Koronavírus: visszatérés csak óvatosan – 4-6 hét kell az első negatív teszt után

Mostanság egyre több sportoló szembesül a ténnyel, hogy a koronavírus-fertőzés utáni negatív teszteredménnyel sem olyan könnyű visszatérni a versenysportba, mint előzetesen hitte: hiába telt le a karantén, és lett negatív a teszt, szűrővizsgálatokon kell részt vennie, és az egészsége védelmében több hétig nem kaphatja meg a sportorvosi versenyzési engedélyt.

Bármilyen sportág versenyzőjét érinti az óvintézkedés, egyúttal nagy fejtörést okoz az edzőknek, akik így pláne nehezen tudnak tervezni…

Az Országos Sportegészségügyi Intézet (OSEI) állásfoglalása szerint a koronavírussal összefüggésben keringési, légzőrendszeri és központi idegrendszeri szövődmények is kialakulhatnak: a tünetmentes pozitív teszteredmény esetén legalább kettő-négy hétig fizikai kíméletet javasol, a verseny- és szabadidősport mellőzését, ha viszont az illető tünetet is produkál, akkor négy-hat héttel kell számolni.

Arról is tájékoztat az intézet, hogy pozitív teszteredmény esetén a sportorvosi versenyzési engedélyt automatikusan felfüggesztik, majd a karantén- és pihenőidőszak leteltével újra kell indítani a versenyzési engedély megszerzésének folyamatát. Fontos kiemelni, hogy a sportorvosi engedély tünetmentesség esetén leghamarabb négy héttel az első negatív PCR-tesztet követően adható!

Hozzá kell tenni, hogy az OSEI ebben a témában június 8-án már kiadott egy állásfoglalást, a nyár elején azonban kevés koronavírusos esetet regisztráltak, így akkor nagy port nem kavart, a járvány második hulláma miatt viszont sok pozitív teszt született a sportolók körében is, ezáltal egyre több az érintett.

„Gyakorlatilag nem szigorítottunk az előző állásfoglalásunkhoz képest – magyarázta Toman József, az OSEI válogatott kereteket ellátó szolgálatának igazgatója és vezető orvosa. – Az elmúlt időszakban folyamatosan frissülő nemzetközi szakmai ajánlásokat is figyelembe vettünk, számos hazai szervezettel egyeztettünk, mint például a kardiológiai intézettel, a Semmelweis Egyetemmel, s a szeptemberi anyag már ezeket a szakvéleményeket is tartalmazza. Tehát a helyzetnek megfelelően időről időre újra kiadjuk az állásfoglalást, amikor időszerűnek látjuk.”

Természetesen nehéz, ha valaki hetekig nem edzhet és főleg nem versenyezhet, de a nemzetközi szakcikkek sok olyan esetről számolnak be, amelyek a fertőzés szívre gyakorolt hatásáról tudósítanak, így a szabályozás, a biztonsági lépések fogadtatása vegyes: egyesek feleslegesnek vélik, mások indokoltnak tartják a figyelmet és a védőintézkedéseket. Az új ajánlás tehát megközelíthető onnan is, hogy a versenyző nem elveszíti a versenyzési engedélyét, hanem esélyt kap egy komplett szűrővizsgálatra, aminek köszönhetően jóval biztonságosabban térhet vissza a versenysportba.

„Örülünk, hogy egyre többen érdeklődnek az ajánlás okairól – folytatta Toman. – Előtte rengetegen hallottak a látványos felsőlégúti tünetekről és a lélegeztetőgépek esetleges szükségességéről, azonban azt kevesebben tudják, hogy adott esetben hirtelen szívhalált is okozhat a vírus: azokat akarjuk megtalálni, akiknél nagy baj adódhat. Az élsportban a kockázat fokozódhat a jelentős szívterheléssel, ezért igyekszünk maximális óvatossággal eljárni a sportolók esetében. Közismert, hogy a vírus okozhat például gyengeséget, lázt, de adott esetben viszonylag tünetmentesen lezajló vírusfertőzés létrehozhat olyan minimális hegesedést a szívben, amely végzetes szívritmuszavarhoz is vezethet – emiatt vagyunk különösen óvatosak.”