A négytagú nyoni VAR-csapat segítsége felbecsülhetetlen (Fotó: AFP)

És akkor Schön Szabolcs megindult. Lesről – kiáltotta világgá azonnal, akció közben Hajdú B. István, a mérkőzés komentátora a Magyarország–Portugália (0–3) Európa-bajnoki csoportmérkőzés második félidejében. De a partjelző nem jelzett, Schön Szabolcs pedig betört a 16-oson belülre, majd egy csel után lőtt – a portugál kapuba.

Gól!

Felrobbant a Puskás Aréna, de összetörtek a magyar szívek, amikor a partjelző felemelte a zászlaját. A televíziós ismétlésből kiderült, hogy a magyar támadó valóban lesről indult, de a gólt túl korán ünneplő magyar szurkolók között napokig téma volt: miért csak tíz másodperccel később jelzett a játékvezető segítője?

Az Európa-bajnokságon az UEFA alkalmazza a VAR-szisztémát, és ennek egyik fontos eleme éppen a leshelyzetek újraértelmezése – aminek sajnos a magyar csapat játékosai és szurkolói voltak a kárvallottjai. A labdarúgás 100 éves hagyományaival szakítva ugyanis ezt másképp kezelik a játékvezetők. Korábban ugyanis gyakran kiderült, hogy a partjelző intésére tévesen állítottak meg egy veszélyes akciót, de a hiba már csak a televíziós lassításokból derült ki. Ezért az UEFA illetékesei úgy döntöttek, kétséges esetekben a bírók engedjék végigmenni a támadást, mert kisebb kárt okoz utólag meghozni a jó döntést, mint túl korán a rosszat. Bármennyire is fájdalmasan érintett minket az ítélet, sajnos ebben van logika. Képzeljük el, hogy Schön Szabolcsot már a felezővonal környékén megállítják, majd kiderül, hogy mégsem volt lesállás – az akciót már nem lehet újraindítani pontosan attól a pillanattól, ahol megszakadt a játék. Ezért inkább utólag visszanézik a kérdéses szituációt, mert ha kiderül, hogy a gól szabályos, középkezdéssel folytatódhat a mérkőzés, ha pedig az bizonyosodik be, hogy lesen állt a támadó, az ellenfél jöhet szabadrúgással.

A VAR-szobában ülő kollégákkal egyeztetve mindig van mód a vitatott szituációk visszanézésére (Fotó: AFP)

Ez is a VAR-rendszer egyik újdonsága, amihez érdemes hozzászokni, de több olyan eset volt az Eb-n, amelyet talán még mindig nem értenek a szurkolók. Rögtön a nyitó mérkőzésen a török Zeki Celik kezére pattant a labda a 16-oson belül, de a holland Danny Makkelie továbbot intett. A szurkolók egymást kérdezgették, a bíró miért nem nézte vissza a szituációt. Nos, a profi játékvezetők körében már gyakran szóba került: természetesen minden vitatott helyzetet visszanéznek a VAR-szobában, de az érdekes lehet, miként zajlik a kommunikáció a játékvezető és a képernyők előtt ülő kollégái között. Az UEFA nem engedi a játékvezetőket nyilatkozni az egyes ítéletekről és a mérkőzésekről, így csak feltételezhetjük, mi zajlik ilyenkor a játékvezetők között.

1. Az első variáció, hogy a játékvezető az adott helyzetről nem mond semmit a szobában ülő kollégáknak, az utóbbiak, ha úgy gondolják, jelezhetik a bírónak, hogy visszanézésre érdemes a jelenet.

2. A játékvezető azt mondja, érzékelte, hogy történt valami, de nem látta pontosan, mi – vagyis egyértelműen kéri a VAR segítségét. Ez esetben a képernyők előtt ülők válaszolhatták azt, hogy megnézték többször az esetet, és nem minősítették szabálytalannak.

