Karl Erik Böhn ígéri: harcol az életéért, ahogy bír

BÁLINT MÁTYÁSBÁLINT MÁTYÁS
Vágólapra másolva!
2013.02.07. 07:14
null
Karl Erik Böhn elszánt, és hisz benne, hogy hamarosan ismét a magyar válogatott mellett lehet
Csipog a telefon. „Ez a norvég számom. Hívjon bármikor. Üdvözli KEB László.” A magyar női kézilabda-válogatott szövetségi kapitánya egy oslói speciális klinika kórtermében fekve is ugyanolyan udvarias és barátságos, mint amikor egy hónapja arról cseverésztünk a váci sportcsarnokban nagy vidáman, hogy hány hazai bajnokira fog majd ellátogatni a tavasszal. Bajnokikról azóta már szó sincs – a szakembert kórházban kezelik, és a legjobb esetben is fél évet vesz igénybe a felépülése. A hangja elgyötört, de érezni rajta a nyugalmat és az elszántságot. Karl Erik Böhnnél akut leukémiát diagnosztizáltak – ám készen áll megküzdeni a veszélyes, de gyógyítható betegséggel.

 

– Jól viseli?
– Jó hangulatban talál – persze az ember nem kíván senkinek egy ilyen betegséget, magának sem. Néha gyengébb vagyok, néha elesettebb, de ezzel jár a kemoterápia. Vannak kellemetlen mellékhatásai, például kihullott a hajam is – na, nem mintha ez olyan nagy probléma lenne az esetemben.

– Hogyan derült fény a betegségére?
– Már novemberben, decemberben is sokszor fáradtnak éreztem magam, de rengeteget dolgoztam az Európa-bajnokság alatt, és úgy gondoltam, nyilván ez az oka. Utána karácsonyra visszajöttem Norvégiába, és kicsit jobb formába is kerültem, csakhogy aztán januárban megint egyfolytában azt éreztem, fáradt vagyok, gyenge. Egyre rosszabbul tartottam magam – próbáltam edzeni kicsit, elvégre korábban könnyedén lefutottam nyolc kilométert, de egyik nap tíz másodperc után le kellett szállnom a futópadról. Akkor már sejtettem, hogy valami nincs rendben. Aztán a múlt héten ismét Norvégiába jöttem, és gondoltam, felhívom az orvosomat, vizsgáljon meg. Így is lett, vért vett tőlem, és azt mondta, szerinte be kellene mennem a kórházba.

– Hihetetlen, hogy milyen nyugodtan, félelem nélkül beszél erről.
– Ilyen a sors. Ha úgy alakul, hogy ennyi volt megírva nekem, akkor boldogan léphetek le a színről – elégedett vagyok az életemmel. De ettől még hiszek abban, hogy meggyógyulok. Mindent meg fogok tenni, hogy meggyógyuljak, harcolni fogok, ahogy bírok. De ezen felül nem ígérhetek semmit.

– Mit mondanak, mennyi ideig tarthat a felépülése?
– Az biztos, hogy a következő hetekben a nap huszonnégy órájában itt leszek bent. Nagyon legyengült az immunrendszerem, és folyik a kemoterápia, amellyel próbálják visszaszorítani a betegséget. Közben pár napra kimehetek majd, de két-három hónap múltán hagyhatom el valamivel hosszabb időre a kórházat. Aztán megint jönnek a kezelések, és ha szerencsém van, akkor fél év múlva egészségesen távozhatok.

„Megvizsgáltak, vért vettek, aztán egy orvos elmondta, hogy mekkora a baj – ha nem fedezték volna fel, nem tudni, meddig maradtam volna még életben.” Karl Erik Böhn hosszú interjút adott betegségéről Bálint Mátyásnak, a Nemzeti Sport újságírójának – a magyar női kézilabda-válogatott szövetségi kapitányával készített beszélgetést keresse a csütörtöki lapszámban!

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik