Vb 2022: Neymar és a franciák nyújtották a legjobb teljesítményt – elemzés

D. S. B.D. S. B.
Vágólapra másolva!
2022.12.20. 14:12
null
Az összteljesítmény alapján Kylian Mbappé a vb második legjobb játékosa volt Neymar mögött, Franciaország pedig a számok alapján a végső győztes Argentínánál is jobban teljesített (Fotó: Getty Images)
A katari világbajnokságot összegezte a statisztikák alapján az InStat adatelemző cég, melynek adatai szerint a tornán az összteljesítmény alapján Franciaország volt a legjobb csapat, míg Neymar a legjobb játékos. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a modern játékfelfogás szerint egyre kevesebb távoli kísérlettel próbálkoznak a csapatok, a vb-n született 172 gól csaknem kétharmadát (64 százalék) ugyanis a kapu közvetlen előteréből szerezték a résztvevők. Elemzés a statisztikák alapján.

ARGENTÍNA NEM BÍRTA A HAJRÁKAT, MÉGIS GYŐZÖTT

A tornát nem, a meccseket jól kezdték az argentinok – legalábbis ez derül ki az InStat adatelemző cég katari világbajnokságot értékelő összegzéséből. Bár a világbajnokságot a Szaúd-Arábiától elszenvedett vereséggel kezdték, a meccseik jól indultak a katari vb-n a végső győztes argentinoknak, ugyanis a legtöbb gólt az első félidőkben ők szerezték, hetet. A második helyen öt-öt góllal az ezüstérmes Franciaország és Anglia végzett. A második félidőkben viszont a franciák voltak a legeredményesebbek, tízszer mattolták ellenfeleiket. Ebben a mutatóban a második helyen Portugália zárt kilenc találattal, a harmadikon pedig Anglia nyolccal. A legtöbb gólt az első félidőkben Dél-Korea kapta, hetet, míg Anglia, Hollandia és Wales kapuját csak egyszer vették be az ellenfelek az első játékrészekben.

A végső győztes argentinok koncentrációja a mérkőzések hajrájában többször kihagyott, ez látszik abból, hogy – a vb-n legtöbb gólt kapó Costa Ricával holtversenyben – a 75. és 90. perc között hét (!) gólt is kaptak, Hollandia és Franciaország is kétgólos hátrányból egyenlített ellenük a végjátékban.

A CSAPATOK SZERZETT GÓLJAINAK IDEJE

Magyarázat oszloponként: sorrend, ország, szerzett gólok, szerzett gólok az első félidőben, szerzett gólok a második félidőben, szerzett gólok az első 15 percben, szerzett gólok a 15–30. perc között, szerzett gólok a 30–45. perc között, szerzett gólok a 45–60. perc között, szerzett gólok a 60–75. perc között, szerzett gólok a 75–90. perc között

A CSAPATOK LŐTT GÓLJAINAK IDEJE (FORRÁS: INSTAT) NAGYOBB MÉRETÉRT KATTINTSON A KÉPRE!
A CSAPATOK LŐTT GÓLJAINAK IDEJE (FORRÁS: INSTAT) NAGYOBB MÉRETÉRT KATTINTSON A KÉPRE!

A CSAPATOK KAPOTT GÓLJAINAK IDEJE

Magyarázat oszloponként: sorrend, ország, kapott gólok, kapott gólok az első félidőben, kapott gólok a második félidőben, kapott gólok az első 15 percben, kapott gólok a 15–30. perc között, kapott gólok a 30–45. perc között, kapott gólok a 45–60. perc között, kapott gólok a 60–75. perc között, kapott gólok a 75–90. perc között

A CSAPATOK KAPOTT GÓLJAINAK IDEJE (FORRÁS: INSTAT) NAGYOBB MÉRETÉRT KATTINTSON A KÉPRE!
A CSAPATOK KAPOTT GÓLJAINAK IDEJE (FORRÁS: INSTAT) NAGYOBB MÉRETÉRT KATTINTSON A KÉPRE!

ELMARADTAK A BOMBAGÓLOK

Az InStat adatelemző cég világbajnokságot összesítő statisztikái alapján átlagosan a kapujuktól 7.7 méterre kapták góljaikat a résztvevő csapatok a katari tornán. A hét kapott góllal záró Kanada kapuját viszont kétszer is bevették a tizenhatoson kívülről az ellenfelek, s góljait átlagosan 16.4 méterről kapta (igaz, ehhez nagyban hozzájárul, hogy a vb legtávolabbi gólját is az észak-amerikaiaknak lőtték, a marokkói Hakim Zijes több mint 33 méterről emelt a Milan Borjan kifutása miatt üresen tátongó kanadai kapuba). A legtöbb gólt Costa Rica kapta. A közép-amerikai csapatnak meglehetősen szellős volt a védekezése saját büntetőterületén belül is, Keylor Navasék ugyanis mind a 11 góljukat a 16-oson belülről szenvedték el, de rajtuk kívül Svájc (kilenc), Szerbia, Dél-Korea és a két döntős, Argentína és Franciaország (nyolc-nyolc) is csak ilyen gólokat kapott. A vb-n a legkevesebb gólt, egyet, Tunézia kapta, ugyanakkor a belga „reteszt” törték fel legnehezebben a csapatok, ugyanis átlagosan 2.4 méteres távolságból kapta két gólját Thibaut Courtois.

