Férfi kézi Eb: 2022-re már ütőképes csapatunk lehet – Gulyás

– A portugálok elleni meccs után azt mondta, kicsit még csalódott. Most is az, miután aludt rá egyet?
– Miután hazajöttünk, szembesültem azzal, hogy mi lehetett itthon, míg mi Malmőben játszottunk, ennek fényében úgy látom, valami jó és hasznos dolgot vittünk végbe. Még akkor is, ha a végére fizikailag és mentálisan is összegződött a terhelés, ami még sok volt nekünk, a svédek és a portugálok fejben kicsit frissebbek voltak nálunk. Persze, mondhatjuk, hogy „mi lett volna, ha”, de úgy gondolom, nagyon jó alapot teremtettünk a továbblépéshez, amivel csak elégedett lehetek.

– Mi az, ami az Európa-bajnokságon úgy működött, ahogy szerette volna?
– A védekezésünk nagyon tetszett, a csehek elleni felkészülési meccs után is mondtam, hogy ha huszonnégy, huszonöt gólon tudjuk tartani az ellenfelet, nem lesz gond. Ez többé-kevésbé sikerült is. Erős volt a hatos falunk, és jól működött, mikor a szélsők bejöttek középre, ami nagyon stabil hátteret adott a játékunknak. Elöl is voltak olyan kreatív megoldásaink, és bár a végére itt is elfogytunk, azért az utolsó két meccsen is sokáig pariban voltunk. A srácok láthatóan igyekeztek a pályán visszaadni, amit megbeszéltünk, még akkor is, ha új taktikát próbáltunk ki. Bár voltak a rossz időzítésből és a meg nem értésből fakadó hibák, még van időnk csiszolni rajta.

– A szélsőjátékot nem erőltettük a tornán. Ennek mi volt az oka?
– Meghatározza a játékunkat, hogy Bánhidi Bence személyében van egy világklasszis beállónk, és mögötte egy fiatal, ifjabb Rosta Miklós, akiből az lehet. Leginkább köréjük kellett szervezni a támadásokat, és okáig úgy volt, hogy Bodó Ricsi is velünk tart, tehát megvolt az oka annak, hogy középen volt a fókusz. A szélsők, Hornyák Péter és Bóka Bendegúz nagyon sokat dolgoztak, főleg a védekezésben, a zárásokban és az előkészítésekben. Bóka játéka kifejezetten tetszett, ez volt eddig a legjobb világversenye. De az egyértelműen látszik, hogy a jövőben jobban lehet mozgósítani a széleket is, bár ez sokszor a védekezésünktől is függ.

– Bár Lékai Máté nem tudott a csapattal tartani, az irányító poszton sem volt gond...
– El is vártam tőlük, különösen Győri Matyitól, hogy tartsa be, amit megbeszéltünk, és most pontosan látszott, hogy óriási potenciál van benne. Igazolta, hogy miért tarják akkora tehetségnek, a sérülései után visszatért, és élt a lehetőséggel, megbízható teljesítményt nyújtott. Számomra a legnagyobb meglepetés Nagy Bence volt, aki remekül megállta a helyét, főleg a torna első felében, az utolsó két meccsre ő sem tudott felpörögni.

– A szakmai stábnak is ez volt az első nagy versenye. Hogy érzi, hogyan debütált a kispad?
– A csapattal együtt nekünk is fejlődni kell. Biztosan voltak olyan döntéseink, amelyeken lehet vitatkozni, de azt tartottuk szem előtt, hogy bízzunk a fiatalokban, és nem akartunk teljesen rájuk telepedni, mindig megmondani, mit kell játszani. Szerettük volna, ha minél többet gondolkoznak és döntenek. Úgy érzem, az időkéréseink ennek fényében általában jókor történtek.

– A hét meccsünkből ki tud emelni egyet-egyet, a legmélyebb és legmagasabb pontot?
– Az utolsó két mérkőzést nagyon nehezen éltük meg mindannyian, mert éreztük a fáradtságot, és figyelni kellett, nehogy sérülésig hajtsunk valakit. A mérleg másik oldalán talán a szlovénok elleni siker áll, nekem ez okozta a legnagyobb örömöt, egyrészt mert újra kellett terveznünk mindent, másrészt pedig rengeteg apró dolog volt, ami pikánssá tette az összecsapást.

