Új szabályok jöhetnek a kézilabdázásban (Fotó: AFP)

Az MKSZ beszámolója szerint három javaslat már a közeljövőben tesztelhető lesz. Ezek a kezdődobásra, a passzivitásra és a kapusok fejét eltaláló játékosok büntetéseire vonatkoznak.

1. Kezdődobás elvégzésének módosítása
Jelenlegi szabály: a kezdődobást sípszó után három másodpercen belül kell elvégezni, a pálya közepén – másfél méteres oldalirányú eltérés megengedett – tetszés szerinti irányban. A dobójátékosnak legalább az egyik lábával érintenie kell a középvonalat, a másik lábával azt nem lépheti át és a végrehajtás helyét nem hagyhatja el, amíg a labdát nem továbbította. A dobójátékos csapattársai a középvonalat a játékvezető kezdődobásra adott sípjelének elhangzásáig nem léphetik át.

Javaslat: a kezdődobást sípjel után egy 3.5-4.5 méter átmérőjű (a pontos átmérő tesztelést követően kerül meghatározásra) körből lehet elvégezni. A dobást elvégző játékosnak mindkét lábával a körben kell tartózkodnia és a labda eldobásakor legalább egyik lábának érintenie kell a talajt. A dobást elvégző játékos csapattársai a középvonalat a játékvezető kezdődobásra adott sípjelének elhangzásáig nem léphetik át, kivéve, ha ők is a körben tartózkodnak. A védőjátékosok egészen addig nem léphetnek a kör területére, amíg a támadó nem végezte el a dobást. A labdát a védőjátékosok nem érinthetik egészen addig, amíg az a kört határoló vonalon át nem haladt vagy egy másik játékoshoz nem került.

2. Passzív jelzés utáni hat átadás négyre csökkentése
Az eddigi 6 passz helyett 4 átadásra lesz lehetősége a támadó csapatnak (a jelenlegi szabályozással megegyezően a játékvezetők a 6 – az új szabály bevezetését követően 4 – passz előtt is elvehetik a támadó csapattól a labdát, ha úgy ítélik meg, hogy tevékenységük kimeríti a passzív játék fogalmát).

3. Kapusok fejbe lövésének szélesebb körű büntetése
Jelenlegi szabály: kizárást von maga után, ha a dobójátékos büntetődobásnál eltalálja a kapus fejét, miközben a kapus feje nem mozog a labda irányába.

Javaslat: ha a dobójátékos bármilyen játékhelyzetben (tehát nem csak büntetőlövésnél) eltalálja a kapus fejét (tekintet nélkül arra, hogy a kapus mozog vagy mozdulatlan), két percre el kell hagynia a játékteret. Ez alól kivételt képez, ha dobás közben szabálytalankodtak vele szemben.

„Mindannyiunk nagy örömére szolgál, hogy Bíró Ádám és Kiss Olivér személyében ismételten van olyan párosunk, amelynek közép- vagy hosszútávon reális esélye van arra, hogy ne csak utánpótlás, hanem felnőtt világbajnokságokon is szerepeljen, és hosszú periódusra ott tudjon maradni a foglalkoztatottak között. Joggal gondolhatjuk ezt, hiszen 2019-ben a férfi ifjúsági világbajnokságon közmegelégedésre vezették a döntő mérkőzést – emelte ki Herczeg Péter, az MKSZ játékvezetői albizottságának vezetője. – Fizikai állapotuk kiváló, az elméleti- és videóteszteket pedig folyamatosan elvégzik, és az MKSZ JAB mentorprogramjában is kiemelten figyelünk rájuk, egymásra épülő mérkőzésekkel, tudatos foglalkoztatással segítjük felkészülésüket. Célunk és vágyunk, hogy szerepet kapjanak a 2022-es magyar–szlovák közös rendezésű férfi Európa-bajnokságon 2022-ben, ezt nagy sikerként könyvelnénk el. Addig minél jobban meg kell őket ismertetni a Bajnokok Ligája férfimezőnyével, ez alapfeltétele annak, hogy nagyobb eseményekre is eséllyel javasolhassuk a részvételüket."

„Nagy megtiszteltetés, hogy ismét bekerülhettünk az IHF nemzetközi mérkőzéseket irányító bírópárosai közé. Már tavaly jól sikerült a »bemutatkozásunk«, hiszen az U19-es férfi világbajnokság döntőjét mi dirigálhattuk Szkopjéban. Ugyanígy szeretnénk menetelni tovább, az a célkitűzésünk, hogy minden évben legalább egy utánpótlás világversenyen részt vehessünk, ezeken kijárva az utat a felnőtt vb-ig, Eb-ig. Kicsit furcsa a mostani helyzet, hiszen négy hónapon keresztül nem tudtunk pályára lépni, sem játékosként, sem játékvezetőként. Ádámmal nagyon vártuk az újrakezdést, több edzőmérkőzésen túlvagyunk már, és még jó néhány vár ránk, aztán jöhetnek újra a nagyobb megméretések” – mondta el a kettős nevében Kiss Olivér.

A magyar játékvezetők hazai kollégáikkal együtt a közeljövőben tesztfeladatot is elláthatnak. Ugyanakkor a harmadik játékvezetőről szóló elképzeléseket még jó eséllyel nem tesztelik ebben a körben. 

„Az utóbbi időben szóba kerülő három játékvezetős rendszer valóban jelentheti a kézilabda-játékvezetés jövőjét, azonban egyelőre csak ötlet szinten van jelen, gyakorlatba ültetése minden eddigi változtatásnál hosszabb időt vehet igénybe, így még a tesztelése sem aktuális, az IHF dolgozik a koncepción, nehezen tudom elképzelni, hogy a 2020–2021-es szezonban akár tesztjelleggel bemutatkozhatna – hangsúlyozta Soós Balázs, az MKSZ nemzetközi igazgatója, a Nemzetközi Kézilabda-szövetség játékvezető lektora. – Mindez a kosárlabdához hasonlóan egyéni feladatkörökkel és felelősségekkel rendelkező játékvezetőket feltételez, ami jelentős változtatás a jelenlegi páros kooperáción alapuló szemlélethez képest. Ehhez képzésüket, felkészítésüket új alapokra kell helyezni, különös tekintettel a helyezkedésre és feladatmegosztásra, ami időigényes folyamat. Emellett egyébként az IHF-nek több olyan szabálymódosítási javaslata is napirenden van, melyek éles tesztje a Covid-járvány függvényében 2021 nyaráig megvalósul. A javaslatokat az IHF új szabályok munkacsoportja dolgozta ki több edzővel való egyeztetést követően. A munkacsoportnak Nagy László MKSZ-alelnök is tagja, így Magyarországnak is van ráhatása a szabályok alakulására.