Szoboszlai Dominik gólja Eb-kijutást ért: 2020. november 12-én Magyarország 2–1-re legyőzte Izlandot, így kvalifikált a koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott kontinenstornára

 

1994
A nyári labdarúgó-világbajnokság kiemelt projekt volt a lap életében, még úgy is, hogy egymás után másodszor rendezték Magyarország nélkül, ráadásul a lapzártával kevésbé kegyes Egyesült Államokban. Az NS-t Dénes Tamás és Lakat T. Károly szerkesztő, Borókai Gábor labdarúgórovat-vezető és Gyenes J. András, a Képes Nemzeti Sport főszerkesztője tudósította Amerikából. Utóbbit decemberben – nem kis indulatoktól kísérve – elmozdították pozíciójából, amiről az Esti Hírlap „Berúgott ajtó, kirúgott főszerkesztő” címmel közölt írást.

1. rész: Küzdelem a Nemzeti Sport ideáljáért, avagy ilyen volt a lap hőskora (1903–1932)

2. rész: A magyar sport aranykora, a Nemzeti Sport fénykora – a Vadas-korszaktól Puskásékig (1933–1961)

3. rész: A Kádár-korból a demokráciába – a Nemzeti Sport története 1962 és 1993 között

1995
Először is jelentősebb belvillongásokat követően januárban a korábbi válogatott úszó, az NS-nél 1986 óta dolgozó 29 éves Énekes Zoltán lett a lap főszerkesztője. Az év márciusában lejártak a munkatársak határozott időre kötött szerződései, ezt kihasználva olyanoktól váltak meg a lap vezetői, mint az ekkor már szerkesztőként dolgozó Borókai Gábor, továbbá Vad Dezső, Zombori Sándor és Fejes Gábor. A labdarúgórovat élére időközben Lakat T. Károly került, igaz, őt még az ősszel Oroszhegyi Károly, majd Lázár Lajos követte – miközben a Ferencváros bejutott a Bajnokok Ligájába, és hónapokon át rekordokat döntögettek a lapeladások. Ekkor már szombatonként a Magyar Televízió sportosztályának munkatársai is megtöltötték írásaikkal a volt NS-es Komlósi Gábor által szerkesztett TeleSportLap mellékletet.

1996
A labdarúgórovat élére kinevezték Vincze Andrást, aki azóta is megszakítás nélkül – immár 27 éve! – tölti be ezt a pozíciót. Az angliai labdarúgó Eb-ről Dénes Tamás és Lakat T. Károly, az atlantai olimpiáról Boda Ildikó, Dénes, Lakat T. (hiszen labdarúgó-válogatottunk is kijutott) és az egyéni sportok rovatát vezető Malonyai Péter tudósított, a két fotós Németh Ferenc és Záhonyi Iván volt. (És a Sport Plusz Gyárfás Tamás vezette stábja is az NS-nek dolgozott.) A budapesti mutáció rendre az úszódöntők után, hajnali 2.30 felé ért át a nyomdába, de a Miamiban magyar idő szerint hajnali fél 3-kor kezdődő magyar–brazil futballmeccsről is olvashattak a fővárosiak, amit a nyomda és az elárusítóhelyek között közlekedő Főtaxik tettek lehetővé.

CSŐBOMBA

„Az olimpián néha centik, néha ezredmásodpercek döntöttek. Abban a »versenyben«, azonban, hogy melyik volt számomra Atlanta legfontosabb, legemlékezetesebb pillanata, nincs szükség célfotóra. A csőbombás merénylet után négy órával Atlantában, a Days-Inn 323-as szobájában a harminchárom éve mindennap hallott hang szólt bele a telefonba. – Halló, Dénes Tamás vagyok…” (Az ikertestvér, Dénes András kollégánk olimpiai visszaemlékezése az 1996-os atlantai játékok után.)

