A női kajaknégyes 500 méteren nyert olimpiai aranyat Tokióban (Fotó: Tumbász Hédi)
A civil élet megalapozása a sportszázaddal
A BHSE vezetősége a Honvédelmi Minisztériummal karöltve 2017-ben ismét életre hívta a sportszázadot, amelyben hatvan sportoló teljesít szolgálatot. A sportszázad kettős életpályamodell-lehetőséget biztosít az állomány tagjainak, akik a versenysport mellett lehetőséget kapnak arra, hogy katonasportolóként megalapozzák a sport utáni civil életüket is.
„A sportszázad létrehozásával folyamatossá tudjuk tenni sportolóink átállását a civil életre, hiszen egyszerre sportolnak és katonáskodnak, elsajátítják azokat a képességeket, részt vesznek azokon a kiképzéseken, amelyek szükségesek az előmenetelükhöz. Azon kívül, hogy mindegyik sportolónk elvégezte az alapkiképzést, többük önként vállalt társadalmi szolgálatot, volt, aki a határvédelemben, volt, aki a koronavírus-járvány korlátozásai idején a járőrszolgálatban, mások pedig kórházakban, egészségügyi intézményekben láttak el feladatokat. Többségük mindezt a tokiói felkészülés mellett végezte, amiért különösen büszkék vagyunk rájuk” – mondta Gergely István, a BHSE ügyvezető elnöke.     
L. Á. 

– Minden értelemben páratlan évet zárt a BHSE 2021-ben, a tokiói olimpiáról három arany-, két ezüst- és egy bronz­éremmel, a paralimpiáról egy arany- és egy bronzéremmel tértek haza a versenyzők, de számos kiemelkedő eredményt hoztak a világ- és Európa-bajnokságok is. Ilyen év végén nyugodtan dőlhetett hátra?
– Az elégedettség és a nyugodtság jó szó, de ez csak pillanatnyi állapot. A sikereket és az összes velejáró jó érzést megéltük, elraktároztuk, jó visszatekinteni rá, de új év kezdődik, amelyben számos feladat vár ránk. A megújulás lehetősége, a kihívások velünk együtt élnek, és természetesen 2022-ben is szeretnénk megfelelni a saját magunk támasztotta elvárásoknak. Az egyik visszatekintésre éppen a minap nyílt lehetőség: a Nemzeti Színházban megrendezett 64. Év sportolója gálán három kategóriában is sikerült a legjobbnak járó elismerést elnyerniük a honvédos versenyzőknek. Több szempontból is büszkék lehetünk: egyrészt jó érzés a média figyelme, bizalma, elismerése, hiszen ennek a díjnak nemcsak az eredményesség a lényege, sok esetben szimpátiaelismerés is, hiszen nehéz a különböző sportágak eredményességét összevetni. Csipes Tamara révén kettő, Kiss Péter Pálnak köszönhetően még egy díjunk lett, de már az is öröm volt, hogy több versenyzőnk és két edzőnk is a legjobb három között zárt, illetve az előzetes jelöléseknél szinte minden kategóriában jelen voltunk. Az elmúlt évek során nem csupán eredményességben sikerült előrelépnünk, sokat jelent, hogy olyan arculatot tudtunk kialakítani, amely szimpatikus a közvélemény szemében. Érzékelem ezt sportvezetőként, hiszen rengeteg elismerést kapok, és látom az otthonunkban, a Dózsa György úton is, ahová nem pusztán edzeni járnak sportolóink: eljutottunk oda, hogy a BHSE nemcsak egy logó, amit a pólójukon viselnek, sokkal több annál. Kialakult egyfajta szimbiózis a sportolóink, a dolgozóink és az egyesület között, szakmailag mindenki tudja és maximálisan elvégzi a feladatát, és emberileg is meg tudjuk szólítani egymást. A BHSE valóban egy nagy család lett, amelyben mindenkinek megvan a helye, a feladata, mindenki tudja, hogy mi az, amiért felelősséget vállal és azzal is tisztában vannak a sportolók, hogy ez egy nagy közösség, amelyben természetesen értük történik, ám nem kizárólag körülöttük forog minden.

NS-SZAKÉRTŐ
Kovács Antal
a Sportegyesületek Országos Szövetségének elnökségi tagja, az Atomerőmű SE elnöke

„A klubok ranglistáján kiemelt jelentőséggel bírnak az olimpián szerzett pontok, ráadásul az egyéni sportokban egy-egy versenyző több érmet is szerezhet ugyanazon a világeseményen, ami csapatsportoknál lehetetlen. Ezért zártak a 2021-es sorrend élén olyan egyesületek, amelyek rengeteg különböző szakosztályt működtetnek sikeresen – erre Budapesten van a legjobb lehetőség. Egyrészt az elmúlt tíz év infrastrukturális fejlesztéseiből a fővárosi klubok tudtak leginkább profitálni, másrészt a magasabb lélekszám is fontos tényező. Egy vidéki sportcsapat lényegesen kisebb merítésből gazdálkodhat, ezért nem fenntartható, hogy sok sportágban is kiemelkedő minőséget neveljen. Például Pakson van öt szakosztályunk, amely kiemelkedően teljesít: kosárlabda, kajak-kenu, cselgáncs, sakk és futball, de ha ennél többet szeretnénk sikerre juttatni, belebuknánk, mert nincs elég gyermek az utánpótláshoz. A megyeszékhelyeknek és regionális központoknak mérlegelniük kell, az erőforrásaikból mire fektetik a hangsúlyt. Mindazonáltal mindegy, melyik klub szerzi a legtöbb aranyérmet, mert klubszinten mindenhol az a végső cél, hogy minél több embert tereljünk a sport irányába.”
NAGYOBB MÉRETÉRT KATTINTSON A KÉPRE!


– Megfogalmazta már magának, mi a Honvéd-sikerek titka?
– Pontosan az említett csapatmunka. Az olimpiai sikereink csak a piramis csúcsát jelentik, nekem remek visszajelzés, ahogyan az élsportban és a versenysportban fejlődünk, ahogy nő a szakosztályaink létszáma, a szabadidős sportolóink jelenléte, erősödik az utánpótlásbázisunk, ennek köszönhetően az edzői létszám is, és egyre nívósabb a sportszakmai háttér. Ahhoz, hogy az év 365 napján így tudjunk teljesíteni, rengeteg összetevő kell, és nemcsak a sport- vagy a sportegészségügyi vonalon, ugyanúgy szükségeltetik erős bázis a marketing-, a kommunikációs, a jogi, a pénzügyi, a műszaki és a fejlesztési vonalon is. Ezek mind szükségesek ahhoz, hogy évről évre meglegyenek a potenciális esélyeink. És még valamit kiemelnék: rendkívül fontosnak tarom, hogy a sikernek szerénységgel is párosulnia kell! Spórolni akkor kell, amikor van miből. Szerénynek akkor kell lenni, amikor van mire.

Gergely István, a BHSE ügyvezető elnöke szerint olimpiai sikereik csak a piramis csúcsát jelentik (Fotó: Földi Imre)



– 2021 eredményei alapján 2022-ben hova helyezik a lécet?
– Magasra, és ez nem „bubkai” jelző a részünkről, hogy „tudjuk, mire vagyunk képesek, de lőjünk mindig egy picit alá”... Inkább Muhammad Ali mentalitásával fogunk neki, aki csak akkor kezdte el számolni magában a hátralévő felüléseket, amikor már nagyon fájt. Teljes erőbedobással a legjobb tudásunk szerint dolgozunk, még akkor is, amikor már a határainkat feszegetjük. A saját elvárásainkhoz képest a maximumot szeretnénk nyújtani, ami pontszámban lehet, hogy kevesebb lesz, de a lényeg, hogy a motivációt, az érzést, a hangulatot, a munkamorált, ami a klubot jellemzi, fenn tudjuk tartani, és a végén azt mondhassuk: ebben most ennyi volt. Az egyéni sportok mellett nagy célokat fogalmaztunk meg a csapatsportok terén is: ebben az idényben fantasztikus rajtot vett kosárlabdacsapatunk, amely kivívhatja az NB I A-csoportjába jutást, és mindenképpen úgy szeretnénk építkezni, hogy ne csak feljusson, hanem magabiztosan meg is vesse a lábát a hazai elitben. Ahogyan néhány évtizeddel ezelőtt, ismét legyen erős fővárosi képviselete a férfikosárlabdának.

A kétszeres olimpiai bajnok Csipes Tamara két díjat is bezsebelt a 64. Év Sportolója Gálán (Fotó: Árvai Károly)


– Ha már az építkezést említette: tavaly év végén több mint hárommilliárd forint támogatást szavazott meg a kormány a „Honvéd Város Fejlesztési Programra”...
– ...és ennek köszönhetően az álmaink most lépésenként kezdenek megvalósulni. A 2022-es esztendő stratégiai szempontból nagyon fontos lesz, hiszen a Dózsa György úton bekövetkező változások garantálhatják az elkövetkező hat-nyolc év sikerességét. Optimista vagyok, hiszen a csapatunk készen áll, hogy megvalósítsa a terveket: az előttünk álló komplex létesítményfejlesztésnek köszönhetően sportolóink az eredményességünkhöz méltó helyszíneken, csarnokokban, öltözőkben tudják majd folytatni a munkát, a felkészülést. Az elmúlt évek szép eredményei felelősséget generáltak bennünk, és persze újabb feladatokat szültek, amelyeket ismét bátran vállalunk. Természetesen köszönettel tartozunk ezért a lehetőségért. Úgy érezzük, ez a munkánk és teljesítményünk elismerése, megbecsülése és egyben megelőlegezett bizalom is a folytatáshoz.

A kajakos Kiss Péter Pál tavaly 18 évesen lett paralimpiai bajnok, nem csoda, hogy nagyon büszke rá Gergely István, és klubja, a Honvéd (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
 A LEGFONTOSABB VIDÉKI BÁSTYA: GYŐR
A magyar olimpiai termés alapján a legeredményesebb vidéki sportváros 2021-ben Győr lett: tíz versenyzője szerzett pontot Tokióban, és az ötkarikás rangsor első öt helyezettje közé is – egyedüli vidéki városként – adott klubot, a Győri Vízisport Egyesületet. A női kézilabdacsapat hosszú évek óta tartó dominanciáját aligha kell bemutatni, emellett a női kosárcsapaton túl másik három népszerű látványsportágban is van már élvonalbeli együttese a városnak – a labdarúgó NB I-ben a Gyirmót FC Győr, a női vízilabdázóknál a GYVSE, jégkorongban pedig az Uni Győr ETO HC.

„Győrben hosszú évek óta kiemelt szerepet élvez a sport, és nemcsak állami, de önkormányzati szinten is – mondta a helyi sporttal kapcsolatos feladatokkal is megbízott alpolgármester, Radnóti Ákos, aki a kiváló létesítményhelyzetet és körülményeket nevezte meg a sikerek alappillérének. – Gazdagodtunk az Audi Arénával, kétezertizenhétben az EYOF-ra pedig egy olyan sportparkkal, amely rengeteg sportágnak otthont ad. Emellett van sportuszodánk, jégcsarnokunk; olyan létesítmények, amelyek nemcsak a profi sportra, de a tömegsportra is alkalmasak, hiszen erre is nagy figyelmet fordítunk.”

Radnóti a két legeredményesebb klubként a Győri Úszó SE-t és a Győri Vízisport Egyesületet említette, hozzátéve, óriási büszkeség, hogy utóbbi színeiben Kopasz Bálint a város olimpiai bajnoka lett Tokióban. Az egyéni sportolók közül a tornász Mészáros Krisztofert és a cselgáncsozó Sipőcz Richárdot emelte ki, illetve hogy a férfi teniszezők tavaly megnyerték a Szuperligát.

„A kézilabda magától értetődően húzóerő, fociban pedig az első osztályú Gyirmót mellett a legmagasabb szinten igyekszünk megoldást találni az ETO újbóli felvirágoztatására is – mondta az alpolgármester, kiegészítve azzal, hogy ők mivel tudják vonzóvá tenni Győrt a főváros elszívóerejével szemben. – Egyrészt önmagában a város is csábító, hiszen sok a lehetőség, sokan a profi sportolók közül a karrierjük után is itt képzelik el a jövőjüket. Másrészt a Széchenyi István Egyetem lassanként az ország legjobbjai közé emelkedik, a fiatalok esetében ez döntő érv – lásd a póló- vagy a hokicsapatot. A profi és a tömegsporton túl kiemelt figyelmet fordítunk az utánpótlásra – a szombaton éppen a Sopron ellen bravúrgyőzelmet arató női kosarasoknál például három-négyszáz gyerek alkotja a bázist –, valamint a parasportra is: a Tokióban bronzérmesként záró Szvitacs Alexára is nagyon büszkék vagyunk.” 
    K. G.


– Milyen küldetést tudna megfogalmazni?
– Ügyvezető elnökként az a feladatom, hogy a rendszert egyensúlyban tartsam, sportszakmai és pénzügyi vonatkozásban is meg tudjuk valósítani a rövid távú taktikai terveket és a hosszú távú stratégiákat is. Ehhez folyamatos kapcsolattartásra van szükség a szakosztályokkal, a sportolókkal és a hozzánk közel álló közigazgatási szervekkel, szakszövetségekkel, iskolákkal, sőt, más egyesületekkel is. Az én feladatom, hogy a Honvéd sikereit kifelé is láthatóvá tegyem, és azt tükrözzem, amilyenek mi valójában vagyunk: egy nagyon jól működő, sikeres sportszervezet. Nem lehetek túl szerény, amikor arról beszélek, milyen eredményes a mi klubunk, ugyanakkor túl nagyra vágyó terveket sem fogalmazhatok meg. Ami jár az egyesületnek és el tudjuk érni, azt igyekszem megszerezni, ellenben le tudok mondani azokról a dolgokról, amelyekre még nem vagyunk alkalmasak, hivatottak és készek. Ez adja a hitelességünket, és a felénk áradó bizalmat.

