Csercseszov számai Stöger Fradiját idézik – a főtáblán lehet javítani

Pór KárolyPór Károly
Vágólapra másolva!
2022.09.07. 18:08
null
A Csercseszov irányította Ferencváros az alapvető célt, az újabb csoportkörös szereplést elérte a nemzetközi porondon, kezdődhet a második felvonás (Fotó: Szabó Miklós)
A labdarúgó Európa-liga csoportkörének rajtja, a Ferencváros–Trabzonspor mérkőzés előtt összegeztük a magyar csapatok nemzetközi selejtezős szereplését a Bajnokok Ligájában, illetve az Európa-ligában és az Európa-konferencialigában.

 

55 SZÁZALÉK, EGY CSOPORTKÖR – A 2022-ES MAGYAR MÉRLEG

A Nemzeti Sport Online-on évek óta részletesen kiértékeljük az európai kupák nyári selejtezői után a magyar csapatok szereplését. Idén – az eredményeket hárompontos rendszerben számolva – húsz meccsen elért tíz győzelemmel, három döntetlennel, hét verséggel 55 százalékos teljesítményt produkált a Ferencváros, Mol Fehérvár, Kisvárda, Puskás Akadémia négyes. Ugyanolyat, mint a 2019-es magyar kupaszereplők.

A MAGYAR KUPACSAPATOK SELEJTEZŐS TELJESÍTMÉNYMUTATÓJA HAT IDÉNY SZÁMAI ALAPJÁN*
202255%
202148
202053
201955
201839
201737.5
*Kerekítve.

Ez az 55 százalék, a 2019-essel együtt a 2017 óta eltelt öt év legjobb eredménye. Az eredményeket azért érdemes 2017-től vizsgálni, mert az volt az utolsó olyan esztendő, amikor nem volt magyar csapat valamelyik sorozat főtábláján. Azóta előbb a Vidinek (Európa-liga), majd egymás után négy alkalommal a Ferencvárosnak (egyszer BL, háromszor El) sikerült elérnie a csoportkört.Érdemes kiemelni, hogy az idei tíz győzelemből négyet is idegenben értek el csapataink, amire az előző öt idényben nem volt példa (volt olyan is, 2018-ban, amikor egyetlen idegenbeli selejtezőt sem nyertek meg csapataink), korábban pedig még kevésbé. Ugyanakkor a négy idegenbeli győzelem mellé társult három hazai vereség, amelyek közül a Qarabag és a Köln elleni igazán fájó volt, mert előbbi az FTC BL-búcsúját, utóbbi a Fehérvár Ekl-kiesését jelentette.

Viszont az előző évvel (évekkel) ellentétben ezúttal nem az FTC produkálta a legjobb mérleget Európában a magyar csapatok közül (3 győzelem, 2 döntetlen, 3 vereség, 45.8 százalék), hanem a Kisvárda, amely négy mérkőzéséből hármat is megnyert (három győzelem, egy vereség, 75 százalék), de a Molde elleni idegenbeli 3–0-s vereség így is a kiesését jelentette. Sőt, még a 66 százalékot elérő Fehérvár mutatója (négy győzelem, két vereség) is jobb volt a Ferencvárosénál. A négy magyar indulóból a portugál Guimaraessel szemben 3–0-s összesítésben búcsúzó Puskás Akadémia volt az egyetlen, amelyik győzelem nélkül esett ki.

A MAGYAR CSAPATOK 2022–2023-AS EURÓPAI KUPASZEREPLÉSE
GyőzelemDöntetlenVereségGól-
különbség
FTC 32316– 9
Fehérvár 4214– 8
Kisvárda 31 4– 4
Puskás AFC

11 0– 3
Összesen10
3
734–24

Az FTC tavaly nyolc selejtezőből ötöt nyert meg (hármat elveszített, 63 százalék), ami selejtezős magyar csúcsot jelentett holtversenyben a DVSC 2009-es BL-menetelésével. Most viszont úgy jutott főtáblára, hogy a négy megvívott párharcából egyszer sem nyert oda-vissza, és a kazah Tobolt leszámítva mindegyik riválisától egyszer ki is kapott, tehát a Slovantól, a Qarabagtól és a Shamrock Roverstől is. Az FTC annak köszönhette, hogy így is a főtáblára tudott jutni, hogy a Qarabag elleni párharcot leszámítva akkor és annyira nyert, amennyire kellett neki.