– A portugálokra keveset tudtak készülni?
– Igen, de sokkal több idejük nekik sem volt ránk készülni. Edzésen átvettük a védekezési szisztémákat hét a hat elleni játékkal szemben, sokáig fej-fej mellett is haladt a két gárda, csak negyvenöt perc után nyílt ki az olló.

– Fizikailag nem bírtuk a torna végét, de ha a legjobbak közé akarunk kerülni, akkor ezen javítani kell. Mi a teendő?
– Ez egy folyamat, amihez hozzátartozik, hogy egy ilyen világversenyen átálljunk arra a rendszerre, hogy minden nap célirányos edzés van. El kell kapnunk a ritmust. De ehhez az is kell, hogy a játékosok minél magasabb szinten játszanak hétről hétre, hogy minél jobbak legyenek az alapok.

– A Szeged és a Veszprém keretébe nagyon nehéz bekerülni. Javasolja a fiataloknak, hogy próbálják ki magukat külföldön?
– Mindenképpen, mert nagy előrelépés lehet a fejlődésük szempontjából. Ha van rá lehetőségük, hogy a Bajnokok Ligájában játsszanak, és belekerüljenek a nemzetközi vérkeringésbe, akkor ne habozzanak. Ismerkedjenek meg más kultúrákkal, más szokásokkal, és ők is más emberek lesznek. A legfontosabb azonban a játékidő, hogy minél többet játszanak minél jobb csapatok ellen.

– Annyira összeállt ez a válogatott, hogy még Lékainak és Bodónak is meg kell majd küzdenie a helyéért?
– Örvendetes, hogy azok a fiatalok, akiket behívtunk, bizonyítottak, és emiatt valóban versenyhelyzet lesz a válogatottnál, ami nagyon jót tesz a magyar kézilabdának. Lékai és Bodó persze óriási klasszisok, de ez nekik sem tesz rosszat.

– Mikler Roland nem tudni meddig vállalja a válogatottságot. Kapusposzton hogyan látja a jövőt?
– Ha már a versenyhelyzetet említettem, ezen a poszton Mikler visszavonulása után ugyanez várható. Vannak ügyes juniorjaink, akik a korosztályos világversenyek miatt valamennyire ismerik a közeget, ilyen Andó Arián is, akit ki is vittünk az Eb-re. Minden világversenyen kell egy kezdőkapus, akit tisztelnek az ellenfelek, kicsit tartanak is tőle, Roli pedig ilyen. Amikor nem ment neki annyira, akkor pedig Székely Marci ugrott be remekül. Ha Roli visszavonul, új helyzet áll elő, bizonyíthatnak a fiatalok is.

– Mint most a mezőnyben?
– Igen. Csak gondoljunk bele, mi van akkor, ha Lékai és Bodó is velünk tarthatott volna? A teljesítményünk talán jobb, de akkor lehet, hogy nem derül ki, mire képes Győri Matyi, Nagy Bence, Szita Zoltán vagy Ligetvári Patrik.

– Ön szerint ez a csapat mikorra áll össze? A 2022 reális időpont?
– A cél valóban a hazai rendezésű Európa-bajnokság, és eddig szól a mi megbízatásunk is a stábbal. Ennek része, hogy hasonló szellemben dolgozunk a junior, az ifjúsági és a serdülő korosztályokkal, hogy a feljövő, tehetséges fiatalokat minél könnyebb legyen beilleszteni a rendszerbe. Most Európa megismerte a srácokat, nyilván legközelebb már készülnek rájuk, nehezebb lesz, de ők is fejlődnek. És ezek a tapasztalatok nem tűnnek el, már mi is egy magasabb szintről építkezhetünk tovább. Igen, úgy gondolom, 2022-re már lehet egy ütőképes csapatunk.

AZ EB VÉGEREDMÉNYE
1. Spanyolország
2. Horvátország
3. Norvégia
4. Szlovénia
5. Németország
6. Portugália
7. Svédország
8. Ausztria
9. MAGYARORSZÁG
10. Fehéroroszország
11. Izland
12. Csehország
13. Dánia
14. Franciaország
15. Észak-Macedónia
16. Svájc
17. Hollandia
18. Montenegró
19. Ukrajna
20. Szerbia
21. Lengyelország
22. Oroszország
23. Bosznia-Hercegovina
24. Lettország

A Nemzeti Sportot a helyszínről tudósítja: Vincze Szabolcs