Eb 2020: Mancini a válogatottal is maradandót alkotna; Southgate abban bízik, kárpótolja őt a sors

KÖZÖNYÖS CSATÁRBÓL SZENVEDÉLYES KAPITÁNY

Lassan harminc éve már: 1991. október 23-án Kispesten, a Bozsik-stadionban nagy meccset rendeztek. A BL elődjét jelentő BEK-ben a nyolc közé jutásért az olasz Sampdoria volt a Honvéd vendége. Pisont István góljára az akkor 36 éves brazil Cerezo válaszolt, de Cservenkai Donát révén 2–1-re a Honvéd nyert. A Samp aztán továbbjutott, a döntőig menetelt, a Wembleyben alulmaradt a Barcelonával szemben (0–1). A XIX. kerületben azon a nyolcaddöntőn Roberto Mancini, Gianluca Vialli és Attilio Lombardo egyaránt ott volt a pályán, ők hárman vasárnap ismét a világhírű londoni stadionba hivatalosak a döntőre – csakúgy, mint 1992-ben.

Mancini kapitányként, Gianluca Vialli és Attilio Lombardo a stáb tagjaként ül a kispadon. Érdemes a videomegosztón visszanézni a kispesti meccset. Az olaszok gólja előtt Mancini lövése után a labda a kapufáról pattan ki, aztán érkezett Cerezo – Mancini olyan egykedvűen sétált oda a gólszerzőhöz, mintha csapata nem rúgta, hanem kapta volna a gólt. Máskor nem volt ennyire visszafogott: amikor az 1988-as Eb nyitó meccsén ő szerezte az első gólt, a kispad felé rohanva mellbe vágta Andreas Brehmét, de edzőként is tudott üvölteni. Amikor már az Intert vezette, és éppen a szívének kedves Samp ellen, 2005 elején a 87. percben még 0–2-re állt a meccs, de a hosszabbításban Álvaro Recoba góljával 3–2-re nyertek a milánóiak, Mancini a nézőtér felé mutogatott, az őt korábban kritizálóknak: most mondjátok! Éppen úgy, ahogyan Mészöly Kálmán a róla szóló legendás filmben...

Ritka eset: Mancini nagyszerű játékos volt, és edzőnek is kivételes. A Fiorentina, a Lazio és az Inter kispadján egyaránt Olasz Kupát nyert, a fekete-kékekkel 2006-ban, 2007-ben és 2008-ban bajnok lett. Manchesterbe költözött, a Cityt vette át, és a QPR elleni győzelemmel 44 után vele lett angol bajnok a halványkék együttes. Egy évad erejéig volt a Galatasaray (ott is kupagyőzelem), majd a Zenit edzője, két évre visszatért az Interhez, hogy aztán 2018-ban átvegye az olasz válogatott irányítását.

Ez volt az év, amikor Olaszország csak nézhette a világbajnokságot, miután története során másodszor nem jutott ki a tornára. A játékosok nem győzik dicsérni, szerintük ért a nyelvükön. No igen: 1994-ben Arrigo Sacchi nem garantálta neki a játéklehetőséget, így ki is hagyta a Egyesült Államokban rendezett viadalt, lemaradt a vb-ezüstről, vagyis tudhatja, milyen érzelmek dúlnak a futballistákban...

Ez lenne a titok?

Nemcsak eredményes, hanem időnként látványos is volt az olasz csapat játéka az elmúlt időszakban, harminchárom mérkőzés óta tart a veretlenség.

Láthattuk, Mancini klubedzőként nagyon érezte a kupadöntőket, nem lenne meglepő, ha az Európa-bajnoknak járó trófeát is megsimogathatná. SOMOGYI ZSOLT

MA IGAZÁN AKTUÁLIS: „GARETH SOUTHGATE, EGÉSZ ANGLIA VELED VAN!”

„Gareth Southgate, egész Anglia veled van!”