1997
A sportnapilap internetes változata 1997. október 10-én, az 1998-as labdarúgó-vb finn–magyar selejtezője előtti napon indult el egy akkori mobilszolgáltatóval, a Westel 900 GSM Mobil Távközlési Rt.-vel együttműködve, így induláskori internetcíme is nsport.westel900.net lett. Első felelős szerkesztője a későbbi főszerkesztő, Szekeres Tamás lett.

1998
A franciaországi labdarúgó-vb-ről András Dénes és Dénes Tamás (senkit se tévesszen meg: ikertestvérekről van szó, András Dénes valójában Dénes András) tudósította a Nemzeti Sportot, és a Párizsból 1994-ben Magyarországra hazaköltöző Imre Mátyás írásai is rendszeresen megjelentek a lapban.

1999
A Nemzeti Sport Kſt. 1999-ben az egyebek mellett a Blikket is kiadó Ringier kezébe került, és a svájci kiadó gyorsan lépett is: megköszönte a lap addigi vezetőinek a szolgálatait (akiket illetett, az üzletrészük kifizetése után). Márciusban Dénes Tamás lett az új főszerkesztő, Skrapits László a helyettese, lapszerkesztőként pedig András Dénes és L. Pap István dolgozott, és később a laphoz négy év után visszatérő Pajor Gyulai László is társult hozzájuk.

 

2000
Dénes Tamás távozott, és a lap dolgozóinak egy jelentősebb részével új sportnapilapot (A Színes Sport) indított. Utódja a Vasárnapi Blikktől érkező Szekeres Tamás lett, aki főszerkesztő-helyettesként (és szerkesztőként) az egykori kuríros Őri B. Péter szolgálataira számított. A távozókat a megszűnt Kurír és az összevonások után átalakuló Magyar Nemzet állományából sikerült feltölteni, olyannyira, hogy előbb a konkurencia szűnt meg, majd a Nemzeti Sport alakult át elsősorban küllemét tekintve (Uhrin Tibornak, az új művészeti vezetőnek köszönhetően), az olimpia előtt kísérőszínes lett, eladott példányszámát pedig 2004-ig a printsajtónak ekkor már messze nem kedvező üzleti környezetben is folyamatosan növelte. A labdarúgó Eb-ről Kormanik Zsolt és Moncz Attila, a sydney-i olimpiáról L. Pap István, Szűcs Miklós, Danis Barna és Farkas József (fotó), továbbá a Blikk szerkesztője, Fejes Gábor tudósította a Nemzeti Sportot.

AZ ÉVSZÁZAD SPORTOLÓI

„Ünnepelni jöttünk össze. A Nemzeti Sport gyűjtötte egybe élő legendáinkat, hogy közülük kerüljön ki a szavazatok alapján az évszázad legjobb magyar sportolója. Mint ismert, a Magyar Olimpiai Bizottság támogatásával január elején hirdettük meg játékunkat, melyben arra kértük olvasóinkat, hogy levélben, telefonon, faxon, e-mailben és az Index honlapján interneten szavazzanak az általunk megadott 15 nő és 35 férfi közül arra, aki szerintük a XX. század legjobb magyar sportolója. Több tízezer szavazat érkezett, ennek alapján alakult ki a sorrend. A nőknél az úszó Egerszegi Krisztina, a férfiaknál a labdarúgó Puskás Ferenc végzett az élen. Második a kajakos Kőbán Rita, illetve az öttusázó Balczó András, harmadik pedig az úszó Kovács Ágnes, valamint az ökölvívó Papp László lett.” (2001 januárjában az Iparművészeti Múzeumban emelkedett hangulatú gálát rendezett a Nemzeti Sport, amelyen megjelent a magyar sport színe-java.)

2001
Október 24-én első ízben színesben jelent meg a Nemzeti Sport.

2003
Augusztustól ismét önálló hetilapként került utcára a Csurka Gergely főszerkesztése alatt újjáéledő Képes Sport.

2004
A labdarúgó Eb-ről Gyenge Balázs és Kormanik Zsolt, az athéni olimpiáról Sal Endre, Szűcs Miklós, Meggyesi Bálint és Németh Ferenc (fotó) tudósította a Nemzeti Sportot. 2004 végén a már addig is működő Papírforma rovat helyére a Ringier által megvásárolt patinás Sportfogadás került, amely Budai Miklós főszerkesztésével napi négy oldalon a lap része lett, és azóta is az.

