Óscar végre betaláltKínos gólcsend után szenvedés, lesgól, kapufák, majd egy remekbe szabott szabadrúgás. Köszönjük Óscar, részünkről a fújjolás befejezve mielőtt elkezdtük volna, de ha jól láttam, akkor a Luz is megbocsátott. Már csak kilencven percet kell leperegtetni az órán az álomig!

Megvertük a Bragát egy újabb hazai 2-1-el,  újabb táblás ház, újabb Roberto potya, újabb bosszantó hibák. Történt azonban az utóbbi időben szokatlannak ható esemény is: Óscar Cardozo betalált a tizenhatoson kívülről. Hagyta elmenni a hajót a Porto ellen, lealibizett egy Ligakupa döntőt, kicsit bohóckodott a hazai porondon, és végül kiverte a biztosítékot.

A Ligakupa döntő második félidejét már konzekvensen azzal töltötte a publikum, hogy őt fújjolja, és az ügynökének már biztosítania kellett minket, hogy mindez csak azért van, mert Óscar játékstílusa ilyen, más csatárt négy góltalan meccs után is vígan biztat a publikum, de védencének már most a fejét követelik. Pedro Aldave mindenesetre gólt ígért, hogy csituljanak a kedélyek...

Aldave pedig nem kis terhet rakott csórikám vállára: egy olyan meccsen ígért gólt, ami végre komoly dolgokról dönt. Az évezred egyik legfontosabb meccsén, ahol az előny megszerzése a cél a katakombavédekezés nagyja, a Sporting Braga ellen. Igazi ínyencségként várhattuk tehát Cardozo vergődő performanszát a nagy derbi előtt.

Nem csoda, hogy a derék paraguayi nagyon pörgött, már az első negyed órában megszerezte azt a lesgólt, aminek köszönhetően nyilvánvalóvá vált, hogy egy gyógysörre szorulna inkább, mintsem futballra, három méteres lesről lőtt gólja után is úgy őrjöngött örömében, mint egy Red Bulltól megvadult gorilla.

Még a félidő végéig sikerült elpuskáznia egy ziccert, amit fölé pörgetett, majd a második félidőre már tiszta ziccerből eljutott egy kapufáig is. Mondhatni már csak centikre volt a góltól, de még ezt is tudta fokozni: Jardel gólja előtt is ő fejelte kapufára a labdát...

Tipikus meccs, amikor semmi sem jön össze neki, és 1-1 után erősen élt bennem a gyanú, hogy ismét csak felesleges szabálytalanságokra futja neki, meg némi sétálgatással tarkított fetrengésre, de az 59. percben megmutatta, hogy miért hívják őt Óscar Cardozonak, és miért nem "néha megszórok egy csapatot" Falcaonak. Óscar megint a legnehezebb pillanatban állt a csapat élére, és ő nem a labdafogó hálót rúgta át. Kegyetlenül bevágta:

Megszerezte az előnyt nekünk, és ezt nem felejthetjük el neki. Amikor mindenki lába remegett, amikor egymást rúgta tarkón a hátsó alakzatunk a rosszabbnál rosszabb keresztpasszokkal, akkor az, akin a legnagyobb nyomás volt, bevágta. Óscar igenis világklasszis, akkor is, amikor sétálgat, és akkor is, amikor a legelvakultabb Benfica drukker sem tudja megmondani, hogy mit keres a csapatban. Ő a plusz, ő az, aki eldönti a meccseket.

Többet nem is kérünk!