NAGY A HONVÉD ÉS AZ FTC VONZEREJE
Hosszú Katinka elhagyta a Vasast saját egyesülete kedvéért, ám élsportolóinknál az a trend, hogy budapesti nagy gyűjtőklubot választanak.     

Hosszú Katinka szokatlan karrierjéhez méltó módon egyedi utat választott a klubváltásra is. A 2016-os riói olimpia után hagyta ott a Vasast, ahol 2013-tól három éven keresztül dolgozott. A sportvilág nagy részét meglepte a döntés, mivel rendkívül sikeres három év után voksolt a váltásra, a Vasas biztosította a hátteret egyedi felkészüléséhez, megkapta az oly régóta áhított támogatást, és fel tudott állni a padlóról London után. Az úszónő és volt férje-edzője, Shane Tusup azonban saját egyesületet alapított, és az ötkarikás játékok után Hosszú is az Iron Aquatics sportolója lett. A válás után megalapította az Iron Swim SE-t, amelyet immár Tusup nélkül vezet, és az Aquatics összes sportolójával együtt átigazolt az új klubba.

Az úszóklasszisok közül a riói és a tokiói olimpia között Milák Kristóf is otthagyta nevelőklubját, az Érdi Úszó Sport Nonprofit Kft.-t, ahol több mint tíz évig készült. Akkor az úszóval együtt edzője, Selmeci Attila is a Budapesti Honvédhoz igazolt, s tanári állását is feladta az érdi Gárdonyi Géza Gimnáziumban. A Honvéd remek körülményeket biztosított a kiváló úszónak, aki akkor úgy fogalmazott, kinőtte korábbi egyesületét. Milák 2021 végéig írt alá a fővárosi klubhoz, ez pedig kifejezetten jól jött, mivel az olimpiát egy évvel elhalasztották a pandémia miatt. Tokióból egy arany- és egy ezüst­éremmel tért vissza, majd alig több mint két hónappal az ötkarikás játékok után a Honvéd elnöke, Gergely István bejelentette: az úszó a 2024-es párizsi olimpiáig marad náluk, bár Selmeci Attila helyett immár Virth Balázs irányítja a felkészülését.

2018-ban nemcsak az úszó-, hanem a birkózószakosztály is „nagyot fogott”, miután Lőrincz Tamás és öccse, Viktor is a klubhoz igazolt. A két ceglédi versenyző kezdetektől fogva szülővárosa egyesületének, a Ceglédi VSE-nek szállította a világ- és Európa-bajnoki érmeket, Lőrincz Tamás a 2012-es olimpia ezüstjét is. A vidéki klub azonban nem tudott versenyezni a Honvéd ajánlatával, ahol a két birkózó sportolói szerződéséhez hivatásos katonai státusz is járt, Lőrincz Viktor törzs­őrmesteri, bátyja pedig főtörzsőrmesteri rangot kapott. Előbbi ezüstérmes lett Tokióban, utóbbi a Magyar Honvédség tájékoztatása szerint sportolói pályafutása után – életpályamodelljének megfelelően – hivatásos katonaként folytatja, tokiói aranyérmét követően századossá léptették elő
.
Jól választott a Ferencvárosi Torna Club is, a zöld-fehérek a női kajak királynőjét, Kozák Danutát csábították magukhoz az ősi rivális UTE-től, ahol legnagyobb sikereit érte el a 2016-os riói olimpián szerzett három aranyérmével. A sportoló négy ötkarikás játékokról hozott érmet, 2008-ban, Pekingben a KSI versenyzőjeként ezüst került a nyakába, a 2012-es londoni két aranyérméhez a Honvéd biztosította a hátországot, a riói felkészülést és ötkarikás szereplést az UTE színeiben csinálta végig, míg tokiói arany- és ezüstérmével már az FTC dicsőségtábláját gazdagította.

A Ferencváros egyébként nemcsak a nyári olimpiára „erősített”, 2019-től kezdve gyakorlatilag szerződtette a rövid pályás gyorskorcsolya-válogatott nagy részét. Liu Shaolin Sándor és öccse, Shaoang az MTK-tól érkezett a zöldekhez, Krueger John-Henry egyenesen Amerikából, miután a magyar gyökerekkel rendelkező, korábban amerikai színekben korcsolyázó sportoló úgy döntött, hazánkban folytatja pályafutását, de a klub igazolt versenyzője a februárban kezdődő pekingi olimpiára készülő Sziliczei-Német Rebeka és Varnyú Alex is.   
  M. I. P.