2005
Szekeres helyett a svájci kiadó főszerkesztőként a korábbi öttusa-világbajnok Kálnoki Kis Attilával képzelte el a jövőt, aki házon belülről, a Képes Sporttól érkezett.

2006
A végül utcára sem kerülő Sport21 napilaphoz „elindult” a munkatársak egy része, de előbb vagy utóbb a többség visszatért a Nemzeti Sporthoz. A nyári németországi labdarúgó-vb-ről Ch. Gáll András, Pietsch Tibor, Somogyi Zsolt és Szöllősi György tudósított.

2008
Újabb főszerkesztő, újabb öttusázó: a Sztár Sportot alapító Buzgó József váltotta a székben Kálnokit (egy hónapig megbízottként Malonyai Péter vezette a lapot), és kiváló menedzseri vénájának hála az elkövetkező nem könnyű években is felszínen tartotta a Nemzeti Sport hajóját. Mindeközben szintet lépett, és Sz. Nagy Tamás vezetésével meghatározó hírportál lett a nemzetisport.hu. A pekingi nyári olimpiáról Amler Zoltán, Ch. Gáll András, Pietsch Tibor Czagány Balázs és Meggyesi Bálint (fotó) tudósított. Sal Endre szerkesztésében utcára került a havi megjelenésű Nemzeti Sport Magazin.

2011
Buzgó mellé főszerkesztő-helyettesnek a szintén a Ringier által kiadott Népszabadságtól Murányi András érkezett.

2012
A londoni olimpiáról Amler Zoltán szerkesztő és Bálint Mátyás mellett az nso.hu-t képviselő Krasz Emil, no meg Szabó Miklós (fotó) adta haza a tudósításokat. Az NSM időszakos kiadvány lett Szűcs Miklós szerkesztésében.

2013
Egyre-másra jelentek meg a mellékletek a lapban, előbb 2013 tavaszán a szombati magazinos Hosszabbítás, majd ezt követte a pénteki tv-műsoros Sportkrém, a keddi autómotoros Járgány, illetve szerdánként az alacsonyabb osztályú futballal foglalkozó Hajrá, foci! és a csütörtöki retrómelléklet, a Népsport. A Népsport 2016-ban hétfőre költözött, és helyét az Itt van Amerika! rovat vette át.

2014
A nyári brazíliai labdarúgó-vb-n Csillag Péter és Pietsch Tibor, továbbá Marosi Gergely (nso.hu) és Kibédi Péter (videós anyagok) dolgozott az NS-nek. A Ringier Kiadó Kſt. és az Axel SpringerBudapest Kiadói Kſt. egyesülése miatt végrehajtott portfóliócsere következtében a Mediaworks Hungary Zrt. lett a tulajdonos.

2015
Augusztusban Murányi András távozott, és a Népszabadság főszerkesztője lett.

CSODAORSZÁGBAN – 30 ÉV UTÁN

„Minden passzt és szerelést üdvrivalgás, míg norvég átadást fütty követett, és ahogy fogyott az idő, úgy közeledett az Európa-bajnokság. A hajrában egy egész stadion ugrált és biztatta Magyarországot. Számoltuk a perceket – sikerülhet végre? Bejött Németh Krisztián, és Király Gábor a százegyedik válogatott meccsén is hatalmas bravúrral tartotta meg az előnyt. Ezt már nem lehet elveszíteni! Létezik, hogy két meccsen nem kapunk gólt? Megtörténhet, amiben alig hittünk? És a végén ott volt a második gól – összesítésben pedig a 3–1-es siker. Eldőlt! Szívszorító pillanatokkal kezdődött. És a hosszú évtizedek, az 1986-os mexikói vb óta várt fiesztával ért véget: megérkeztünk csodaországba, a magyar labdarúgó-válogatott kijutott a 2016-os Európa-bajnokságra!” (Könnyes-nevetős örömünnep a norvégok elleni 2015. novemberi labdarúgó Eb-pótselejtező visszavágója után.)

