A Botka Endre (21), Willi Orbán (6), Szalai Attila (háttérben) belső hármasunk a világ egyik legjobb csatárát, Kylian Mbappét is megakadályozta a gólszerzésben (Fotó: Szabó Miklós)

 

A SZABÁLYTALANSÁGOK SZEREPÉRŐL ÉS A MAGYAR VÉDELEMRŐL ÁLTALÁNOSSÁGBAN

Annak a kornak a napjai leáldoztak már, amikor egy futballcsapat védői kedvükre randalírozhattak, szabálytalankodhattak, és a durvaság határán táncolva megfélemlíthették ellenfeleiket. Emlékezhetünk az angolok taktikájára Diego Armando Maradona ellen az 1986-os világbajnokságon, az argentinok 1978-as vb-n bemutatott „horrorfilmjére” a magyar válogatott, azon belül is Törőcsik András ellenében, de már Sergio Ramos brutális belépője Lionel Messi ellen is több mint tíz évvel ezelőtt történt. Annak, hogy a szabálytalanságok szerepe átértékelődött az évek alatt, több oka is van.

 
EB 2020 – ADATBANK

Egyrészt a „pontrúgások” olyannyira hangsúlyossá váltak, hogy egyes csapatok már specialistákat is alkalmaznak az ilyen helyzetek sikeres megoldására. Ezért, az a védő, amelyik rendre szabálytalanságokat követ el és szabadrúgáshoz segíti ellenfeleit, saját csapatát komoly kihívás elé állítja. Másrészt, a VAR mindent látó jellege miatt a védőjátékosok már nem tudnak elbújni a felelősség alól, egyúttal nem tudják megúszni a kelleténél durvább szabálytalanságokat, belépőket vagy éppen könyökösöket...

Harmadrészt pedig a játékvezetők mentalitása is megváltozott. A támadófocit támogatandó, sokkal kevésbé elnézőbbek a szabálytalankodókkal szemben, mint korábban, főleg, ha szupersztárokkal szemben történik a vétség. Sokkal hamarabb osztanak ki sárga lapot és a támadójátékosok védelme törvényként uralja döntéseiket. Ez fokozottan igaz az olyan világeseményekre, mint az idei Európa-bajnokság, ahol például a másik lábára taposás egyből sárga lapos figyelmeztetést ér.

Nos, ebben a környezetben igen nehéz jól teljesítenie bármely nemzet védőjátékosának, de a magyar csapat bekkjeinek még nehezebb lett a dolga, látva a csoportellenfelek minőségi fölényét. Marco Rossi fiainak többek között Cristiano Ronaldo, Bruno Fernandes, Bernardo Silva, Diogo Jota, Antoine Griezmann, Ousmane Dembélé, Kylian Mbappé, Karim Benzema, Olivier Giroud, és Paul Pogba ellen kellet bizonyitani rátermettségüket és akkor még csak most jön Serge Gnabry, Kai Havertz, vagy éppen Timo Werner. Nem semmi névsor.

Az ultraszenzitív játékvezetői, videóbírói, és „pontrúgásokkal” kapcsolatos környezeti változások, illetve a kifejezetten kiemelkedő tehetségű ellenfelek ellenére a magyar válogatott védői, de kifejezetten a belső védői nemzetközi mércével mérve is kiemelkedőt nyújtanak eddig. A fentiekkel összefüggésben ezt bizonyítja az is, hogy a magyar válogatott a teljes Eb-mezőnyben az elkövetett szabálytalanságok számában 27 szabálytalansággal az abszolút középmezőnynek mondható, 12. helyen áll (az ukránokkal és a svédekkel holtversenyben), a sárga lapok számában (három sárgát kaptak eddig a mieink) pedig a 11. Tehát, dacára a mieinket végig nyomás alatt tartó, világklasszis ellenfeleknek, csapatunkat nem jellemzi sok szabálytalanság, durvaság pedig egyáltalán nem. Hogy mást ne mondjuk, a szerdai ellenfél, Németország csak kettővel, (25-ször), de a franciák is csak öttel (22) szabálytalankodtak kevesebbet Willi Orbánéknál.  

Szakmai szemmel elemezve játékukat, három jellemző viselkedésmódot érdemes kiemelten kezelni:

– képességeik helyes értelmezése, erősségeik előtérbe helyezése

– egy-az-egy ellen agresszív, ám tiszta és megbízható játékmodor

– magas fokú előrelátó képesség

Ezt a három aspektust nem lehet különválasztani, bár egy írott elemzés céljából egyenként lebontható és analizálható. Fontos megérteni, hogy egyik a másikra hat, ezért az említett játékosok védőmunkáját ilyen szempontok összhatásaként kell értelmezni.

BOTKA ENDRE

A háromtagú, belső területekért felelős védőhármas jobboldali tagja, a korábbi kispesti, jelenleg ferencvárosi Botka Endre a sokak körében tévesen lesajnált magyar bajnokság színvonalán edződve az Európa-bajnokság első két fordulójában a mezőny egyik legjobban egy-az-egyező védőjátékát nyújtotta. Nem véletlen, hogy az UEFA teljesítményértékelő, pontozási rendszerében az 1. forduló legjobb magyarjaként, a teljes Eb-mezőny 18. helyén végzett.  