3. Előfordulhatott, hogy a játékvezető azt mondta, pontosan látta, hogy a játékos kezét érintette a labda, de természetes testtartásnak minősítette az esetet, ezért nem jár büntető. Miután a VAR nem dönt, csak javasol, ilyenkor megeshet, hogy a szobában ülők úgy vélik: ha láttad és így döntesz – ahogy gondolod!

A felelősség ugyanis minden esetben a játékvezetőé!

Schön Szabolcs portugálok ellen szerzett gólját les miatt nem adták meg (Fotó: AFP)

 

Nyoni segítség a bíróknak 

Az Európa-bajnokságon minden mérkőzésen kilenctagú játékvezetői team működik, de közülük csak öten dolgoznak a stadionban. A maradék négy az UEFA nyoni központjában, a VAR-szobában segíti a helyszíni kollégák munkáját. Egyikük a játékvezetővel tartja a kapcsolatot, a másik a mérkőzést követi folyamatosan, a harmadik visszanézi az esetleges leshelyzeteket, a negyedik pedig koordinálja hármójuk munkáját. Az UEFA nyolc országból összesen 22 „video assistant referee-t” hívott meg, közülük öten kizárólag a leshelyzetek elbírálásáért felelnek.

Az UEFA VAR-kerete: Stuart Attwell, Chris Kavanagh, Lee Betts (angolok), Jérome Brisard, Francois Letexier, Benjamin Pages (franciák), Bastian Dankert, Christian Dingert, Marco Fritz, Christian Gittelmann (németek), Marco Di Bello, Massimiliano Irrati, Paolo Valeri, Filippo Meli (olaszok), Kevin Blom, Pol van Boekel (hollandok), Pawel Gil (lengyel), Alejandro Hernández, Juan Martínez, José María Sánchez, Ínigo Prieto López (spanyolok)

Tudni kell, a VAR-szisztéma lényege és működésének legfontosabb alapelve, hogy csak a nyilvánvaló tévedést zárhatja ki. Mit jelent ez? Az Európa-bajnokságon bizony megtörtént, hogy a játékvezető büntetőt ítélt, a felvételek alapján szinte biztosan jogtalanul. A játékosok közötti testi kontaktus ugyanis nem volt olyan mértékű, hogy beavatkozást igényelt volna, ám mert mégiscsak megtörtént, nem lehet azt mondani, hogy nyilvánvalóan semmi sem történt, csak azt, hogy vélhetően az eset nem volt szabálytalan, így viszont a VAR már nem avatkozhat közbe.

Ami fontos: a szobában ülők négy esetben jelezhetnek a mérkőzés játékvezetőjének. Ha gól születik, ha tizenegyesgyanús az eset, ha közvetlen piros lapot érő szabálytalanságot nem vett észre a játékvezető, vagy ha nem a vétkes játékosnak mutatta fel a sárga vagy a piros lapot (ez utóbbi meglehetősen ritka eset). Mindez azt jelenti, hogy a már említett magyar–portugál meccsen Rubén Diasnak hiába járt volna sárga lap Sallai Roland megütéséért, nem volt azonnali piros lapot érő szabálytalanság, ezért a VAR-szobában ülők nem avatkozhattak közbe – még akkor sem, ha a portugál játékosnak volt már egy sárga lapja, tehát ki kellett volna állítani az esetért.

Gyakori kérdés, megteheti-e a játékvezető, hogy nem néz vissza egy szituációt, ha a VAR-szobából javasolják neki. Nos, lapunk információi szerint az előírások szerint éppen megteheti, de ennek csekély a valószínűsége. Noha a pályán minden döntés a játékvezető felelőssége, a bírók úgy kezelik a rendszert, mint egy védőhálót. Tudják, hogy a képernyő előtt ülők az ő munkájukat segítik, miként azt is, hogy ők mozgás közben egyetlen szemszögből láthatják csak a vitatott helyzetet, míg a tévészobában több kamera felvételét is megvizsgálhatják a kollégái, és gyakori eset, hogy másik oldalról, másik kamera felvétele alapján teljesen át kell értékelni a történteket. Így ha azt javasolják, érdemes valamit megnézni, arra ritkán mondanak nemet.

Szintén fontos: ha a játékvezető kimegy és megnézi a televíziós felvételt, nem köteles megváltoztatni a pályán hozott ítéletét, a visszajátszás meg is erősítheti, hogy már elsőre jól látta az esetet.

A torna újdonsága, hogy egyszerre két VAR is működik – erre azért van szükség, hogy ha a játékvezető engedi tovább a játékot, az egyik videós asszisztens követi a mérkőzést, míg a másik vissza tudja nézni a vitatott jelenetet. Érdekesség, hogy egy külön képernyőn néhány másodperces csúszással adják az élő képet, ez is nagyon hasznos, mert ha bármi történik, erre a képernyőre még jobban összpontosítva, az adott helyzetre koncentrálva, a meglepetés erejét kizárva figyelhetnek a segítők, és eldönthetik, érdemes-e több lassításból is megnézni az adott szituációt.

A VAR tehát főszereplő az Eb-n, és ha nem is hibátlan a bíráskodás, eddig mintha sokkal kevésbé lenne központi téma a játékvezetői tévedés – számuk érezhetően csökkent ezzel a módszerrel.

Még ha Schön Szabolcs nem is így gondolja.

PROFI BÍRÓINK AZ IKARUS-PÁLYÁN TESZTELTEK

Zajlik az Európa-bajnokság – de Budapesten néhány órára a Puskás Aréna helyett az Ikarus Sporttelep volt a labdarúgás központja. Reggeltől estig zajlanak az Amatőr Kupa mérkőzései – és ami a legfontosabb, az OTP Bank Liga 2021–2022-es idényére készülő profi játékvezetők itt gyakorolják a VAR-rendszer alkalmazását. Hanacsek Attila, az MLSZ jb elnöke elmondta, hosszú hónapok óta zajlik a képzés, több szinten történt az oktatás. A játékvezetők napokon, heteken keresztül ültek a tantermekben, szimulátorokon gyakoroltak, később, a tavaszi szezon vége felé már testközelből is megismerhették a VAR-rendszert – úgymond offline módban, vagyis még nem élesben. Akkor nem voltak kapcsolatban a pályán működő játékvezetőkkel, csak azt gyakorolták, mikor kellene közbeavatkozni, ha már rászólhatnak a kolléga fülére. Ahogy közeleg az NB I rajtja, úgy fordult élesbe a képzés. Az Ikarus Sporttelep két pályáján megállás nélkül zajlottak a mérkőzések, és a játékvezetők hol meccseket vezettek, hol a pályák mellett meghúzódó teherautókban foglaltak helyet. Ez pedig már a csúcstechnológia: tizenkét televíziós kamera felvételeit követhetik a monitoron, állandó kommunikációs kapcsolatban a pályán dolgozó játékvezetőkkel. Az oktatás színvonalával információink szerint nagyon elégedett volt a FIFA által delegált projektvezető, a gyakorláson felbukkant a korábbi világhírű olasz játékvezető, Roberto Rosetti, az UEFA jb vezetője is. Mint megtudtuk, a játékvezetők is várják az új rendszer bevezetését, mindannyian azt remélik, hogy a szurkolók is elfogadják, a technikai segítség azért van, hogy a nyilvánvaló tévedésektől megóvja a játékvezetőt és minél több igazságos döntés szülessen a mérkőzéseken. A hétvégén még lehetett kísérletezgetni, hogy melyik kamera pontosan milyen szögből, milyen magasságból pásztázza a futballpályát, hogy a monitorok előtt ülők a legjobb képet kapják a vitatott jelenetekről. A rendszer új, és mint többen elmondták, hibák a jövőben is előfordulhatnak, de nemzetközi tapasztalat, hogy a látványos, súlyos tévedések száma jelentősen visszaesett azokban az országokban, ahol már alkalmazzák a rendszert.

