Danyi Gábor szerint nagyot léptek a bajnoki címvédés felé, de nem engedi, hogy bárki is lazítson a győrieknél (Fotó: Török Attila)

 

– Bajnok a Győr?
– Nem gondolnám – válaszolta Danyi Gábor, a Győr női kézilabdázóinak edzője, akinek csapata az FTC ellen az év végén aratott 28–27-es győzelem után 11 fordulót követően továbbra is hibátlanul vezeti az NB I-et, immár öt pont előnnyel a második Siófok és hattal az egy mérkőzéssel kevesebbet játszó, negyedik helyezett Ferencváros előtt. – A bajnokság feléhez közelítünk, és az FTC elleni legutóbbi mérkőzésen is kiderült, hogy mi is emberből vagyunk, nekünk is van gyenge napunk, bennünket is érhet meglepetés. Nagyot léptünk a címvédés felé a Fradi legyőzésével, de nagyon sok mérkőzés van hátra, hosszú még az idény, pláne ha azt nézzük, hogy a Bajnokok Ligája- és Magyar Kupa-meccsek még csak ezután várnak ránk. Én már a ferencvárosi találkozót követő reggelen is az MTK elleni csütörtöki bajnokinkkal foglalkoztam, nem azzal, hogy de szépen is mutat a tabella.

– Az FTC ellen mi döntött? A szünet után feljavuló szélsőjáték, a kapusteljesítmény, a kétbeállós támadásokra való átállása vagy a három együtt?
– Nagyjából így lehetne összefoglalni, igen, és ehhez jött még a Fradi rövidebb kispadja – így korrekt az összegzés. Nem lepett meg, hogy a kétbeállós játékunk eredményes volt, hiszen az előző idényben is hozott a konyhára a BL-ben ez a taktika. Tegyük hozzá, hogy az FTC-meccsen már az első játékrészben is megvoltak a helyzeteink, csak nem kevesebb mint kilenc ziccert hagytunk ki a szélről. Ha a győzelmen kívül keresek pozitívumot, ami nem sok volt, az egyik Bódi Bernadett második félidei feljavuló teljesítménye a jobb szélen.

– A sok hiba a világbajnoki szünet miatt csúszhatott be?
– Mondhatnám, hogy hosszú idő után játszottunk újra tétmeccset, meg hogy a keret nagy része Japánban volt a vébén, de nem: egyszerűen Bíró Blanka túljárt az eszünkön a ferencvárosi kapuban, le a kalappal előtte.

– Visszatérve még a kétbeállós játékukra: szünet után, ötgólos hátrányban egyfajta pánikreakció volt az arra való átállás?
– Ritkán esem pánikba, az FTC ellen sem estem. Nagyon szeretem a kétbeállós felállást, ami a női kézilabdában nem éppen elterjedt, pedig nagyon jó és hatékony taktikai elem, amelyhez nyilván olyan játékosok kellenek, akik elfogadják, megértik, hogy ennek az elemnek mi a lényege, és meg is tudják valósítani. Az átlövőink annyira nem érezték a távolságot és a lövőhelyzeteket, hogy ilyenkor egy edző ahhoz a felálláshoz nyúl, amelyben bízik. Szögezzük le, ha a két szélen Bódi, illetve Fodor Csenge nem javult volna fel a második félidőben, a kétbeállós játékkal is gondunk lett volna. Ahogy Kiss Éva védései is döntőnek bizonyultak.

– Ezen túl mi volt a rangadó fő tanulsága?
– A legörömtelibb, hogy a keret megint bizonyította, akkor is jó csapaterényeket és erőt mutat, amikor nem megy a játék, márpedig a Fradi ellen nem ment. Fel kellett vennünk a munkásruhát, és a csapat „be is öltözött”.

– Húsz nap alatt öt bajnoki vár a Győrre, három hét múlva pedig a BL-középdöntő is elkezdődik. Mire alapoznak a folytatásban, főleg annak ismeretében, hogy a győzelmük után azt mondta, a Ferencváros jobb volt?
– Fontos hozadéka az FTC elleni meccsünknek, hogy egy játékos vagy egy csapat lehet bármilyen rossz vagy jó formában, kézilabdázhat bármilyen alacsony vagy magas szinten, ha nem hisz magában és a társaiban, az egész nem ér semmit. Veronica Kristiansen hét hónapos kihagyás után tért vissza, és a második játékrészben egy nyolc-tíz perces védekezési „munkával” legalább annyit hozzátett a meccshez és a sikerhez, mint az a társa, aki jó játékkal látványos gólokat szerzett. Szeretem, amikor így tudunk építkezni, azaz vannak, akik a góllövésből, mások hátul a robotolásból, az úgynevezett „szürkemunkából” veszik ki a részüket. A kettő egymás nélkül hosszú távon nem létezhet.

– Mi a céljuk a következő hetekre?
– Egy jól megfőzött gulyásleves sűrűségéhez hasonlíthatnám a következő hetek programját. A sérülésből visszatérő Kristiansen, illetve Amanda Kurtovic teljes visszaépítése és játékba hozása az egyik részcélunk. Nagyon várjuk vissza Kari Grimsbőt és Görbicz Anitát is. Emellett azokat a játékosainkat, akik sikertelen vébészereplésen vannak túl, fel kell hozni mentálisan arra a szintre, amelyen ősszel álltunk. Arra a nívóra és tempóra szeretnénk visszalendülni, amelyen november közepéig voltunk. Ezenfelül természetesen minden meccsen szeretnénk győzni és eredményesek lenni, hiszen mit sem ér a Fradi elleni idegenbeli siker, ha bármikor is becsúszik egy nem kalkulált eredmény. Nem engedem, hogy bárki is lazítson, koncentráltnak kell maradnunk, főleg nekünk, a szakmai stáb tagjainak.

– Vezetőedzőként még mindig veretlen a Győrrel, két döntetlen mellett a Fradi elleni volt a hatvanadik győzelme az elmúlt másfél évben. Mikor kap ki az ETO?
– Most szervezek egy barátságos meccset a Veszprém férficsapata ellen, hogy átessünk a tűzkeresztségen, és kikapjunk végre... Természetesen csak viccelek. Továbbra is „szeretem” ezeket a kérdéseket, és továbbra sem foglalkoztat ez a téma. Megelégszem azzal, amikor az edzések előtti foci során a vesztes csapatban vagyok.