Távolról a legpontosabb Argentína volt, amely góljait átlagosan 12.7 méterről szerezte, megelőzve Hollandiát (12.4 méter) és Portugáliát (10.9 méter). Dánia egyetlen gólját 2.1 méterről érte el, míg a vb-n részt vevő 32 csapat több mint fele, 17, csak a tizenhatoson belülről volt eredményes.

Az elemzés szerint a katari vb-n született 172 gól 64 százalékát (110 gólt) a közvetlen kapuelőtérből szerezték a csapatok, míg a legtávolabbi „gólzónából” mindössze két gól esett, Zijes már említett találata mellett Bruno Fernandes azon átadása/lövése, melybe Cristiano Ronaldo nem tudott belefejelni, s ezek sem a bombagól-kategóriába tartozó találatok voltak, sokkal inkább a jó helyzetfelismerésnek (Zijes) és a szerencsének (Fernandes) köszönhetőek, hiszen utóbbi esetében a Manchester United középpályása Ronaldo felé adott be.

INNEN SZEREZTÉK GÓLJAIKAT A CSAPATOK (FORRÁS: INSTAT) NAGYOBB MÉRETÉRT KATTINTSON A KÉPRE!
INNEN SZEREZTÉK GÓLJAIKAT A CSAPATOK (FORRÁS: INSTAT) NAGYOBB MÉRETÉRT KATTINTSON A KÉPRE!

ÍGY ÉPÍTETTÉK TÁMADÁSAIKAT A CSAPATOK

Még mindig működik a spanyol tiki-taka. A Marokkó ellen tizenegyespárbajban búcsúzó spanyol válogatott vezette a leghosszabb támadásokat és passzolta a legtöbbet góljai előtt a katari vb-n. Luis Enrique csapatának találatait ugyanis átlagosan 116.5 másodpercnyi labdabirtoklás és 39.3 passz előzte meg. Ezek a számok pedig messze a legmagasabbak a vonatkozó rangsorban, a második helyen Anglia áll 98.9 másodperces labdabirtoklással és 31 passzal, míg Ecuador és Tunézia volt a legdirektebb. A dél-amerikaiak 9.4 másodpercnyi labdatartás és 2.5 passz után szereztek négy gólt, míg az afrikai csapat egyetlen gólja két passz és 6.6 másodperc labdabirtoklás után született.

A spanyolok „lenyelték” a labdát, legalábbis messze náluk volt a legtöbbet a labda, 48 percet és 52 másodpercet, ezzel szemben Argentína 35:28-cal lett második, Horvátország 34:57-tel a harmadik.

Az előzőekhez kapcsolódó statisztika a passzok száma is, hiszen Spanyolország meccsenként átlagosan 973 átadással próbálkozott, melyekből 890 volt sikeres. Mögötte Argentína zárt 658 kísérletből 578 sikeres passzal, Franciaország pedig csak 11. lett 559/485-ös aránnyal.

A tiki-takát alátámasztja az is, hogy a spanyolok passzainak távolsága volt a legkisebb, 16.7 méter, de tőlük csak egy tized méterrel maradtak el a brazilok, míg Irán (20.8 méter), Kamerun (20.5) és Wales (20.2) sokkal inkább a „rúgd előre és fuss” elvét vallotta.

ÍGY LŐTTÉK A TIZENEGYESEKET

A legtöbb tizenegyest Argentína végezhette el (a tizenegyespárbajokat is ideszámítva), s 14-ből 12-t értékesített is. A legrosszabb mutatóval Spanyolország és Japán végzett (egyaránt 4/1).

A vb-n összesen 64 tizenegyest végeztek el, s közülük 43-at váltottak gólra. A legtöbbet a jobb alsó sarok felé lőtték a csapatok, de a 27 ilyen kísérletből csak 15 lett gól.