2016
A 44 év után ismét magyar részvétellel megrendezett labdarúgó Eb-ről kiemelt felületen számolt be az NS, Csillag Péter, Galambos Dániel és Pietsch Tibor, továbbá Hegedűs Gábor (fotó) dolgozott a lapnak. A riói olimpiáról Bálint Mátyás, Szűcs Miklós, Marosi Gergely (nso.hu) és Szabó Miklós (fotó) tudósította a lapot. Az esztendő végén a Nemzeti Sport élére lapigazgatóként Ballai Attila, főszerkesztőként Szöllősi György került, aki mellett a következő év elejétől Deák Zsigmond tölti be a főszerkesztő-helyettesi munkakört.

Eb-meccs 44 év után: Szalai, a hős!

2018
A pjongcsangi téli olimpiáról, a történelmi első magyar aranyéremről Kovács Erika, az oroszországi labdarúgó-világbajnokságról Csillag Péter, Szeli Mátyás és Ilku Miklós (nso.hu) tudósította a lap olvasóit.

Csak titkon remélt történelmi diadalról számolhatott be a 2018. február 23-i Nemzeti Sport: olimpiai bajnok lett a magyar férfi rövid pályás gyorskorcsolyaváltó

2020
Ha csökkentett felületen is, de a koronavírus-járvány alatt is folyamatosan megjelent az NS. Az abban az évben megszűnt önálló Képes Sport helyett 2020 októberétől a Hosszabbítás rovat helyén heti +12 oldalon jelenik meg a Képes Sport Németh Andrea szerkesztésében.

2021
Az erre az évre átcsúsztatott labdarúgó Eb külföldi mérkőzéseiről Babják Bence és Csillag Péter mellett Árvai Károly és Dömötör Csaba (fotó) tudósított, míg a tokiói nyári olimpiáról Kovács Erika, Szűcs András és Tumbász Hédi (fotó) küldött beszámolókat.

2022
A pekingi téli olimpián Kovács Erika tudósított többek között Liu Shaoang aranyérméről, a katari labdarúgó-világbajnokság helyszínéről Csillag Péter küldött exkluzív riportokat a Nemzeti Sport olvasóinak. A Mediaworks 2022 nyarán létrehozta az N.S. Média és Vagyonkezelő Kſt .-t, amely Ballai Attila vezetésével augusztustól a Nemzeti Sport kiadója lett. 2022. szeptember 30-án a Honvédelmi Minisztérium alá tartozó Nemzeti Sportügynökség Zrt. lett a kiadó kſt. tulajdonosa.

A KORONAVÍRUS GYŐZÖTT

„Legkésőbb az után, hogy keddre az Egyesült Államok olimpiai és paralimpiai bizottsága jelezte, a halasztást tartja a legjobb megoldásnak, nem lehetett többé kérdés, hogy 2020. július 24-én nem lobban fel a láng Tokióban. Elsőként, hétfőn Kanada és Ausztrália jelentette ki, ha az idén rendezik meg, nem küld sportolókat a játékokra, majd Nagy-Britannia és Új-Zéland is a későbbi időpont mellett tette le a voksát – az Egyesült Államok kiszállását pedig már végképp nem engedhette meg az ötkarikás mozgalom.” (Részlet a Nemzeti Sport 2020. március 25-i számából, amikor 122 nappal az eredetileg tervezett megnyitó előtt hivatalos lett, hogy Tokió abban az évben biztosan nem rendez olimpiát…)

HARMINC ÉV – TÍZ CÍMLAP

A NAGYOBB MÉRETÉRT KATTINTSON A KÉPRE!

A NAGYOBB MÉRETÉRT KATTINTSON A KÉPRE!

 

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2023. március 18-i lapszámában jelent meg.)