Az Angliában számtalanszor emlegetett mondat az 1996-os Eb-elődöntőben hangzott el a mérkőzést közvetítő Jonathan Pearce szájából, ám az élet úgy hozta, hogy huszonöt évvel később ismét aktuálissá vált. Az említett estén a mostani szövetségi kapitány még játékosként segítette a nemzeti csapatot, és éppen a büntetőponthoz sétált a Németország elleni tizenegyespárbajban. Ám hiába imádkoztak érte több millióan azokban a pillanatokban, lövését hárította az ellenfél kapusa, így az álmok összetörtek, Anglia nem jutott döntőbe a hazai rendezésű tornán.

Az évek repültek, a 2006-ban visszavonuló futballistából előbb utolsó profi klubja, a Middlesbrough edzője lett, majd három évig az U21-es angol válogatottat irányította. Öt évvel ezelőtt a szigetország egyik legbizarrabb korrupciós botrányát követően az egyetlen mérkőzés után menesztett Sam Allardyce helyét foglalta el a felnőttválogatott kispadján, és bár akkor kevesen hitték volna, hogy a veretes eredménysorral és nagy ígértekkel érkező, majd dicstelenül távozó szövetségi kapitányok után éppen az utánpótlás-válogatottnál dolgozó szakember állítja egyenesbe a hajót, mégis így történt.

A 2018-as világbajnokság negyedik helye már jelezte, hogy jó úton jár az együttes, a mostani Európa-bajnokság pedig – a döntő eredményétől függetlenül – mindenkit meggyőzhetett, hogy Anglia válogatottja végérvényesen megérkezett a legszűkebb elitbe. Ez jelentős részben az 50 esztendős szakember bátor döntéseinek köszönhető.

Új, védekezésközpontú szemléletet honosított meg abban az országban, ahol a drukkerek a mindent elsöprő támadójátéktól várták mindig az eredményeket, és ha a szerkezet, a csapat érdeke vagy az ellenfél stílusa megköveteli, szemrebbenés nélkül kispadra ülteti a klubjukban kilenc hónapon át stabil kezdőjátékosnak számító ászokat.

„A mostani válogatott nem az egyéni villanásokra, hanem az egységes védekezésre épül, és bár az angol védők egyenként nem a világ legjobb hátvédei, együtt a világ egyik legerősebb védelmét alkotják – idézete a The Athletic a Manchester United korábbi szerb védőjét, Nemanja Vidicset. – A szövetségi kapitány változtatott, és neki lett igaza. Ki beszél már a gólgazdag meccseket játszó csapatokról? Senki, mert azok a válogatottak már kiestek. Gareth Southgate stabil, kiegyensúlyozott és intelligens személyiség, ezek a tulajdonságok a csapatán is visszaköszönnek.”

A szilárd jellem nem párosul makacssággal és csőlátással, erre jó példa, hogy a nyolcaddöntőben Németország miatt változtatott addigi elképzelésein, és három középső védővel állt fel – miután sikeresen vették az akadályt, visszatért a négyvédős felállásra. Nem véletlen, hogy együttese mindössze egy gólt kapott a tornán, és miközben nincs olyan találkozó, hogy ne kérdőjeleznék meg valamelyik döntését az aktuálisan kispadra szoruló játékos miatt, ő rendíthetetlenül kormányozza előre a hajót.

„A kispad mellett és a magánéletben is az az egyik legnagyobb erénye, hogy minden helyzetben képes megőrizni a hidegvérét – mondta a héten a Nemzeti Sportnak Darren Anderton, Gareth Southgate korábbi válogatottbeli csapattársa. – Ha Anglia négy góllal legyőzi Ukrajnát, ugyanolyan kimért és nyugodt, mint amikor pocsék játékkal gól nélküli döntetlent játszik Skócia ellen. Jól kezeli a rá nehezedő nyomást, pedig az angol válogatott kispadja a legforróbb a világon... Garethnek minden meccsre megvan a terve, és akármennyit duruzsolnak a fülébe, nem hagyja magát befolyásolni. Másként egyébként nem is lehet sikereket elérni ennél a válogatottnál.”

Huszonöt év elteltével pedig ismét Gareth Southgate mögött áll egész Anglia. BABJÁK BENCE

EURÓPA-BAJNOKSÁG
DÖNTŐ, LONDON
21.00: Olaszország–Anglia (Tv: M4 Sport) – élőben az NSO-n!