Magyarázat: 1. oszlop: a szerzett gólt megelőző labdabirtoklás hossza
2. oszlop: a szerzett gólt megelőző passzok száma
Tizenegyesek: így lőtték a világbajnokság tizenegyeseit és így lőtték tizenegyeseiket az argentinok

ÍGY ÉPÍTETTÉK TÁMADÁSAIKAT A CSAPATOK (FORRÁS: INSTAT) NAGYOBB MÉRETÉRT KATTINTSON A KÉPRE!
ÍGY ÉPÍTETTÉK TÁMADÁSAIKAT A CSAPATOK (FORRÁS: INSTAT) NAGYOBB MÉRETÉRT KATTINTSON A KÉPRE!

A FRANCIÁK LŐTTÉK A LEGTÖBB AKCIÓGÓLT

A katari világbajnokságon a legtöbb gólig jutó s ezüstéremmel záró francia válogatott szerezte a legtöbb gólt akcióból, míg az aranyérmes argentinok találtak be a legtöbbször rögzített játékhelyzet után.

A franciák 12 akciógóljuk közül nyolcat pozíciós támadásból (amikor felállt védelemmel szemben voltak) értek el, négyet pedig gyors ellentámadásból. Ebben a statisztikában a második helyen Anglia végzett tíz találattal, hétszer pozíciós támadás után, háromszor kontrából voltak eredményesek Gareth Southgate-ék.

A vb-n született 172 gól 74 százaléka esett akcióból, 26 százaléka rögzített játékhelyzet után, de csak két direkt szabadrúgásból lett gól, az egyiket Mexikó, a másikat Anglia érte el. Utóbbiban az argentinok bizonyultak a legjobbnak, hiszen négy tizenegyes mellett egyszer szöglet, egyszer szabadrúgás után voltak eredményesek.

Ezzel szemben a legtöbb akciógólt Costa Rica kapta, tízet, közülük kilencet úgy, hogy védelme a „helyén volt”, de Lengyelország is mind a négy gólját nyílt játékhelyzet után kapta, míg a rögzített helyzeteket legkevésbé a két döntős tudta levédekezni, az ezüstérmes franciák négy, a világbajnok argentinok (Dél-Koreával, Horvátországgal és Szaúd-Arábiával holtversenyben) három gólt kaptak büntető, szöglet vagy szabadrúgás után. Igaz, a franciák három, a dél-amerikaiak két ilyen kapott góljukat is büntető után szenvedték el.

FRANCIAORSZÁG VOLT A LEGJOBB, MÉGSEM NYERT

ITT A CSAPATOK SORRENDJE A JÁTÉKOSOK ÖSSZTELJESÍTMÉNYE ALAPJÁN (FORRÁS: INSTAT) NAGYOBB MÉRETÉRT KATTINTSON A KÉPRE!
ITT A CSAPATOK SORRENDJE A JÁTÉKOSOK ÖSSZTELJESÍTMÉNYE ALAPJÁN (FORRÁS: INSTAT) NAGYOBB MÉRETÉRT KATTINTSON A KÉPRE!

A minden jelentős mutatót magába foglaló InStat-index alapján az ezüstérmesként végző Franciaország játékosai nyújtották a legjobb összteljesítményt a katari tornán. Didier Deschamps csapata 262-es értékkel zárt az élen, megelőzve a végső győztes Argentínát, amely a legjobb nyolc között épp a franciák ellen elvérző Angliával holtversenyben produkált 259-es mutatót.

A torna három leggyengébb csapata pedig Costa Rica (227), Wales (222) és a házigazda Katar (217) lett.

Németország hiába alakította ki a legtöbb helyzetet, átlagosan 11-et, és hiába lőtt 21-szer kapura (átlagosan 7.7-szer el is találta azt), nem tudott továbbjutni csoportjából. Ráadásul Hans-Dieter Flick csapata futott leggyakrabban lesre (meccsenként átlagosan 4.3-szor), s átlagban 8.3 szögletet végezhetett el.

Messze a legtöbb akciót Spanyolország vezette, 1270-et, amely csaknem 300-zal több, mint a vonatkozó listán második argentinoké, akik 991 támadással nyertek világbajnokságot. Érdekesség, hogy Franciaország a lehetőségeknél a negyedik, az akciók számában pedig csupán a 11. helyen végzett. A legkevesebbet Costa Rica támadott, a közép-amerikaiaknak ugyanis meccsenként átlagosan 3.3 próbálkozásuk, 1.67 lehetőségük és 644 akciójuk volt.

ÍGY TELJESÍTETTEK A JÁTÉKOSOK EGYÉNILEG

Ami a légi párbajokat illeti, Franciaország lett az első, hiszen 37 fejpárbajból 22-t nyert meg (59 százalék), ennél magasabb mutatókat (de rosszabb arányt) csak Uruguay produkált (47/26). Meglepő, de a földön Ghána volt a leghatékonyabb a párbajok tekintetében, hiszen 120-ból 71-szer szereltek az afrikai csapat játékosai, míg az irániaknak sikerült ez legkevésbé, 117-ből csupán 49-szer szereztek labdát.

