A magyar és az orosz sakk élő legendája amellett, hogy zseniális tudású játékos volt, és 1937-ben a magyar csapattal olimpiai ezüstérmet nyert, hosszú pályafutása során hat világbajnokkal – Laskerrel, Capablancával, Aljechinnel, Euwe-vel, Botvinnikkel és Szmiszlovval – is megmérkőzött. Azon kevés sakkozó közé tartozik, akinek nem negatív a mérlege Capablancával szemben.

Lilienthal Andor szülei magyarok voltak, de ő Moszkvában született, majd amikor 1935-ben megnősült, az orosz fővárosban telepedett le. 1976-ban költözött végleg vissza Magyarországra.

Az 1935-ös varsói sakkolimpián a negyedikként végzett magyar csapat tagja volt, és nem veszített mérkőzést, 1937-ben a stockholmi sakkolimpián a magyar győzelmek hetven százalékát ő aratta, és a magyar válogatott ezüstérmes lett. Lilienthal Andor volt világbajnokjelölt, majd tapasztalatát edzőként kamatoztatta, 1951 és 1970 között a világbajnok Tigran Petroszjant edzőként segítette. 1985-ben jelent meg életrajzi regénye: „Életem, a sakk”, amelyet oroszul, angolul és németül is kiadtak.

A világ legidősebb sakknagymestere mellett a jelenlegi legfiatalabb nagymester is magyar, Rapport Richárd idén márciusban 13 évesen, 11 hónaposan és 6 naposan teljesítette a normát.