Mert például a Kisvárda sokra nem ment a három győzelmével négy kapott és négy szerzett gól mellett – a Molde elleni 3–0-s vereség sokba került, ahogy a Fehérvárnak is a Köln elleni hazai 0–3. Persze az FTC bajnokként könnyebb helyzetben is van, mert a Slovan kiverése után gyakorlatilag „három élete” lett, hiszen a BL-ből való kiesés után jöhetett az Európa-liga selejtezője, és még onnan is átkerülhetett volna az Európa-konferencialigába. Másrészről az előző évek jó szereplésének is köszönhetően a sorsolása sem volt rossz, a legyőzött csapatok mindegyike gyengébb játékerőt képviselt, mint a Molde vagy a Köln.

A MAGYAR KUPACSAPATOK 2022-ES SELEJTEZŐI

BAJNOKOK LIGÁJA
FERENCVÁROS

Tobol (kazah)–Ferencváros 0–0, 1–5
Ferencváros–Slovan (szlovák) 1–2, 4–1
Qarabag (azeri)–Ferencváros 1–1, 3–1

EURÓPA-LIGA, 4. FORDULÓ (PLAYOFF)
FERENCVÁROS
Ferencváros–Shamrock Rovers (ír) 4–0, 0–1

EURÓPA-KONFERENCIALIGA
MOL FEHÉRVÁR
Mol Fehérvár–Qabala (azeri) 4–1, 1–2
Mol Fehérvár FC–Petrocub Hincesti (moldovai) 5–0, 2–1
1. FC Köln (német)–Mol Fehérvár FC 1–2, 3–0
KISVÁRDA
Kajrat Almati (kazah)–Kisvárda 0–1, 0–1
Molde (norvég)–Kisvárda 3–0, 1–2
PUSKÁS AKADÉMIA
Vitória Guimaraes (portugál)–Puskás Akadémia 3–0, 0–0

 

FERENCVÁROS: CSERCSESZOV ÉS STÖGER HASONLÓ ÚTON?

Ha csak a Ferencváros elmúlt években elért mérlegeit tesszük egymás mellé, akkor a Sztanyiszlav Csercseszov irányította csapat számai leginkább a tavaly nyáron még Peter Stöger vezette együttes statisztikáihoz hasonlítanak. Az FTC idén a három győzelem, két döntetlen és három vereség mellett 16–9-es gólkülönbséget produkált, tavaly az öt győzelem, három vereség 17–9-es gólkülönbséggel párosult.

Előttük Szerhij Rebrov két idényben 13 selejtezőn irányította a Ferencvárost, a mérlege hét győzelem, öt döntetlen és csupán egy vereség. Az ukrán trénerrel selejtezőben csak a Dinamo Zagrebtől kapott ki az FTC, hazai pályán 4–0-ra, 2019-ben, Csercseszovval és Stögerrel együtt összesen 16 meccsből hatszor (három alkalommal mindkét edzővel). Rebrov idejében a két idény együttes selejtezős gólkülönbsége 23 szerzett és 17 kapott gól. Ha átlagoljuk a számokat, akkor Rebrovnál meccsenként 1.8 gólt szerzett, és 1.3-at kapott a Fradi, Csercseszovnál ugyanez a mutató 2 és 1.1, Stögernél pedig 2.1 és 1.1.

A FERENCVÁROS SELEJTEZŐS MÉRLEGEI 2019 ÓTA
2019–2020 (Szerhij Rebrovval)
4 győzelem – 3 döntetlen – 1 vereség, 14–12-es gólkülönbség
2020–2021 (Rebrov)
3–2–0, 9–5
2021–2022 (Peter Stöger)
5–0–3, 17–9
2022–2023 (Sz. Csercseszov)
3–2–3, 16–9