VÉLEMÉNYEK

Roberto Rosetti, az UEFA játékvezetői bizottságának vezetője: Tudjuk, hogy ez egy fontos projekt, és hogy lehetetlen visszavonulót fújni. A VAR előtt rengeteg tizenhatoson belüli szabálytalanság történt, amelyet a játékvezetők nem büntettek, most azonban már lehetetlenség nem észrevenni őket. Ismerjük a technológia erősségeit és korlátait, meg kell találnunk az egyensúlyt, mert az a cél, hogy a labdarúgás megmaradjon olyannak, amilyen. A játék szabályai egyértelműek, úgyhogy a legkevesebb beavatkozással szeretnénk a legnagyobb hasznot elérni, és csak az egyértelmű hibák miatt akarunk közbelépni. (Forrás: Independent)

Mark Halsey, korábbi angol játékvezető: Eddig kiválóan működtek a játékvezetők az Európa-bajnokságon. A VAR is remekül helytáll, a minimális interferencia maximális haszonnal párosul. Ugyanakkor a Horvátország–Csehország csoportmeccsen Lovren és Schick párharca után csodálkozásomra a VAR azt jelezte, a játékvezető nézze vissza az esetet. A lassított felvételen egyértelmű volt, hogy nem történt szabálytalanság, a játékvezető mégis büntetőt ítélt. Ez példaként szolgálhat, hogy a VAR-t nem kell mindig bevonni a döntésbe. (Forrás: Caughtoffside.com)

Gary Neville, 85-szörös angol válogatott védő: A VAR Premier League-ben való használatának módja kételkedésre késztetett. Az Eb-t nézve be kell látnom, hogy túlbonyolítottuk, rosszul használtuk, és úgy véltük, hogy jobban alkalmazzuk olyan bajnokságoknál és országoknál, amelyek korábban vezették be, mint mi. Ha megfelelően használjuk, jól működhet. (Forrás: Twitter)

Thiago Alcantara, a Liverpool 44-szeres spanyol válogatott középpályása: A VAR-t mindig is elleneztem, mert a játék elveszíti miatta az esszenciáját. Mi, labdarúgók is hibázunk, miközben játszunk, ahogyan a játékvezetők is tévedhetnek. Megannyi legendás pillanat nem létezne, ha lett volna VAR. Hiába szerzel nagyszerű gólt, mondjuk, a félpályáról, várnod kell, s csak reménykedsz, hogy nem történt szabálytalanság a támadásvezetés közben, és a gólt nem előzte meg leshelyzet. (Forrás: Goal.com)

KOVÁCS ISTVÁN: MAGYAR AZ EB JÁTÉKVEZETŐI KÖZÖTT

A holland–északmacedón meccsen a negyedik sárgát Tihomir Kosztadinov kapta (Fotó: Getty Images)

Puhl Sándor miatt lett bíró, és már 23 évesen a román Szuperkupa-meccsen fújt.

SZOMORÚ, DE MÉG NINCS MEG A KASSAI-UTÓD

Ha nem is az MLSZ keretéből, de van magyar játékvezető az Eb-n – a román szövetség, mint másik anyagunkból kiderül, két bírót is delegálhatott a tornára, köztük Kovács Istvánt. Igaz, ő is egyike annak a három játékvezetőnek, akinek csak egy mérkőzés jutott. Az MLSZ még úgy sem tudott játékvezetőt küldeni az eseményre, hogy Csányi Sándor révén a sportdiplomáciában is erősödött a magyar futball. Az Eb az UEFA csúcseseménye, így az úgynevezett elitkategória tagjaiból válogattak. Az ezt követő csoportba hetven játékvezető tartozik, közülük ketten juthattak el az Eb-re, a svéd Andreas Ekberg és a német Daniel Siebert kapott meghívást. Nem kétséges, őket a jövőben az elitbe sorolja az UEFA, a német játékvezető az egyenes kieséses szakaszban is kapott feladatot, a Wales–Dánia találkozót bízták rá. Az elitet követő csoportban két magyar játékvezető található, Bognár Tamás és Vad II István, utóbbi hosszú ideje sérüléssel küszködik, az NB I-ben is ritkán látni, előbbinek nem sikerült bekerülnie a hetvenből kiválasztott kettő közé.

