A német–japánon 65–13–22 volt a labdabirtoklás százalékos eloszlása (Fotó: Getty Images)

A frissen bevezetett mérőszám arra szolgál, hogy még pontosabban megmutassa egy adott csapat dominanciáját az ellenfelével szemben, valamint százalékban is kifejezze azt az időtartamot, amikor a labda ugyan játékban van, mégsem birtokolja egyik együttes sem.

A szerdai Németország–Japán összecsapáson például a németek 65, míg a japánok 22 százalékban birtokolták a labdát, a maradék 13 százalékban pedig egyik csapatnál sem volt egyértelműen.

A forradalmi újítás leginkább a következő szituációkra vonatkozik:

1. amikor két játékos párharcot vív a labdáért – akár levegőben, akár földön;
2. amikor egy védő tisztázás céljából előrevágja a labdát, így nem egyértelmű, hogy melyik csapat fogja azt birtokolni;
3. amikor egy játékos úgy blokkol, hogy a közbelépésével nem tudatosan irányítja a labdát;
4. amikor a kapusról kipattanó labdáért küzdenek meg a védők és a támadók.

 

A FIFA álláspontja szerint a harmadik labdabirtoklási adat számos más helyzetet is magába foglal, ám ezek rendkívül specifikusak, egyedi játékkörülmények között fordulnak elő.