A lengyelországi baleset súlyos következményekkel járt (Fotó: AFP)

 

Nem gondoltuk volna, hogy egyszer még sajnálni fogjuk a tavalyi Lengyel körversenyen felelőtlen manőverével honfitársának, Fabio Jakobsennek életveszélyes sérüléseket okozó Dylan Groenewegent, ám a holland kerékpáros esete nyomán az emberi lélek újabb sötét bugyrai tárultak fel.

 
9 hónapra eltiltották a horrorbukást okozó bringást
Bűn és bűnhődés – Kohán Gergely jegyzete 

A Jumbo-Visma kerekese a nemzetközi szövetség (UCI) által kiszabott példastatuáló-elrettentő kilenc hónapos eltiltását tölti – éppen a május 12. és 16. közötti Magyar körversenyen térhet majd vissza –, a napokban nyilatkozott a holland Helden magazinnak, és sokkoló részleteket árult el, hogyan vált pokollá az élete az augusztus eleji katowicei balesetet követően. A 27 esztendős sprinter elmesélte, tucatjával kapta a gyűlöletleveleket és névtelen fenyegetéseket, először „csak” online, aztán már közvetlenül is, így folyamatos rettegésben élt a családjával.

„Annyira súlyos fenyegetéseket kaptunk, hogy fel kellett hívnunk a rendőrséget, onnantól napokig egyenruhások álltak őrt az ajtónknál – mondta a Jumbo rutinos, négyszeres Tour de France-szakaszgyőztes versenyzője. – Többé nem mehettünk el csak úgy otthonról, ha akár csupán egy pillanatra is kiléptem a házamból, máris ott termett mellettem egy rendőr.”

Lehet, ez elsőre nem tűnik nagy ügynek, ám Groenewegen megosztott egy konkrét esetet is, melynek aljasságára tényleg nehéz jelzőket találni.

„Számos kézzel írott fenyegető levelet találtunk a postaládánkban, az egyikhez mellékeltek egy kötélhurkot is, azzal az üzenettel, hogy ezzel akasszuk fel az újszülött gyermekünket – fedte fel a megdöbbentő részleteket Groenewegen. – Ez volt az utolsó csepp a pohárban. Amikor egy ilyet tartasz a kezedben, már nem tudod csak úgy figyelmen kívül hagyni a történteket, megrémülsz, és azt kérdezgeted magadtól: mi folyik itt? Miféle beteg világban élünk? A legőrültebb gondolatok cikáznak a fejedben – még az is óriási kihívás, hogy reggelente kikelj az ágyból.”

Jakobsen szerencsére túl van a nehezén, számos beavatkozás után novemberben a kerékpárra is visszaülhetett. A kórházban eltöltött hetekre ugyanakkor élete legsötétebb időszakaként emlékszik vissza; miután felébresztették a kómából, sokáig csupán annyit érzékelt, hogy zombiként csövek tartják életben.

„Agyrázkódás. Koponya- és orrtörés. Átszakadt szájpadlás. Tíz kiesett fog. Törött alsó és felső állkapocs. Szétszabdalt arc és fül. Törött hüvelykujj. Összezúzott váll, tüdő és farcsont. Még a hangszálaim is megsérültek”  – sorolta sokkoló sérüléseit a 24 éves Quick Step-versenyző múlt hónapban az Eurosportnak adott interjújában, hozzátéve, csak a szájpadlását 80(!) öltéssel tudták rendbe hozni, az állkapcsát a medencéjéből kivett csontdarabbal pótolták, az arca a fogimplantátumokkal együtt jó esetben idén őszre lesz „kész”.

Jakobsen ennek dacára megindítóan emberi hangnemben nyilatkozott Groenewegenről, mondván, sajnálja őt, s nem győzi elégszer hangsúlyozni, nem elsősorban ő tehetett arról, hogy a bukás ilyen súlyos volt, hanem a rendezési hiányosságok, a célegyenesben elhelyezett nem megfelelő kordonok, melyek ahelyett, hogy felfogták volna az esést, kártyavárként omlottak össze. Hozzátette, Groenewegen többször bocsánatot kért tőle, és szeretné személyesen is mihamarabb megtenni, de Jakobsen még nem áll készen a találkozásra.

„Először is szeretnék többet tudni arról, hogy halad a felépülésem. Minél jobban vagyok, annál jobb neki is. Tudom, hogy nem akarta ezt, és hogy névtelen fenyegetéseket kap, ami vérlázító. Megértem, hogy ez az egész ügy nagyon nyomja a lelkét, és lezárást keres, de még nem vagyok rá kész. Ám őszintén remélem, hamarosan visszatérhet, és azt csinálhatja, amiben igazán jó – a sprintelést –, s hogy végre ezt az egészet magunk mögött hagyhatjuk!”