Szomorú ez azok után, hogy 2016-ban Kassai Viktor vezette a francia–román nyitó meccset, az olasz–svéd csoportmérkőzést és a német–olasz szuperrangadót a negyeddöntőben.

Több mint negyven év után volt ismét erdélyi magyar játékvezető az Európa-bajnokságon: a nagykárolyi születésű Kovács István vezette Amszterdamban az Észak-Macedónia–Hollandia találkozót. Legutóbb a szintén Szatmár megyei Anderkó Ottó (1935–2019) működött közre Eb-mérkőzésen, aki az 1980-as tornán az Anglia–Olaszország csoportmérkőzésen (1–0), majd az NSZK–Belgium döntőben (2–1) partjelzőként segítette Nicolae Rainea munkáját.

Az idei Eb-re két romániai játékvezetőt is jelölt az UEFA, közös bennük, hogy mindketten a magyar határ közeléből, a Partiumból származnak. Az aradi Ovidiu Hategan már 2016-ban is vezetett két mérkőzést, a 37 éves Kovács Istvánnak viszont ez az első felnőttvilágversenye. Nagy siker ez a román futballnak, hiszen a FIFA és az UEFA majd' három évtizeden át mellőzte az ország játékvezetőit: a legutóbbi nyolc világbajnokságra egyikük sem jutott el, az 1988 és 2016 közötti Európa-bajnokságokra is csak egyetlen asszisztens, Nicolae Grigorescu kapott meghívást 2000-ben.

Kovács István – aki Puhl Sándor tüneményes karrierjének hatására választotta ezt a hivatást – másfél évtizede élvonalbeli játékvezető, és rendhagyó módon mutatkozhatott be. Még 23 éves sem volt, amikor az élvonalbeli keretbe frissen felkerülve rábízták a 2007-es román Szuperkupáért vívott Dinamo–Rapid találkozót. A szövetség akkori elnöke, Mircea Sandu azzal indokolta a döntést, hogy ha a topcsapatok sorra kritizálják és elutasítják a tapasztalt, rangidős bírókat, akkor kapják meg a legfiatalabbat.
A nagy példakép, a vb-döntőt vezető Puhl Sándor (Fotó: AFP)

Kovács pedig gyorsan bizonyított, alig három év alatt már a FIFA-bírók listájára is felkerült, jelenleg a Liga 1 egyik legtöbbet foglalkoztatott játékvezetője, a maga 289 találkozójával már negyedik az örökranglistán, megelőzve a nála négy évvel idősebb, hosszú ideje első számú román bírónak számító Hategant (279) is. Kora miatt jó esélye van, hogy néhány éven belül az élre kerüljön, és első romániai játékvezetőként elérje a 400 élvonalbeli találkozót. Nemzetközi szinten 18 felnőttválogatott és 36 európai kupamérkőzésnél tart.

 MÉG VÁRNAK A VAR-RAL

Kovács István és Ovidiu Hategan úgy került be az UEFA elit játékvezetői keretébe, hogy a román élvonalban még nincs VAR, bár asszisztenseikkel együtt mindkettőjüket évekkel ezelőtt kiképezték a használatára. A videobíró bevezetésének szükségességével ugyan a román futball minden fontos szereplője egyetért, ám a költségeket senki sem akarja állni: a szövetség, a Profi Liga és a klubok egymásra hárítanák a felszerelés és a bírók kiképzésének pénzügyi részét. Jelen állás szerint legkorábban 2022 tavaszán, a következő szezon rájátszásban használnak majd először videobírót a Liga 1-ben.

