Letették a Kovács Katalin nevét viselő akadémia alapkövét (Fotó: Földi Imre)

 

Az alapkő már a helyén, de a munka dandárja csak most következik a sukorói Kovács Katalin Nemzeti Kajak-kenu Sportakadémia megépítésében. Az ünnepélyes alapkőletételen Tessely Zoltán országgyűlési képviselő köszöntőjében elmondta, a háromszoros olimpiai és harmincegyszeres világbajnok Kovács Katalin kedves, karizmatikus és ikonikus személye a projekt sikerének garanciája, mely keretein belül a 19 000 négyzetméteres hasznos alapterületű főépület mellett számos egyéb létesítményt húznak fel a Velencei-tó partján.

Dr. Szabó Tünde sportért felelős államtitkár is köszöntötte névnapján Kovács Katalint, akiről elmondta, minden idők legnagyobb kajakosának, s talán minden idők legjobb magyar sportolójának tart. Kiemelte, hogy elmúltak azok az idők, amikor előre borítékolni lehetett, mely országok szerepelnek majd kiemelkedően a nemzetközi eseményeken, kiélezettebb a verseny, így a képzésnek is újabb és újabb szinteket kell elérnie. A magyar kormány ebben partner, már 11 éve tekint stratégiai ágazatként a sportra, s a létesítményhez is biztosítani fogja a legmagasabb szintű sporteszközöket és sportegészségügyi ellátást. A cél, hogy a sukorói komplexum a magyar kajak-kenu „stratégiai bázisává”, fellegvárává váljon, s a jövő sikergenerációi ott pallérozódjanak.

Juhász Roland állami vagyonkezelésért felelős államtitkár elárulta, a bruttó 55 milliárd forint értékű beruházás eredményeként fedett versenypálya, feszített tükrű tanmedence, wellnessrészleg, számos sportpálya mellett kollégium is épül, mely 14 kerekesszékes sportoló elhelyezésére is alkalmas lesz. A projekt tervezett befejezése 2024 harmadik negyedéve.

„Izgulok, de ígéretet kaptam rá, hogy határidőre elkészül. Ugye? – kacsintott ki Kovács Katalin, az Akadémia elnöke a mikrofonhoz lépve Paár Attilára, a kivitelező West Hungária Bau Kft. képviselőjére, aki megerősítően biccentett vissza. – Úgy érzem magam, mint a versenyek előtt, dúl bennem az adrenalin, és feszülten várom, hogy eldördüljön a rajtpisztoly.”

A „Kajak Királynőjeként” is ismert kiválóság visszaemlékezett azokra az időkre, amikor ő is csak bontogatta szárnyait, ahogy 11 évesen még nagyszabású álmok nélkül lement a Spartacus Sporttelepre, csupán hogy egy jó közösséghez tartozzon. A többi pedig történelem… A láthatóan meghatódott és elérzékenyülő elnökasszony köszönetet mondott férjének, aki az élet minden terén bástyaként nyújt neki támaszt, valamint Schmidt Gábornak, a Magyar Kajak-kenu Szövetség elnökének, aki mindvégig egyengette útját. Meghatározta az akadémia kettős célkitűzését is: egyrészt – mivel nyilván nem lehet mindenkiből olimpiai bajnok – minél több gyerekkel megszerettetni a sportot. Ha ez sikerül, és a fiatalok életének szerves részévé válik a mozgás öröme, már saját életük bajnokaivá válnak. Másrészt pedig a magyar kajak-kenu sport következő generációit kinevelni, és hazánkat továbbra is a világelitben tartani.

„Hoztam valamit – nyúlt a zsebébe Kovács, s előhúzott egy aranyérmet. – Ez életem első medáliája. Pont ezen a pályán nyertem, s szeretném, ha ez szimbolizálná a céljainkat.” Azzal nyomott rá egy csókot, s elhelyezte az alapkőbe kerülő urnában, beszédét pedig az Akadémia mottójával zárta: „A múlt sikereire alapozva, a jelen lehetőségeivel élve, a jövő nemzedékéért dolgozunk.”