Talán csak Ronnie szerint nem Ronnie az esélyes

Talán illetlenség, hogy a legnagyobb esélyesek sorolását nem a címvédővel kezdjük. De a tavalyi világbajnokság hiába ért véget a skót John Higgins győzelmével, a nemzetközi szaksajtót elsősorban nem a „wishaw-i varázsló", sokkal inkább Ronnie O'Sullivan szereplése foglalkoztatja.

Ez tulajdonképpen nem számít rendkívüli dolognak, hiszen minden világbajnokság előtt nagy kérdés, mire lesz képes az angol zseni, akit egybehangzóan minden idők legtehetségesebb játékosának tartanak – ám labilis idegállapota, önmarcangoló természete miatt még messze nem jutott el annyi tornagyőzelemig, amennyire tehetsége predesztinálja.

O'Sullivan azért így is „összelökdösött" három világbajnoki címet (egyébként Higgins is háromnál jár), de ne legyen kétségünk afelől, adottságai alapján többnél kellene tartania. A sznúker Mozartjának tartott angol amúgy a vb előtt úgy nyilatkozott, hogy ő nem saját magát, hanem Higginst tartja az első számú esélyesnek.

Mark Selby, aki januárban 10:9-re legyőzte O'Sullivant a Mesterek Tornája döntőjében, így summázta az esélyeket: „Ronnie az Ronnie, időnként más kategóriát képvisel. Az az ember egy zseni, és ha a játékra koncentrál, szinte legyőzhetetlen, minden tornának ő az esélyese..."

„Ha Ronnie beindul, akkor a legjobbadat kell nyújtanod, hogy legyőzd – de ha nem indul be, s csak B-üzemmódban játszik, akkor is nagyon jó és nehéz megverni" – dicsérte riválisát Selby, aki 2007-ben döntőt játszhatott a vb-n, ott viszont alulmaradt Higginsszel szemben.

A mezőnyben csak úgy hemzsegnek a világbajnokok. Ott lesz minden idők legeredményesebb játékosa, a hétszeres világbajnok Stephen Hendry, aki húsz évvel ezelőtt, 1990-ben nyerte meg pályafutása első vb-címét.

A skóton kívül a sportág egy másik élő legendáját, Steve Davist is láthatjuk a zöld posztó mellett, ráadásul ő rekordot jelentő 30. alkalommal szerepel a 32-es főtáblán. Ezzel a hatszoros világbajnok elmondhatja magáról, hogy öt különböző évtizedben vett részt a sznúkervilág legrangosabb versenyén: Davis először 1979-ben szerepelt a világbajnokságon, tehát a hetvenes, nyolcvanas, kilencvenes, kétezres és a kétezer-tízes években is ott volt (van) az elitben.

A mezőny doyenje után ejtsünk pár szót az újoncokról is: Tom Ford és Csang An-ta első alkalommal szerepel a Crucible Színházban, ráadásul a fiatal kínai pályafutása során először jutott be egy pontszerző viadal főtáblájára. Érdekesség, hogy 1997 világbajnoka, Ken Doherty kétéves távollét után szerepel ismét a tornán.

Ami a pénzdíjakat illeti, a győztes 250 ezer, a második pedig 125 ezer angol fonttal gazdagodik, míg a maximális breakért 147 ezer font járt. Ha már szóba került a 147-es break: O'Sullivan az 1997-es világbajnokságon öt perc és húsz másodperc alatt hajtotta végre a bravúrt – azóta is ez minden idők leggyorsabb maximuma.