Kovács legfőbb erényének kiemelkedő erőnlétét tekintik, ami testnevelő tanári végzettsége miatt cseppet sem meglepő, a télen visszavonult FIFA-játékvezető, Marius Avram szerint ennek köszönhetően tud mindig akcióközelben lenni. Kritikusai pedig leginkább azt vetik a szemére, hogy túlságosan arrogáns a játékosokkal.

Mint másfél évvel ezelőtt a Nemzeti Sportnak elmondta, bár magyar állampolgársággal is rendelkezik, magyarsága miatt soha nem érte hátrány a román szövetség részéről. „Ezzel a névvel, ha akarnám, sem tudnám titkolni a származásomat, és bár beszélek románul, az akcentusom elárulna. Úgy vettem észre, ez a téma a szurkolóknak fontosabb” – nyilatkozta lapunknak. Azért az FCSB tulajdonosa, Gigi Becali rendre szemére veti, hogy magyarként az általa rendszeresen magyar klubnak nevezett kolozsvári CFR-nek kedvező ítéleteket hoz.

A Kovács családban egyébként nem István az egyetlen játékvezető, Szabolcs öccse decemberben mutatkozott be a Liga 1-ben, először fordult elő a bajnokság történetében, hogy ugyanabban a fordulóban két testvér is mérkőzést vezessen. (B. M.)

Kovács István immár nem egyedüliként vezet a családból a román élvonalban, hiszen öccse, Szabolcs is bemutatkozott bíróként (Fotó: Gazetanord-vest.ro)

19 BÍRÓI CSAPAT DOLGOZIK A TORNÁN

Az UEFA április 21-én 19 tagú bírói csapatot jelölt ki az 51 Európa-bajnoki mérkőzés levezénylésére. Köztük formabontó módon egy argentint, Fernando Rapallinit. A játékvezetők a torna kezdetétől a negyeddöntő végéig egy isztambuli bázisról utaznak a mérkőzésekre, az elődöntő és a döntő alatt pedig az utolsó három mérkőzésnek otthont adó Londonban székelnek.

FELIX BRYCH (német), partjelzői: Mark Borsch, Stefan Lupp

CÜNEYT CAKIR (török), partjelzői: Bahattin Duran, Tarik Ongun

CARLOS DEL CERRO GRANDE (spanyol), partjelzői: Juan Carlos Yuste Giménez,
Roberto Alonso Fernández

ANDREAS EKBERG (svéd), partjelzői: Mehmet Culum, Stefan Hallberg

OREL GRINFELD (izraeli), partjelzői: Roj Hasszan, Idan Jarkoni

OVIDIU HATEGAN (román), partjelzői: Radu Ghinguleac, Sebastian Gheorghe

SZERGEJ KARASZJOV (orosz), partjelzői: Igor Gyemesko, Makszim Gavrilin

KOVÁCS ISTVÁN (romániai), partjelzői: Vasile Marinescu, Ovidiu Artene

BJÖRN KUIPERS (holland), partjelzői: Sander van Roekel, Erwin Zeistra

DANNY MAKKELIE (holland), partjelzői: Hessel Steegstra, Jan de Vries

ANTONIO MATEU LAHOZ (spanyol), partjelzői: Pau Cebrián Devís, Roberto Díaz Pérez del Palomar

MICHAEL OLIVER (angol), partjelzői: Stuart Burt, Simon Bennett

DANIELE ORSATO (olasz), partjelzői: Alessandro Giallatini, Fabiano Preti

FERNANDO RAPALLINI (argentin), partjelzői: Juan Pablo Belatti, Diego Bonfá

DANIEL SIEBERT (német), partjelzői: Jan Seidel, Rafael Foltyn

ARTUR SOARES DIAS (portugál), partjelzői: Rui Tavares, Paulo Soares

ANTHONY TAYLOR (angol), partjelzői: Gary Beswick, Adam Nunn

CLÉMENT TURPIN (francia), partjelzői: Nicolas Danos, Cyril Gringore

SLAVKO VINCIC (szlovén), partjelzői: Tomaz Klancnik, Andraz Kovacic