Fotó: Opel Dakar Team

 

„Dugó van" – süt el egy poént a parc fermé kijáratánál álló sportbíró, mert kicsit feltorlódnak a járművek. Mind igyekeznének a rajtdobogóra, hogy elkezdődjön a verseny, amire úgy vártak. A sportbíró felvetésére a Dakar-győztes és a Silk Way (Selyemút) ralin is címvédő Ajrat Margyejev persze kapásból válaszol: „Ez itt Moszkva, még szép, hogy dugó van…”

Ezen jót mosolyognak, aztán sorakoznak tovább, katonás rendben, előbb az első tíz autó, majd az első tíz kamion – itt olyan fegyelem van, hogy az ember kis híján vigyázzba vágja magát, amikor hozzászólnak. A megnyitó alatt moccanni sem lehet, miközben a részt vevő országok (Oroszország, Kazahsztán, Kína) elöljárói köszöntik a közönséget – utólag kiderül, ennyire nagy szigort eredendően nem terveztek, de a Kreml őrei is „beszálltak a buliba”…

Közben hátrébb, a Vörös tér mögötti területen egy bácsi usankát árul, feketét, barnát, szürkét („Pont ilyen volt James Bondnak, emlékeztek?” – jegyzi meg az egyik kolléga), az elején arany kitűző a szovjet címerrel – vörös csillag, sarló, kalapács.

Van katonai csákó is, teletűzdelve mindenféle kitűzővel, csak győzze számba venni, aki megveszi! Kicsit még távolabb palacsintát árulnak a Tyeremokban, de nem akármilyet, hanem kaviárosat meg lazacosat meg sült húsosat tormás céklakrémmel, és persze a helyi levest, borscsot.

A Vaszilij Blazsennij-székesegyház hagymakupolái árnyékot vetnek a versenyautókra, aztán mielőtt az első jármű – történetesen a címvédő Cyril Despres-é – felgurulna a rajtdobogóra, elered az eső. Zuhog, mintha jobb dolga nem volna, az emberek azonban tapodtat sem mozdulnak. Nem azért jöttek, hogy a legérdekesebb részt kihagyják!

Néha rázendít, máskor elcsendesedik – közben jön az infó, hogy a Dakar-győztes és alpesi síben is világbajnok Luc Alphand útnak indult, hogy sportszakmai szemmel vessen egy pillantást a szombati pályára, mert a versenyzők esze már nyilván az első szakaszon jár.

„Kár az esőért, mert fantasztikus itt a hangulat, és még jobb lehetne, ha nem áznának az emberek, másrészt viszont az eső nekünk dolgozik, mert a Mokkán olyan gumi van, amely sárra is jó, miközben az előttünk rajtolók a szabályok értelmében nem cserélhetnek abroncsot a verseny során. És egyébként is, sárban általában jól szoktunk menni” – jegyzi meg félmosollyal Szalay Balázs, utalva arra, hogy 2012-ben éppen ilyen esős, sáros utolsó szakaszon sikerült a záró napon felküzdeniük magukat az összetett második helyre a Silk Wayen.

A Szalay Balázs, Bunkoczi László (Opel Mokka) kettős ötödször, a Kovács Miklós, Czeglédi Péter, Ács László (Scania) trió negyedszer vág neki a versenynek, amely ezúttal majdnem tízezer kilométer hosszú, úgyhogy hatalmas próbatétel elé állítja az indulókat.

A Vörös térről 33 autós páros és 21 kamionos trió indult útnak, hogy ha minden jól megy, átverekedje magát az orosz sztyeppéken, a kazah hegyi és erdei szakaszokon, valamint Kínában a Góbi sivatagon.