A veszprémiek képesek lehetnek bárkibe „belecsípni” (Fotó: Cseh Péter)

 

Mindössze öt mérkőzést kellett várni az élvonalba frissen feljutott Veszprémi KKFT férfi kézilabdacsapatának első igazán nagy dobására. Tombor Csaba együttese szombat este 33–24-re legyőzte a papíron jóval erősebb és esélyesebb Ferencvárost.

 „Semmiben sem különbözött a felkészülésünk az eddigiektől. Bíztam benne, hogy jó eredményt érhetünk el a Fradi ellen, de nem gondoltam feltétlenül pontszerzésre  – mondta a szakember a Nemzeti Sportnak. – Egyrészt tudtam, hogy a fiúk a tudásuk alapján képesek rá, másrészt a Ferencváros győztes meccs után jött hozzánk, kicsit talán jóllakottan, azzal a tudattal, hogy úgyis legyőz bennünket. Arra számítottam, hogy kicsit lenéz minket, így jobban tudjuk majd a saját játékunkat játszani, és ennek meg is lett az eredménye.”   

A kilencgólos siker azért Tombort is meglepte, szerinte a különbség nem reális, sőt, akkor sem szólhattak volna egy szót sem, ha az eredmény fordítva alakul, és a Fradi, mondjuk, bomba formában játszik és kilenc góllal nyer, hiszen játékerőben nem lehet összehasonlítani a két csapatot. Annak mindenesetre már volt jele, hogy a fiatal Veszprémi KKFT-ben sokkal több van, mint amennyi elsőre látszik.

Szmetán Péter, a Veszprémi KKFT jobbszélsője: – Egyikünk sem gondolta, hogy ilyen sima győzelem lesz. Szoros meccsre számítottunk a Fradi ellen, amelyen az volt a célunk, hogy ne hagyjuk magunkat. Alaposan felkészültünk, veszítenivalónk nem volt, bátorságunk viszont igen! Nagyon jól kezdtünk, de a szünetben még egyáltalán nem hittük el, hogy megnyertük a találkozót, ilyet nem is lehet, hiszen kézilabdában bármi megtörténhet. Az öltözőben az edzőnk annyit mondott, hogy csináljunk mindent úgy, ahogy eddig, és akkor elegendő lesz az előnyünk. Kilenc gólt szereztem, de ez nem csak az én érdemem, mert ugyan rám jöttek ki a helyzetek, de csapatként dolgoztunk és nagyon meg akartuk nyerni ezt a mérkőzést.

Az első fordulóban máris győztek Dabason, a játékosok el tudták viselni a terhet, és a két nagy csapat, a Telekom Veszprém és a Mol-Pick Szeged ellen sem vallottak szégyent, nem játszottak olyan alárendelt szerepet, mint a legtöbben gondolták volna. A tréner szerint az előző fordulóban, Komlón is nyerhettek volna, de elmaradt a kiváló kapusteljesítmény és a végjátékban is voltak rossz döntéseik. Az eddigiek viszont jelzik, hogy a fiatal gárda képes kiugró teljesítményre, pláne úgy, ha az ellenfél kissé lebecsüli.

„Képesek vagyunk bárkibe »belecsípni«     – fogalmazott Tombor Csaba. –   A Fradi ellen már a nyolcadik percben, hat kettes vezetésnél éreztem, hogy meglehet a meccs, olyan eksztázisban játszottak a fiúk. Tudtam, ha bírjuk erővel és betartjuk, amit megbeszéltünk, akkor jó esélyünk van a győzelemre. Eddig ez volt a legjobb élvonalbeli mérkőzésünk, de remélem, lesz még hasonló, ahogy egyre tapasztaltabbak leszünk.”  

Az edző szerint az ellenfelek sokszor nem hiszik el, hogy képesek hatékony ellenállásra, hiszen fizikumban látható a differencia – mondhatni, nyolcvankilós gyerekek kézilabdáznak százkilós felnőttek ellen –, de a különbség ellenére mégis fel tudják venni a ritmust és a test test elleni harcot. E mögött rengeteg munka áll, és az öttagú edzői stáb – Tomboron kívül Fazekas Nándor kapusedző, Elek László erőnléti edző, Keresztúri Anikó gyógytornász és Nagy Gábor masszőr – mentálisan is rengeteget foglalkozik a játékosokkal.

 „Rengeteget gyakoroljuk a lábmunkát, és magas edzésszámmal dolgozunk, úgy nyolc-kilenc tréninggel megyünk bele egy-egy mérkőzésbe   – magyarázta Tombor Csaba. – Akár otthon, akár idegenben játszunk, a meccsnapon is tartunk edzést délelőtt, de nemcsak átmozgató jelleggel, hanem harminc-negyven perces erőfejlesztő tréningre kell gondolni. Ennek köszönhető, hogy a srácok szinte robbannak indulásnál.”  

Tombor szerint a remek csapategység magyarázata az is, hogy a társaság nagy része sport mellett tanul, a keretben tizenkét egyetemista van – többen járnak a veszprémi Pannon Egyetemre és a fővárosi Testnevelési Egyetemre –, ami szintén hozzájárul a klub által kitűzött cél eléréséhez, az NB I-es tagság megtartásához. Mert ha ez a keret benn marad az élvonalban, akkor egy év NB I-es tapasztalattal a háta mögött jövőre már nagy gond nem lehet.