Már a fő számok is azt mutatják, és ezt a részletekre kiterjedő InStat-statisztikák még inkább alátámasztják, hogy Csercseszov és Stöger csapata gólerősebb, mint Rebrové, ellenben a támadóbb felfogás gyakrabban ment az eredmény rovására, mert több vereséget szenvedett. Az InStat Sport statisztikáiból az is látszik, hogy az orosz és az osztrák edző együttese egyaránt több lövéssel próbálkozott, mint Rebrové (még ha nem is nagy a különbség: 14.3 és 11.6, illetve 11.5), és a helyzetek minőségét jelző úgynevezett xG-mutatójuk is magasabb volt. A helyzetek minősége alapján elvárható gólok száma ebben az idényben meccsenként 2.25 volt, a múlt idényben 1.75, Rebrovnál viszont csak 1.4. Ugyanakkor Stöger és Rebrov gárdája több gólt szerzett mérkőzésenként, mint ami az xG alapján várható lett volna, Csercseszové viszont kevesebbet, ami azt is jelzi, hogy romlott a csapat helyzetkihasználása.

A selejtezők után a csoportkörben, az El-ben, 2019-ben Rebrov hét ponttal zárt, amivel 3. lett a Fradi, az akkor még nem ért tavaszi folytatást, mert akkor nem volt még Európa-konferencialiga, amelybe most át lehetne kerülni egy harmadik hellyel. Stöger csapata tavaly 3 ponttal 4. lett az El csoportkörében, amivel kiesett. Csercseszov esetében az európai porondon az előző idényhez képest előrelépésről akkor beszélhetünk, ha sikerülne elérni a tavaszi folytatást. Ehhez az újabb 3 pont valószínűleg kevés lenne, de a 2019-es 7 pont már szinte biztosan elég volna. A mostani csoport, a Monacóval, a Trabzonsporral és a Crvena zvezdával hajszálnyival talán gyengébb, mint az egy évvel ezelőtti Leverkusen, Betis, Celtic trió volt, de az biztos, a harmadik hely eléréséhez jobb játékra lesz szükség, mint a Qarabag elleni meccseken vagy a Slovan elleni hazai találkozón. Kérdés, ehhez mennyit kell, és mennyit képes változtatni a selejtezőkhöz képest az orosz szakember a csapat 4–2–3–1-es hadrendjén, játékfelfogásán, támadó stílusán, mert ez a váltás tavaly Stögernek nem sikerült, és idén a Qarabag ellen is az volt a probléma, hogy míg elöl kimaradtak a helyzetek, az azeriek eredményesen kontráztak.

A fentieket összegezve leszögezhetjük, a magyar kupacsapatok ebben az idényben is nagyjából azt a szintet hozták, amit 2018-tól megszokhattunk. Az 55 százalékos teljesítménymutató még kimondottan jónak is számít, főleg a 2018 előtti évekhez képest. Viszont az is tény, lényegi előrelépés nem történt 2021-hez képest, mert a nagy cél, hogy két csapatunk is csoportkörbe jusson, továbbra is távolinak tűnik. Viszont a csoportkörös szereplésre vonatkozó következő cél, az egyenes kieséses szakaszba jutás – vagy az El-ben, vagy az Ekl-ben – a Ferencváros számára a jelenlegi kerettel elérhetőnek tűnik. Ez a feladat, vagyis legalább a papíron (a keretérték és költségvetés alapján) leginkább verhetőnek tűnő Crvena zvezda megelőzése lesz Sztanyiszlav Csercseszov következő mestervizsgája az FTC-nél – ha már a BL-csoportkörbe jutás nem sikerült.

EURÓPA-LIGA, H-CSOPORT
1. forduló, szeptember 8., csütörtök
21.00: Ferencváros–Trabzonspor (török) (Tv: M4 Sport) – élőben az NSO-n!
21.00: Crvena zvezda (szerb)–Monaco (francia)

A FERENCVÁROS EL-KERETE

Kapusok: Dibusz Dénes, Bogdán Ádám
Védők: Henry Wingo, Botka Endre, Samy Mmaee, Mats Knoester, Adnan Kovacevic, Pászka Lóránd, Eldar Civic
Középpályások:
Muhamed Besic, Xavier Mercier, Anderson Esiti, Vécsei Bálint, Aissa Laidouni, Amer Gojak
Támadók: Tokmac Nguen, Adama Traoré, Kristoffer Zachariassen, Marquinhos, Franck Boli, Ryan Mmaee
B-lista:
Mergl Szabolcs, Őri Levente, Kovács Marcell (kapusok), Nagy Olivér, Kaján Norbert, Damir Redzic, Lisztes Krisztián (mezőnyjátékosok)

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik