Tokió 2020: Schmitt Pál és Pound az olimpia helyzetéről beszélt

MTI MTIMTI MTI
Vágólapra másolva!
2020.02.25. 15:46
Schmitt Pál, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagja, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) tiszteletbeli elnöke bízik abban, hogy a tervek szerint lehet megrendezni idén a tokiói olimpiát, de a koronavírus-járvány miatt optimizmusa egyelőre kincstári. Richard Pound, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) rangidős tagja szerint három hónap múlva el kell dönteni, hogy a koronavírus-járvány miatt lemondják-e a tokiói játékokat.

Schmitt Pál az MTI-nek kedden elmondta: a NOB és az olimpiai mozgalom olyan helyzettel találta most szembe magát, amelyre nem volt példa a történelemben. Emlékeztetett arra, hogy a világháborúk miatt már maradtak el olimpiák, illetve rendeztek játékokat bojkott miatt csökkentett létszámmal. Arra viszont még nem volt precedens, hogy világjárvány miatt kellett elhalasztani vagy felfüggeszteni olimpiát.Schmitt Pál az MTI-nek kedden elmondta: a NOB és az olimpiai mozgalom olyan helyzettel találta most szembe magát, amelyre nem volt példa a történelemben. Emlékeztetett arra, hogy a világháborúk miatt már maradtak el olimpiák, illetve rendeztek játékokat bojkott miatt csökkentett létszámmal. Arra viszont még nem volt precedens, hogy világjárvány miatt kellett elhalasztani vagy felfüggeszteni olimpiát.

„A NOB-hoz hasonlóan egyelőre várakozó, de bizakodó állásponton vagyok, ami viszont kincstári optimizmus. Tudományosan ugyanis nincs megalapozva, hogy a világ nyárig túl lesz a járványon, és teljesen veszélytelenül lehet megrendezni az olimpiát Tokióban július-augusztusban. Egyelőre csak reménykedünk abban, amit az orvostudomány mond, hogy a hőmérséklet növekedése árt ennek a vírusnak, és idővel meglesz talán az ellenszer is. Van egy mondás, miszerint aki időt nyer, az életet nyer. A mostani helyzetre ez tipikusan igaz” – mondta.

Hozzátette: ha most kellene dönteni, tényleg nem lehetne megrendezni az olimpiát, ugyanis képtelenség minden résztvevőt, sportvezetőt, médiamunkást, oda érkező érdeklődőt két hétre karanténba zárni. Kiemelte: tekintve a rendhagyó esetre, nincs a NOB-nak forgatókönyve arra, hogyan kell kezelni egy ilyen helyzetet, illetve meddig kell végleges döntést hozni.

„Szerintem legkevesebb két hónap múlva. Onnantól viszont nincs visszaút: igen vagy nem! Mindezt úgy, hogy százszázalékos biztonságot kell vállalni, és a sportolóknak biztosítani kell az esélyegyenlőséget. Olyan nincs, hogy kínai, vagy most már ugye olasz sportolók, nézők, sportvezetők, médiamunkások nem jöhetnek. Ezzel sérülne az olimpia szelleme. Miként azzal is, ha annak legszebb szimbóluma, az olimpiai falu nem tudná vendégül látni az összes sportolót” – nyilatkozta a 77 éves Schmitt Pál.

Kiemelte: abban az esetben, ha idén mégsem lehet megrendezni a játékokat, egyetlen megoldást tart elfogadhatónak.

„Túl sok lehetőség nincs, de az például kézenfekvő lenne, ha Tokió marad a házigazda, csak nem idén, hanem jövőre rendezné meg az olimpiát. Egyetlen alternatívának a halasztást gondolom, de erre most még nem érett meg az idő” – fogalmazott.

Hozzátette: „nincs értelme a zárt kapus olimpiának”, amelyen nézők nem, csak a sportolók vesznek részt, és a versenyeket, mérkőzéseket csak a televízión keresztül lehet figyelemmel kísérni. Szerinte az sem járható út, hogy csökkentenék a programot, vagy több helyszínen lenne a rendezés, hogy egy időben ne koncentrálódjon sok ember egy helyre. Azt pedig reklámfogásnak nevezte, hogy a nyári kezdésig valaki beugróként átvállalná a rendezést Tokiótól.

„Japán a rendezett hátterével hét év alatt készült fel az olimpiai rendezésre. Fél év alatt ezt képtelenség megvalósítani” – mondta.

Emlékeztetett: a 2016-os, riói olimpia előtt a brazíliai Zika-vírus adott okot aggodalomra, amellyel sokat foglalkozott a sajtó.

„A komoly tudományos összefogásnak hála azonban visszaszorították a vírust, így aztán gond nélküli volt a rendezés. Változatlanul bízok a tudományban, valamint abban a hallatlan fegyelemben és együttműködésben, amely a járvány kezelését az egész világon jellemzi. Úgy Kínában, mint Japánban, az Egészségügyi Világszervezetnél vagy éppen Magyarországon, ahol életbe léptek a védekező mechanizmusok” – nyilatkozta a kétszeres olimpiai bajnok Schmitt Pál, aki 1989 és 2010 között volt a MOB elnöke.

Richard Pound, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) rangidős tagja szerint három hónap múlva el kell dönteni, hogy a koronavírus-járvány miatt lemondják-e a tokiói játékokat.

„Nagyon nagy döntésről van szó, amelyet csak akkor lehet meghozni, ha megbízható adatokkal rendelkezünk – mondta Pound, aki 1978 óta dolgozik a világszervezetben. – Egy ilyen léptékű eseményt nem lehet csak úgy visszamondani vagy elhalasztani. Nem mondhatjuk azt, hogy inkább októberben rendezzük meg, mert ezzel nagy probléma elé állítanánk a televíziós jogtulajdonosokat, és ütközőpályára kerülnénk például az amerikaifutball-, a kosárlabda-, a basaball- vagy az európai futballnaptárral."

Hozzátette, a mostani négyéves olimpiai ciklusban a NOB 5.7 milliárd dolláros bevételének 73 százaléka a tévés jogdíjakból származik.

A 77 éves kanadai sportdiplomata kifejtette, hogy három hónap múlva sok minden elkezdődik az olimpiával összefüggésben: biztonsági intézkedések lépnek életbe, beindul az olimpiai falu, felkészülnek a hotelek, és elkezdődik a tévéstúdiók, illetve sajtóállások kiépítése.

Pound közölte, szinte lehetetlennek tartja azt, hogy másik városba költöztessék át a játékokat.

„A világon alig néhány város van, amely ilyen rövid határidővel átvenné a rendezői feladatokat" – hangsúlyozta. A London polgármesteri címére pályázó Shaun Bailey már felvetette az ötletet, hogy a brit főváros „be tudna ugrani" Tokió helyére.

„Azt sem támogatom, hogy sok helyszínre szórjuk szét az ötkarikás versenyeket, mivel abból csak sok világbajnokság lenne, de nem állna össze olimpiává” – nyilatkozott a volt NOB-alelnök.

Arra a felvetésre, hogy egy évvel el lehetne-e halasztani a tokiói játékokat, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) első vezetője közölte, a japán szervezőknek hivatalosan 12,6 milliárd dollárba kerül az olimpia.

„Kérdés, hogy ezt a buborékot fenn lehet-e tartani további egy évig, illetve hogy jövőre beleillene-e a nemzetközi sportnaptárba” – fogalmazott, majd kitért arra, hogy a NOB az előre nem látható problémák esetére egymilliárd dolláros „szükségalapot" hozott létre, amelyből azokat a sportági világszervezeteket támogatnák, amelyek működése a NOB-tól függ.

Pound arra biztatta a sportolókat, hogy a helyzet komolysága ellenére folytassák a felkészülést az olimpiára, amely a jelenlegi helyzet alapján Tokióban lesz július 24. és augusztus 9. között.

Kato Kacunobu japán egészségügyi, munkaügyi és népjóléti miniszter kedden úgy fogalmazott, hogy túl korai lenne az esetleges halasztásról beszélni. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a napokban arról tájékoztatta a NOB-ot, hogy egyelőre nem kell válságtervet készíteni a játékok törlésére vagy áthelyezésére.

A közép-kínai Vuhanból kiindult új típusú koronavírus-járványban a fertőzöttek száma Kínában 77 658 főre emelkedett, 2663-an életüket vesztették az ország szárazföldi részén, miközben a gyógyultak száma 27 ezer fölött van. Japánban 870 esetet regisztráltak, és eddig ott négy halottja van a járványnak.

A tokiói játékokra a szervezők mintegy 11 ezer, míg két héttel később a paralimpiára 4400 sportolót várnak.

 

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik