A szurkolásra nem lehetett panasz, a Ferencváros játékosai rendre jó hangulatú mérkőzéseken léptek pályára, erős ellenfelekkel játszottak, a klub jelentős bevételekhez jutott, de a Bayer Leverkusen ellen csütörtökön szerzett három pontnál talán több is volt ebben a kupaőszben (Fotó: Tumbász Hédi)

 

 
Becsületpontok – Thury Gábor jegyzete

Noha a Ferencváros csütörtök este szép sikerrel zárta idei Európa-liga-szereplését, alighanem az Üllői úton is jól tudják, ha a Bayer Leverkusen csütörtökön kulcsembereivel áll ki és győzelemre kell játszania, nemhogy az 1–0-s sikert, a döntetlent is fogcsikorgatóan nehéz lett volna kiharcolni.

A sorozat tanulságait nem árt gyorsan levonni, merthogy a mostani és a két évvel ezelőtti Európa-liga-szereplés nemcsak pontokban és presztízsben különbözött egymástól, a Ferencváros játéka is elmaradt a korábbitól.

A korábbi szereplés IDÉN folytatást ért volna

Peter Stöger máris tudja, mi a legfőbb tanulság
Volt ok az örömre, a Bayer Leverkusen elleni 1–0-s győzelem sokat javított a Ferencváros idei Európa-liga-szereplésének összképén. Kíváncsiak voltunk, Peter Stöger szerint mi volt a csoportkör legnagyobb tanulsága, mi az, amiben a Ferencvárosnak a látottak alapján egyértelműen előre kell lépnie.
„Legyünk reálisak, ha a következő idényben is ilyen nehéz csoportba kerülünk, akkor sem célozhatnánk meg az első két hely egyikét... – fogalmazott felvetésünkre az osztrák tréner. – Jó úton járunk, de egy hasonlóan erős csoportban egyelőre álmodni sem igen lehet a második helyről. A játékosok az idén is sok tapasztalatot gyűjtöttek, ahogy én is, koncentrációban, türelmes futballban kell előrelépnünk, a legnagyobb tanulságot mégis az utolsó mérkőzésen tapasztaltak jelentik: igenis képesek vagyunk Leverkusen-szintű csapatot is legyőzni. Többször mondtam már, a mostani könnyedén lehetett volna Bajnokok Ligája-csoport is.”
A csoportkör csúcspontjaként egyértelműen a csütörtöki 1–0-s győzelmet említette, mélypontból azonban több is volt – sajnos.
„Szomorú vagyok a korábbi meccsek miatt, túl sok könnyelműséget követtünk el. Ilyen szintű ellenfeleknél nem könnyű hátrányból felállni, újra nyílttá tenni a mérkőzést. Elindultunk egy úton, nekem célként azt tűzték ki, hogy legyünk bajnokok, és jussunk be az egyik kupasorozat csoportkörébe. Nos, a tabellán elsők vagyunk, a csoportkörbe pedig bejutottunk. Tudom, sokak szerint az itt szerzett három pont csalódás, ám ők semmivel sem elégedettek, amihez edzőként hozzászoktam.”

Önámítás lenne azzal takarózni, hogy a mostani csoportellenfelek nagyságrendekkel erősebbek voltak a két évvel ezelőttieknél. Kétségtelen, a Bayer Leverkusen, a Betis és a Celtic európai szinten is erős csapat, ám az Espanyol, CSZKA Moszkva, Ludogorec triót sem lehetett kézlegyintéssel elintézni. Márpedig Peter Stöger gyakran hangoztatta (erről a vezetőedző értékelésében is olvashatnak), túl erős csoportba kerültek...

Meglátásunk szerint a legnagyobb különbség a Ferencváros stílusában volt.

Míg Szerhij Rebrov irányítása alatt totális célfutballt bemutatva hét pontot zsebelt be (négyet a CSZKA, kettőt az Espanyol, egyet a Ludogorec ellen), most az utolsó fordulóban begyűjtött három ponttal zárt. Ez a különbség pedig leginkább a csapat stílusának, azaz közvetve a vezetőedző személyének tudható be. Nem azt mondjuk, hogy Peter Stöger ­rossz­ edző, hiszen az osztrák tréner is remekül érti szakmáját, ám míg Szerhij Rebrov felmérte, hogy a magyar bajnok kerete mire elég, mivel érhet el eredményt, utóda ragaszkodott az elképzeléseihez, és (némileg) támadóbb szellemű futballt próbált megvalósítani.

Vesztére!

Az azóta az Arab Emírségekbe távozó Rebrov irányításával egyetlen (!) mérkőzésen kapott ki a Fradi, most hatból ötször pont nélkül maradt a magyar bajnok. Ne feledjük, az akkori hét ponttal pedig a csoport harmadik helyén zárt. Ezzel a szerepléssel most bizonyára az Európa-konferencialigában folytatná...

A két vezetőedzőnek más a futballfilozófiája

Persze Peter Stögernek abban igaza van, hogy ezen a szinten, vagyis az európai csoportkörben az ellenfelekhez képest a Ferencváros keretéből már hiányzik az a minőség, amellyel egyenlő partnere lehetne a riválisoknak. Ne feledjük, elődje is többször panaszkodott, hogy nincsenek nemzetközi tapasztalattal felvértezett futballistái – mégis hét pontot gyűjtött a Ferencváros. Még csak azt sem lehet mondani, hogy a Fradi kerete teljesen átalakult, és jelentős mértékben gyengült volna. Bár nagy érvágás a Lengyelországba távozó Ihor Haratin kiválása, Ryan Mmaee­ személyében remek csatárral bővültek a variációs lehetőségek. Összességében a két évvel ezelőtti együttes sem képviselt jobb minőséget, mégis több mint kétszer annyi pontot gyűjtött az Európa-ligában, mint a mostani.

Ennek pedig egyértelműen a két vezetőedző felfogásbeli különbsége lehet az oka.

 

Nagyobb méretért kattintson a képre!

A statisztikák is azt mutatták, hogy míg a Fradi Stöger irányításával nyitottabb, kockázatvállalóbb futballra törekedett, Szerhij Rebrov célfutballra rendezkedett be. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a két évvel ezelőtti csoportkörben csupán kétszer kapott egynél több gólt, míg az idén – leszámítva a Leverkusen elleni utolsó, tét nélküli mérkőzést – rendre minimum két gólt szerzett a Ferencváros ellenfele.

A sok kapott góllal pedig minimálisra csökkentette az esélyét, hogy korábban pontot szerezzen a csoportkörben. Az ellenfél kapuja előtt ugyancsak tetten érhető volt a koncentráció hiánya, hiszen 2019-ben kevesebb lehetőségből jóval hatékonyabb volt a magyar bajnok. Ez pedig leginkább Szerhij Rebrov különös látásmódjának volt köszönhető.

Legalább 3.4 milliárd forintot keresett idei kupaszereplésével az FTC
Ismét jelentős pénzdíjat gyűjtött az Európa-ligában nyújtott szereplésével a Ferencváros, az idei teljesítménye anyagilag igen gyümölcsöző volt. A 2019–2020-as idényben az El-csoportkörbe jutásért járó összeg mellett négy döntetlenért és egy győzelemért vehetett fel pénzt, így a közvetítési díjakból származó, valamint az UEFA-együttható alapján járó pluszbevétellel együtt 4.66 millió euróval (kb. 1.7 milliárd forinttal) gazdagodott. Erre jött a selejtező során gyűjtött pénz (1.14 millió euró, azaz kb. 417 millió forint). Ennél jóval többet kapott a Fradi tavaly, a BL-szereplésért nagyjából 18.08 millió euró (6.6 milliárd forint) folyt be.
Az idén a bejutásért és a Leverkusen legyőzéséért összesen 4.26 millió euró (kb. 1.56 milliárd forint) bevételre tarthat igényt az UEFA-tól a klub, ám ez még nem tartalmazza a közvetítési díjak és az együttható után járó összeget. Szintén nincsen benne a Bajnokok Ligája rájátszásának eléréséért járó 5 millió eurós (1.83 milliárd forintos) díj, amely pénzügyileg hatalmas különbséget jelentett a Bajnokok Ligája kvalifikációjából érkező, illetve az Európa-liga selejtezőjéből a főtáblára kerülő egyesületek között. A képet némileg árnyalja, hogy a koronavírus-járvány miatt az UEFA egy minimális összeget levon ezekből a díjakból.      N. ZS.

A manapság az arab emírségekbeli al-Ain vezetőedzőjeként dolgozó tréner magyarországi időszaka alatt beszélt arról, hogy nála a labdarúgás részfeladatok egysége. Egy olyan huszonkét elemből álló játék, amely két tizenegy fős rendszerré osztható, meghatározott területen (a pályán) működik, és folyamatait bizonyos korlátozások (a labdarúgás szabályai) befolyásolják. Az ukrán vezetőedző a saját posztjuk területén analizálta a játékosok mozgását, és ha kellett, az edzéseken ezredjére is elmagyarázta, miért kell az adott szituációban oda helyezkedni, nem pedig öt centiméterrel arrébb. Ezzel nem azt szeretnénk mondani, hogy Peter Stöger és stábja nem helyezett megfelelő hangsúlyt a játék elemzésére, csupán azt, mennyire más a két vezetőedző felfogása, futballról alkotott filozófiája.

A játékosok teljesítménye elmaradt a várakozástól

A mostani gyengébb szereplés azonban nemcsak a vezetőedzőkön múlott, a játékosok egyéni teljesítménye is messze elmaradt a két esztendővel ezelőttitől. Elég csak Tokmac Nguent említeni, akit a Bayer Leverkusen ellen is lecseréltek. A norvég szélső az idén egyetlen gólt sem szerzett, ám játéka minőségileg is elmaradt a tőle (korábban) megszokottól. De a mostani csoportkörben nem csak a támadók maradtak adósak a jó teljesítménnyel... Dibusz Dénest ezúttal is ki kell emelni, a kapus a csütörtöki záró fordulóban is a mezőny legjobbja volt, ahogy a csoportkörben is nemegyszer. Rajta kívül még két-három játékos – Myrto Uzuni, Vécsei Bálint és Aissa Laidouni – nyújtott elfogadható teljesítményt, a többieké visszafogottabb volt, a megszokottnál jóval több egyéni hiba okozta a csapat vesztét.

 

A Ferencváros büszke lehet a csoportkörbe jutásra, ám a produkcióra már kevésbé.
Persze legyünk reálisak, bárcsak a következő idényben is valamelyik európai kupa főtábláján szurkolhatnánk a magyar bajnoknak...

Vécsei Bálint az ősz kellemes meglepetése
Habár a Leverkusen elleni mérkőzésen a 81. percben csereként lépett pályára Vécsei Bálint, nyugodtan kijelenthető, hogy az idei ősz fordulópontot jelentett a karrierjében. Miután Ihor Haratin a nyári átigazolási időszak végén elhagyta a Ferencvárost, Sigér Dávid pedig megsérült, a középpályán szükség volt az ukránhoz hasonló, megbízható teljesítményre képes futballistára, és Peter Stöger Vécseit bízta meg a feladattal. A Luganótól 2020 januárjában igazolt, Szerhij Rebrov irányítása alatt ritkán pályára lépő 28 éves középpályás élt a lehetőséggel, és bejátszotta magát a csapatba. Az osztrák vezetőedző idővel a bajnokságban és az Európa-ligában stabilan számolt vele, jó formája pedig Marco Rossinak is feltűnt, aki a magyar válogatott négy világbajnoki selejtező mérkőzésen is bevetette (San Marino ellen kezdett és gólt szerzett). Formája a jövőre nézve biztató, ha továbbra is kiemelkedően teljesít, a Fradinál és a nemzeti együttesnél is érdemes lesz számolni vele.     N. ZS.
TÖKÖLI Attila a Ferencváros korábbi 25-szörös válogatott támadója
„HA AZ ELLENFELEK KÖLTSÉGVETÉSÉT és ezzel együtt a játékerejét vesszük figyelembe, reálisnak mondható, hogy a csapat a negyedik helyen végzett ebben a csoportban. Hallottam, hogy menet közben volt elégedetlenség, türelmetlenség, de ha a magyar mezőnyből ki is emelkedik az FTC, ez más szint, más kávéház, ahogy az öltözőben mondani szokás. Érdekes, hogy épp a csoportgyőztes Bundesliga-klub elleni két mérkőzésen teljesített a legjobban a gárda. Fontos, hogy az Európa-liga okozta pluszterhek nemigen érződnek a bajnokságban, most is első az FTC, olyan erős a kerete, hogy két külön csapattal is aranyesélyes lenne a bajnokságban. Úgy láttam, Peter Stöger többféle taktikát is kipróbált a mérkőzéseken, lehet vitázni persze, Szerhij Rebrovval volt-e jobb a csapat, vagy most, az ukrán edző nem változtatott az alapkoncepcióján. Tudom, hogy a szurkolók hajlamosak álmodozni, de ide, az El-csoportkörbe is iszonyú nehéz bejutni, a tavaszt megérni egy NB I-ből érkező csapatnak pedig szinte csoda, szóval azt mondom, jövőre is legyen meg a kvalifikáció, és akkor már elégedett leszek. Ha már álmodozás: nekem kicsit fáj, hogy alig van magyar srác a csapatban, de ma itt tartunk, ilyen szintű eredményekhez minőségi légiósok kellenek. Azt pedig látjuk, itt, akár ebben a csoportban is, az ellenfelek milyen minőségű játékosokat tudnak megvenni, nos, ettől még messze van a Fradi – emiatt elégedett vagyok a csapat őszi teljesítményével.”
Történelmi győzelem
CIKKÜNKBEN a Ferencváros idei szereplését vetettük össze a két évvel ezelőtti El-kalanddal, a Nemzeti Sport Online összeállításban a zöld-fehérek teljesítményét az összes korábbi, csoportkörös magyar szerepléssel is összehasonlítottuk. Ebből többek között az is kiderül, hogy a zöld-fehérek a Leverkusen ellen fennállásuk első hazai sikerét könyvelhették el európai csoportkörben. A csapatainkat együttesen nézve pedig, a csütörtöki volt a kilencedik csoportkörös magyar siker. Az FTC ezzel egy egyedülálló vereségsorozatot is lezárt, ugyanis arra még nem volt példa, amire az idén, hogy csoportkörbe jutó magyar csapat egymás után nyolc vereséget szenvedjen el.
A kupasorsolások alapját képező ­UEFA-együttható-rangsorban az FTC az előző évet új magyar csúcsot jelentő 13.5 ponttal az európai rangsor 112. helyén zárta. Most 15.5 ponttal a 97. helyen áll. Ezzel, ha jövőre is bajnok lesz az FTC, akkor az 1. és továbbjutás esetén a 2. fordulóban is kiemelt lehet a BL selejtezőjében. Részletek itt!
A G-CSOPORT VÉGEREDMÉNYE 
1. Leverkusen 6 4 1 1 14–5 +9 13
2. Betis 6 3 1 2 12–12   0 10
3. Celtic 6 3
3 13–15 –2 9
4. FERENCVÁROS 6 1
5 5–12 –7 3
LAPSZEMLE
Kicker: AISSA LAIDOUNI SOKKOLTA A LEVERKUSENIEKET, hangsúlyozza a német lap, hozzátéve, hogy a vezetőedző kilenc helyen is változtatott a legutóbbi bajnoki találkozó felállásához képest. A magyar bajnoknak megnyugvást adhat a győzelem, míg a Leverkusen előretekinthet a nyolcaddöntőre.
Sky Sports: A Leverkusen TÖRTÉNELME LEGJOBB CSOPORTKÖRÖS SZEREPLÉSÉT ZÁRHATTA VOLNA, de vereséget szenvedett a Ferencváros otthonában, írja a weboldal. A németek elpuskázták a lehetőségeiket, míg a magyar rekordbajnok Aissa Laidouni góljával szép estét szerzett szurkolóinak.
Sport Bild: IDEGESÍTŐ VERESÉGET SZENVEDETT a Leverkusen, szerencsére nincs következménye, írja hasábjain a német sportlap. A szerző szerint Gerardo Seoane vezetőedző bátran kísérletezhetett a csapat összeállításával, ennek ellenére a vendégeknek voltak helyzeteik, s közelebb álltak a győzelemhez.