Hangodi Bendegúz és Bunkoczi László újsütetű párosként megszerezte a bajnoki címet a Peugeot-kupában
(Fotók: Sári Péter)

 

– Fogadott volna nagy tétben a Rally Hungary rajtja előtt arra, hogy a célban bajnokként ünnepel?
– Dehogyis! – mosolygott Hangodi Bendegúz. – A rajt előtt matematikailag volt esélyünk az elsőségre, de veszett fejsze nyelének éreztem. Persze azért örülök, hogy másként alakult, magunkat is megleptük szerintem. Tulajdonképpen keretbe foglaltuk a szezont, hiszen az első versenynek is úgy mentünk neki, hogy nem készült el az autónk, vagyis nem tudtuk, mire számíthatunk, majd a semmiből megnyertük a futamot. És aztán itt volt ez a Rally Hungary: megint szinte a semmiből jött a győzelem, amellyel a bajnoki címet is elhódítottuk.

– Nehéz volt?
– A legnehezebb futam az évben: a defektveszély Damoklesz kardjaként lebegett a fejünk fölött, sokan meg is járták, kiszakították a futóművet, leestek a pályáról, de mi szerencsére megúsztuk.

– Felfogta már, hogy bajnok lett?
– Lassan kezdem, de szerintem kell még egy kis idő. Viszont örökre emlékezetesek maradnak azok a másodpercek, amikor az utolsó gyorsasági szakasz céljában félreálltunk, és vártuk, hogy Szauer Gergő is beérjen. Tizenhárom másodperc volt az előnyünk, úgyhogy minden benne volt a pakliban, óráknak tűntek a másodpercek. Aztán amikor a sportbíró végre elkezdte felírni az időeredményt, Bunkoczi Laci akkorát ordított, hogy mindenki odanézett.

Hangodi Bendegúz

 

– Megkönnyezte?
– Meg. Elképesztő érzés volt, életre szóló élmény, hiszen ez az első jelentős sorozat, amelyet megnyertem. Az év elején nem várták ezt el, az volt a terv, hogy a saját tempónkban megyünk, aztán meglátjuk, ez mire elég, és annak örülünk. Persze evés közben megjött az étvágy, és már szerettük volna megnyerni a Peugeot-kupát, ami ha szerencsével is, de sikerült. A Rally Hungary szombati napján a túlélés volt a cél, nem akartunk defektet kapni és kockáztatni, közben Szauer Gergő megforgott, Német Gáborék pedig hatalmasat estek Mádon – szerencsére nem lett bajuk. Akkor már éreztem, ha beosztjuk az előnyünket, miénk lehet a bajnoki cím. Harcos volt, nyilván kellett hozzá szerencse is, de ilyen a rali.

– Milyen érzés volt összemérni a tudását Európa legjobbjaival?
– Hatalmas élmény, főleg, hogy ők egyben a junior WRC-mezőny legjobbjai is – elképesztő, hogy mennyire gyorsak voltak, arra inspirálnak, hogy elemezzem, min kell változtatnom, hogy felzárkózzak.

– A bajnoki cím azt is jelenti, azon kívül, hogy megkapja az ezért járó serleget, jövőre rajthoz állhat egy külföldi ERC-futamon. Tudja már, melyik lesz az?
– Egyelőre nem döntöttem el, de nagyon vonz a kihívás.

Bunkoczi Lászlónak (balra) is nagy élmény volt a hétvége
Korát meghazudtoló nyugodtsággal tette a dolgát
S hogy miként látta a szezont a rutinos navigátor, a tíz Dakart megjáró Bunkoczi László? Nos, nagyon büszke a pilótájára, akivel az év elején döntöttek úgy, hogy összeülnek, és úgy fest, egyikük sem bánta meg. „Bendegúz nagyon ügyes volt, korát meghazudtoló nyugodtsággal és koncentrációval tette a dolgát a Rally Hungaryn is – mondta Bunkoczi. – Az esélytelenek nyugalmával érkeztünk, és a maximumot hoztuk ki a helyzetünkből. Elképesztő volt, az utolsó gyorsaságin ERC abszolút hetedik időt jöttünk a sötétben, még én is meglepődtem – le a kalappal! Nekem is nagyon jó élmény volt ez a hétvége, és az egész év, nagy köszönettel tartozunk mindenkinek, aki segített abban, hogy ez megvalósulhasson.”