Vályi Gergő a falon (Fotó: MHSSZ)

 

Egy alig 1500 lakosú nógrádi községben élő 17 éves gimnazista hetente négyszer, közel 200 kilométert utazik kizárólag csak azért, hogy eljusson a budapesti edzéseire. Valamit valamiért, mondja a fiatal sportmászó, aki minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy a 2024-es párizsi nyári játékok résztvevője lehessen. Vályi Gergőnek hatéves korában tetszett meg a bátrak sportja, amiről akkoriban még feltételezni sem lehetett, hogy Tokióban kiléphet az olimpiai játékok színpadjára. A szügyi tinédzser élete jelenleg a tanulás és a sportolás mellett jobbára csak az utazásból áll – írja az SzPress Hírszolgálat.

Egy-egy 3-4 órás edzésen más feladatok megoldása mellett 20-szor „rohamozza meg” a 15 méter magas mászófalat. Könnyű kiszámolni, hogy ez 300 méteres csak felfelé vezető út megtételét jelenti, amit csak tovább nehezít, ha a fal „befelé dőlő”. Ezzel a teljesítménnyel akár a 324 méteres Eiffel-torony csúcsára is feljuthatna, vagy itthon egy ötemeletes panelház tetejére – emeli ki a közlemény.

Egy befelé dőlő mászófal (Fotó: MHSSZ)

 

Vagányságra is szükség van

„Kisgyerek voltam, amikor eldöntöttem, hogy sportmászó leszek. Mint minden sportolót, engem is értek csalódások, de a sikereim a kudarcokért is kárpótoltak. Három éve korosztályos Európa-bajnok lettem, tavaly öt ifjúsági Európa-kupa fordulót is győzelemmel zártam, de már a felnőttek között is megmérettettem magamat, ami egyelőre csak tanulságos próbálkozásnak számított. Olyan sportágat választottam magamnak, ami a bátorságról és a kitartásról szól, amiben rengeteg munka nélkül csak bosszankodni, nagyokat esni és meghátrálni lehet. Sok próbatételt kell még kiállnom, de hiszek abban, hogy eljutok Párizsba, ahol már négy versenyszámban hirdetnek olimpiai bajnokot” – nyilatkozta az SzPress Hírszolgálatnak Vályi Gergő, aki nemcsak a sportolói, hanem a tanulmányi előmenetelére is büszke lehet.

A versenyzők és edzők kitörő lelkesedéssel fogadták 2016-ban, amikor a NOB a gördeszkázással és a hullámlovaglással együtt az ő sportágukat is „beemelte” a házigazdák által választható versenyszámok közé, amelynek a sporttörténelmi lehetőségével először Tokió élhetett. Ha teljes az egyetértés, a sportmászás 2028-tól kezdve bekerülhet a nyári játékok 28, úgynevezett alapsportága közé. A pekingi döntésre már csak napokat kell várni... – hívja fel a figyelmet az SzPress Hírszolgálat.

Hasonlóság Kenderesivel

„Jobb, magabiztosabb és eredményesebb szeretnék lenni, sok versenyen elindulni, és a felnőtt vetélytársaimmal is bátran felvenni a versenyt. A »királyszámként« emlegetett nehézségi mászást tartom a legnagyobb kihívásnak, amely a legközelebb áll a természetes sziklákon zajló sportmászó erőpróbákhoz. A feladat nagyságától, a formámtól és a döntéseimtől függ, hogy a felfelé vezető utat 50, vagy inkább 60 fogással tudom megtenni. A pályák és a versenyek nehézségi foka szerint a kilences francia skálán az ötödik fele közelítek, van tehát hova fejlődni” – folytatta az SzPress Hírszolgálatnak a 177 centiméteres magasságával és a 68 kilós versenysúlyával a sportmászáshoz ideális alkatú Vályi Gergő, aki ugyanúgy egy eldugott kisközségből indulva célozta meg sportága élmezőnyét, mint egykor a 200 pillangón olimpiai bronzérmes Kenderesi Tamás, akit éveken át az édesanyja vitt az edzésekre a Szügy nagyságú tolnai Aparthantból Pécsre, majd onnan haza.