanyolokkal találkoztunk, egy hétig nem mosunk majd kezet. Büszke vagyok rá, hogy a középszintű és a hozzánk hasonló erősségű válogatottakat stabilan meg tudjuk verni. Lehet, hogy valakivel az Európa-bajnokság elitjébe jut egyszer a csapat, neki nagyon szívesen segítek bármiben, de ez az ember nem én leszek, mert szerintem a jelenlegi helyzet a realitás.
Aramis Naglic: – Nagyon nehéz ellenféllel játszottunk, örülünk az eredménynek, mert kicsit aggódtunk, hogy jelentős különbségű vereségbe szaladunk bele. A magyar válogatott nem adott ki száz százalékot magából, a második félidőben nem játszott Hanga és Vojvoda, de ez rendben van, mindkét csapat hasznosítani tudta így a mérkőzést. Nálunk hiányzott három-négy kulcsember, ennek ellenére három negyed játékával meg vagyok elégedve.