Becsúszásaival rendre fontos pillanatban állította meg ellenfeleit és többször arra is maradt energiája, hogy csapattársait kisegítse vészhelyzet esetén. Érdemes megérteni, hogy Botka atletikussága, ruganyossága, és fürgesége a nemzetközi szintet bőven eléri, szigorúan az egyéni párharcokat tekintve bárkivel fel tudja venni a versenyt.

A két Eb-meccsen összesen tizenkét labdát szerzett, védekezésbéli párharcait pedig átlagban 54.5 százalékban nyerte meg. Mind a két számadat kiemelkedőnek számít, annál is inkább, hiszen a párharcok tekintetében vezető Ausztria csapatának átlagos értéke (53 százalék) elmarad Botka átlagától.

WILLI ORBÁN

Az RB Leipzig belső védője, a mezőnyjátékosok közül a magyar válogatott legbiztosabb pontja, Willi Orbán ezen az Eb-n is bizonyítja: nemhogy ő az új Juhász Roland, hanem ő az új Mészöly Kálmán! Jelenléte javít a körülötte lévők teljesítményén is, de ez ne tévesszen meg senkit a saját maga teljesítményének valós értékelésénél. A magyar válogatott középső védője Európa-klasszis, játéka nélkül a magyar válogatott minősége jelentősen csökkenne.

Párharcait védekezésben mind a két eddigi találkozón 67 százalékban megnyerte, és tette mindezt úgy, hogy a portugálok ellen negyedik, a franciák ellen az első helyen végzett a passzok pontosságát vizsgáló összevetésekben. Voltak, akik hibáztatták a portugálok elleni, végzetes megpattanó labdáért, vagy a francia gólhoz vezető szerencsétlen mentési kísérlete miatt, de ezekkel nem értek egyet.

Az igazság az, hogy Willi Orbán tartást ad a magyar csapat védelmének (finoman ő maga is utalt erre a Kickernek adott interjúban: „Amikor 2018-ban először pályára léptem a magyar válogatottban, viszonylag instabilak voltunk.”  – a szerk.)  és az Eb-n mutatott stabil játék valószínűleg sokkal nehezebben lenne elérhető az ő jelenléte, példamutató profizmusa és odaadó személyisége nélkül.

SZALAI ATTILA

Ballábas belső védőnk elismerésre méltó fejlődésen ment át az utóbbi egy-másfél évben. Nemcsak az eurómilliókban kifejezhető értéke, változatos légióskarrierjének köszönhetően tapasztalata, hanem a játékban mutatott érett teljesítménye is tekintélyt parancsol.

A magyar válogatott játékstílusából és felállási formájából adódóan az ellenfelek többször próbálkoznak beívelésekkel, illetve a védelem mögé belöbbölt labdákkal. Szalai Attila ilyenkor nyújt kiemelkedőt: támadja a labdát, ritkán helyezkedik helytelenül, előrelátó képességével pedig jókor és jó helyen tud beavatkozni.

Portugália és Franciaország ellen a védekezésbéli párharcait 55.5 százalékban nyerte meg, a mindent eldöntő németek elleni összecsapáson a magyar csapatnak újra nagy szüksége lesz kiemelkedő védőmunkájára.

Fentiek kapcsán persze mondhatnánk, jó-jó, de minden gól valahol egy hibából születik, és a magyar válogatott négy gólt kapott az első két meccsen. Csakhogy a lehető legerősebb csoportban, az aktuális Európa-bajnok és aktuális világbajnok ellen úgy, hogy a két ellenfél összesen 182 támadást vezetett a mieink ellen (a portugálok 93-at, a franciák 89-et) és ebből mindössze 27-szer (15 százalék) jutottak el lövésig (a portugálok 11-szer, a franciák 16-szor), tehát a támadásaik 85 százalékában még csak lövőhelyzetig sem jutottak el. Amikor pedig eljutottak, akkor az esetek többségében, a szintén klasszisteljesítményt nyújtó Gulácsi Péter gondoskodott arról, hogy ne szülessen gól. Ráadásul azt se felejtsük el, hogy két forduló alatt a magyar csapat így is kevesebb gólt kapott mint például Törökország (5) és Észak-Macedónia (5) és ugyanannyit, mint Svájc, Ukrajna vagy Portugália.   

 

 EB 2020
F-CSOPORT (BUDAPEST, MÜNCHEN)
Június 15., kedd, 18.00
Budapest
Magyarország–Portugália 0–3
Június 15., kedd, 21.00
München
Franciaország–Németország 1–0
Június 19., szombat, 15.00
Budapest
Magyarország–Franciaország 1–1
Június 19., szombat, 18.00
München
Portugália–Németország 2–4
Június 23., szerda, 21.00
Budapest
Portugália–Franciaország  
Június 23., szerda, 21.00
München
Németország–Magyarország  
AZ F-CSOPORT ÁLLÁSA
  1. Franciaország 2 1 1 2–1 +1 4
  2. Németország 2 1 1 4–3 +1 3
  3. Portugália 2 1 1 5–4 +1 3
  4. MAGYARORSZÁG 2 1 1 1–4 –3 1