Sőt, Ghána újabb mutatóban zárt az élen, hiszen meccsenként átlagosan 39 csellel próbálkozott 72 százalékos sikerességi aránnyal, míg Irán, Ausztrália, Ecuador, Dél-Korea, Lengyelország, Svájc és Szerbia átlaga még a húszat sem érte el.

NEYMAR LETT A TORNA LEGJOBBJA

Örülhetnek Párizsban. Az Instat összteljesítmény-mutatója alapján a Paris Saint-Germain támadótriója, sorrendben Neymar, Kylian Mbappé és Lionel Messi nyújtotta a legjobb teljesítményt Katarban. Bár sérülés és betegség miatt csak három mérkőzésen lépett pályára, a brazil kereken 300-as indexszel végzett, de őt szorosan követi francia klubtársa, Kylian Mbappé (298) és argentin barátja, Lionel Messi (297).

Mint ismert, a legtöbb gólt Mbappé érte el, nyolcat, a héttel záró Messi előtt. A gólpasszkirály a francia Antoine Griezmann lett – ötös holtversenyben Lionel Messivel, Harry Kane-nel, Ivan Perisiccsel és Bruno Fernandessel –, s az Atlético Madrid játékosának a legjobb az átlaga, hiszen a játékpercek tekintetében 0.4 meccsenként szolgálta ki társait gólpasszal.

A kanadai pontversenyt viszont már Kylian Mbappé nyerte Lionel Messi előtt, szintén csak jobb átlagának köszönhetően, hiszen a francia nyolc góllal és két gólpassszal (1.3-as meccsenkénti átlag), az argentin hét góllal és három gólpasszal (1.1-es átlag) zárt.

A legtöbb gólhoz vezető hibát a Manchester City svájci belső védője, Manuel Akanji produkálta, összesen hatot, míg a legtöbb lövéssel és kaput eltaláló kísérlettel Lionel Messi próbálkozott (32/19) Kylian Mbappét megelőzve (30/13).

Magyarázat: felső sor balról jobbra az oszlopok: a játékosok összteljesítménye (Instat-indexe) és játszott mérkőzései; gólok száma, gólok tizenegyesből, gólok 90 percenként; gólpasszok száma, gólpasszok 90 percenként; kanadai pontok, kanadai pontok 90 percenként
alsó sor balról jobbra oszloponként: részvétel góllal végződő támadásban, részvétel góllal végződő támadásban 90 percenként; gólhoz vezető hibák, gólhoz vezető hibák 90 percenként; lövések, kaput eltaláló lövések, lövések és kaput eltaláló lövések 90 percenként; az oldalsó kapufát és a keresztlécet eltaláló lövések száma; az oldalsó kapufát és a keresztlécet eltaláló lövések száma 90 percenként

ÍGY TELJESÍTETTEK A JÁTÉKOSOK EGYÉNILEG (FORRÁS: INSTAT) NAGYOBB MÉRETÉRT KATTINTSON A KÉPRE!
ÍGY TELJESÍTETTEK A JÁTÉKOSOK EGYÉNILEG (FORRÁS: INSTAT) NAGYOBB MÉRETÉRT KATTINTSON A KÉPRE!

 

MAROKKÓI A TORNA LEGJOBB KAPUSA! ÉS NEM BUNU!

A katari világbajnokságon az argentin Emiliano Martíneznek ítélték oda a legjobb kapusnak járó Aranykesztyűt. A mutatók alapján viszont a legjobb indexszel a marokkói Munir Mohamedi végzett, akinek a Belgium elleni csoportmérkőzésre a himnuszok után kellett beugrania Jaszin Bunu helyére. A találkozót a kapus 288-as értékeléssel és kapott gól nélkül zárta. Mögötte a második helyen a franciák csapatkapitánya, Hugo Lloris zárt 264-es összértékeléssel.

ÍGY NÉZ KI A POSZTONKÉNTI ÁLOMCSAPAT AZ INSTAT-INDEX ALAPJÁN

Az Instat adatelemző cég világbajnokságot összesítő statisztikái alapján ez az álomcsapat a Katarban nyújtott posztonkénti teljesítmény alapján: Munir Mohamedi (Marokkó, 288) – Diogo Dalot (Portugália, 278), Nader Gandri (Tunézia, 294), Harry Maguire (Anglia, 290), Luke Shaw (Anglia, 289) – Bruno Fernandes (Portugália, 293), Casemiro (Brazília, 293), Frenkie de Jong (Hollandia, 279), Kylian Mbappé (Franciaország, 298) – Neymar (Brazília, 300), Lionel Messi (Argentína, 297)

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik