Sporttudomány: transzgenderjelenség – az egyenlő esély a legfontosabb elv

Cs. L.Cs. L.
Vágólapra másolva!
2022.07.06. 21:02
null
Wladár Sándor, Schmitt Pál, Csisztu Zsuzsa és Merkely Béla (Fotó: Mátrai Dávid/Mandiner)
Sport és transzgenderjelenség címmel neves szakemberek jogi, sportdiplomáciai és orvosi szempontból járták körbe a jelenkori sport egyik divatos kérdését.

„Határokra szükség van, nem valami ellen, hanem valamiért” – adta meg az alaphangot a sajtóvetítéssel egybekötött kerekasztal-beszélgetésen Pócza István, a Batthyány Lajos Alapítvány főigazgatója. A Mandinerrel közösen szervezett szerdai eseményen Schmitt Pál, a Nemzet Sportolója, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tiszteletbeli tagja, dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, és Csisztu Zsuzsa korábbi olimpikon, újságíró és sportjogász beszélgetett utóbbi riportfilmjéről, Maráczi Tamás moderálása mellett.

A női sportot meg kell menteni, az egyenlő esély a legfontosabb elv – a résztvevők szerint ez volt az alkotás legfontosabb üzenete. A Mandineren szerda délutántól megtekinthető film elsősorban György Réka története mentén járja körbe a témát. A riói olimpiai úszócsapatunk tagja nyílt levélben tiltakozott az amerikai egyetemi atlétikai szervezetnél, miután éppenhogy csak lemaradt a Lia Thomas transznemű sportoló győzelmét hozó döntőről. Levelével akkor még nem ért célt, azonban a premiernek különleges apropót ad a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) budapesti vizes-világbajnokság alatt meghozott döntése, amely kizárja a transznemű sportolókat a női számokból.

„Példaértékű döntés született, hiszen komolyan veszélybe került az esélyegyenlőség” – mondta Merkely, aki a FINA orvosi bizottságának elnökeként közvetlenül is részt vett a határozathozatalban. A problémát érzékeltetve kiemelte, hogy a legjobb 200 úszóidő közé legtöbbször egyetlen nő sem fér be, és már 100 méteren is öt és hét másodperc között van a különbség a világcsúcsokban.

Orvosszakmailag sem kevésbé drámai a helyzet: miközben élénk vita folyt és folyik arról, hogy a transznemű nők maximális tesztoszteronszintjét öt vagy tíz nmol/literben maximalizálják-e, egy biológiai nőt gyakran már kettő feletti érték esetén eltiltanak.

„Egy közepes férfi úszóból könnyen lehet világcsúcstartó, olimpiai bajnok transznemű nő” – foglalta össze gondolatait Merkely.

(Fotó: Mátrai Dávid/Mandiner)
(Fotó: Mátrai Dávid/Mandiner)

Schmitt úgy látja, az egyes sportszövetségek meg tudják ítélni, hogy mikor sérül az esélyegyenlőség elve, ezért nincs szükség egységes NOB-szabályozásra. „Gyorsabban, magasabbra, erősebben – akárhogy is nézem, ezek a tulajdonságok a férfiak számára előnyt jelentenek” – idézte az olimpia jelmondatát, hangsúlyozva, hogy ahol a fizikum jelen van, ott a férfiak jobbak lesznek. Ettől eltérő sportágakban kevésbé szigorú szabályozást is el tud képzelni, de a fair verseny semmiképpen nem sérülhet.

Csisztu szerint az a legfontosabb, hogy a racionalitás talaján maradva, őszintén és tisztán tudjunk érveket ütköztetni ebben a kérdésben, ne érezze magát megszégyenítve az sem, akinek más a véleménye.

„Nagyon bízom benne, hogy ennek a filmnek kicsit talán ilyen küldetése is lesz” – mondta zárásként.

Csisztu Zsuzsa exkluzív interjúja György Réka úszóval, aki nyílt levélben állt ki a női számokban férfi testtel induló sportolók versenyelőnyével szemben

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik