Szoboszlai és a kijeviek – a top 13 kelet- és közép-európai tehetség

AZ ELMÚLT 30 ÉVBEN MODRICNAK, NEDVEDNEK, SEVCSENKÓNAK ÉS SZTOICSKOVNAK SIKERÜLT

A Bajnokok Ligája 1992-es indulása óta négy közép- vagy kelet-európai játékos nyerte el az Aranylabdát. Közülük csupán a horvát Luka Modricot (Real Madrid) díjazták egy olyan évben, amikor BL-t is nyert – ám a 2018-as díját elsősorban mégis a világbajnokságon mutatott játékával érdemelte ki.

Ugyanúgy a bolgár Hriszto Sztoicskov (FC Barcelona) is elsősorban az 1994-es vb-gólkirályi címének köszönhetően kapta meg az Aranylabdát, két évvel a BEK-győzelme után, bár abban az évben is eljutott a fináléig a katalán csapattal (a Barca a döntőben 4–0-ra kikapott a Milantól – a szerk.). Andrij Sevcsenko is egy évvel a Milannal nyert BL-trófeája után kapta meg a France Football díját, és nála nem nyomott a latban a válogatottban nyújtott teljesítmény, hiszen Ukrajna ki sem jutott a 2004-es Európa-bajnokságra.

A Bajnokok Ligája-menetelés talán Pavel Nedved Aranylabdájában játszotta a legnagyobb szerepet, bár a cseh középpályás Juventusa végül tizenegyesekkel elbukta a 2003-as döntőt. Viszont a cseh klasszis az 1996-os Európa-bajnokságon tette le először a névjegyét a nemzetközi porondon, amikor Eb-döntőbe jutott Csehországgal. Az Aranylabda közelébe jutott még a szerb Predrag Mijatovics (az 1997-es szavazás második helyezettje) és a horvát Davor Suker (1998-ban lett második) – utóbbi abban az évben BL-győztes volt a Reallal, ám honfitársához, Modrichoz hasonlóan, ő is elsősorban a világbajnokságon remekelt.

A JELEN LEGNAGYOBB TEHETSÉGEI – SZOBOSZLAI ÉS AZ UKRÁNOK

Fent nevezettek 23-24 éves korukban szerződtek szülőhazájukból topligába, azaz a jelenlegi U21-eseknek erre még bőven van idejük. Mégis, a korosztály legértékesebbnek tartott 13 játékosából (a Transfermarkt becslései alapján, 7 millió eurónál húztuk meg a határt) már csupán öten játszanak „otthon”, a nehezebben mozduló orosz és ukrán játékosok mellett még a 18 éves cseh csatártehetség, Adam Hlozek (Sparta Praha).

Egészen különleges a listát 25 millió euróval vezető Szoboszlai Dominik (Red Bull Salzburg) mellett a legértékesebbek tartott Marash Kumbulla (AS Roma) esete, az olasz földön született és kizárólag olasz csapatokban játszó védőt ugyanis csak a válogatott köti az albán futballhoz. E 13 játékos közül a Bajnokok Ligájában egyelőre csak hatan léptek pályára, és Szoboszlai itt is kiemelkedik közülük: egyedül ő érte el már a tíz mérkőzést, és csak neki van egynél több gólja (három).

A jelenlegi BL-idényben eddig 26 kelet-európai országból származó U21-es játékos lépett pályára, ennek közel fele a két ukrán csapat, a Dinamo Kijev (6) és a Sahtar Doneck (5) színeiben. Utánuk két orosz klub jön, az FK Krasznodar szintén öt, a Zenit három játékossal. A nemzetiségeket nézve is hatalmas az orosz-ukrán fölény, egyaránt 10 futballistával.

Az erős fiatalításban természetesen a BL-résztvevők közül a két ukrán klubot talán legerősebben sújtó koronavírus is szerepet játszott, de így legalább a tavaly U20-as világbajnokságot nyerő Ukrajna néhány legígéretesebb tehetsége a vártnál előbb kapott a felnőtt nemzetközi mezőnyben is bizonyítási lehetőséget. De a járvány gyorsította fel ugyanezen játékosok válogatott bemutatkozását is, hiszen míg előtte csupán a kapus Andrij Lunyin (Real Madrid) mutatkozott be az ukrán nemzeti együttesben, addig idén ősszel további hét U20-as világbajnok kapott meghívót a felnőttkeretbe, és közülük Valerij Bondar (védő, Sahtar) és Juhim Konoplja (védő, Deszna Csernyihiv, kölcsönben a Sahtartól) pályára is lépett a Nemzetek Ligájában. Vladiszlav Szuprjaha viszont még nem, bár a Dinamo Kijev öt BL-mérkőzésen is pályára lépő, a selejtezőkben gólt is szerző csatárában rejlik talán a legnagyobb potenciál a klasszissá váláshoz.

A Ferencváros elleni keddi meccsre készülő Dinamo amúgy annak a két klubnak az egyike, amely két játékost is ad a korosztály legértékesebb futballistáinak listájára, és közülük a balhátvéd Vitalij Mikolenko az értékesebb, aki már 11-szeres felnőttválogatott, ám az U20-as világbajnokságról sérülés miatt lemaradt.

Utóbbi kettő mellett még Lunyin (3 millió), Denisz Popov (védő, Dinamo Kijev, 2.5), Bondar (2), Danilo Szikan (csatár, Mariupol, kölcsönben a Sahtartól, 1.8) és Heorhij Citaisvili (középpályás, Dinamo Kijev, 1.5) becsült értéke haladja meg az egymillió eurót. Az ő esetükben – a Real cserekapusát leszámítva – az a nagy kérdés, szerződnek-e valaha külföldre, mert ukrán klubból azért a labdarúgás jelenlegi tendenciái alapján szinte lehetetlen az egyéni díjak közelébe kerülni. A Dinamóból érdemes még kiemelni az idősebb (ezért mellékelt listánkban nem szereplő), de 23 évesen még mindig piacképes, 19 millió euróra becsült, az FTC elleni első meccsen tizenegyesből gólt is szerző Viktor Cihankovot.

Az ukránokhoz hasonló helyzetben vannak az orosz tehetségek is, elsősorban a Krasznodar két játékosa. Matvej Szafonov kapus és Magomed-Sapi Szulejmanov jobbszélső saját nevelésű játékosként lett fiatalon alapember a csapatban, a már válogatott kerettag kapuvédő nem is játszott még máshol, a dagesztáni Szulejmanov pedig 14 évesen került a klub akadémiájára. Az ő esetükben is egy nyugat-európai ligába szerződés lendíthetne nagyot a karrierjükön.

Az egykori szovjet utódállamok területét elhagyva viszont kevés a 21 éves kora előtt befutott játékos. Szoboszlaihoz hasonlóan rendszeresen játszó, ismert futballista inkább a 22-23 évesek között akad: a szerb Nikola Milenkovics (belső védő, Fiorentina) és Luka Jovics (csatár, Real Madrid), a horvát Nikola Vlasic (csatár, CSZKA Moszlva), Josip Brekalo (balszélső, Wolfsburg) és Marin Pongracic (belső védő, Wolfsburg), az orosz Fjodor Csalov (csatár, CSZKA). Az U21-esek élmezőnyében egyelőre sok a védő, miközben az egyéni díjak javát, az igazán nagy elismeréseket általában támadók kapják, így a Salzburg magyar középpályása mellett a szerb válogatottban már bemutatkozó csatár, Dusan Vlahovics (Fiorentina) karriejét lesz érdemes követni. És ha már szerbek: az ő 2015-ös U20-as világbajnok csapatukból egyelőre Szergej Milinkovics-Szavics (Lazio) tart a legelőrébb, de a 65 millió euróra taksált középpályás sem jutott még el egy BL-győzelemre esélyes csapatba.

A Balkán keleti felében nagyon rossz a helyzet, a bolgárok egyetlen értékelhető fiatalja, Bozsidar Kraev (23 éves, középpályás) ugyan a Bajnokok Ligában szerepel, de a dán FC Midtjylland színeiben. Romániában hiába akadnak 5 millió euró körülire tartott támadók, vagy képtelenek külföldön bizonyítani, mint Ianis Hagi (támadó középpályás, Fiorentina, majd Rangers) és a Brightontól a Dinamo Kijevnek kölcsönadott Tudor Baluta (védekező középpályás), vagy a FCSB tulajdonosa, Gigi Becali kér komolytalanul magas árat, késleltetve, hogy leléphessenek a Liga 1-ből – ebbe a csoportba tartozik két szélső, Dennis Man és Florinel Coman.

LEHET-E LEENDŐ ARANYLABDÁS SZOBOSZLAIÉK KÖZÖTT?

Hogy a cikkünkben felsorolt közép- és kelet-európai tehetségek közül befuthat-e valaki hasonló karriert, mint például Luka Modric, adhat-e újabb aranylabdás játékost közülük a következő tíz évben ez a régió, most még persze nem lehet megmondani (egyelőre még mindig a Bayern 32 éves lengyel sztárjának, Robert Lewandowskinak a legjobbak az esélyei, pechjére éppen idén nem osztják ki a díjat). Ahogy Modric esetében sem sokan gondolták volna ezt 20 éves korában, amikor éppen visszatért kölcsönjátékából, az Inter Zapresicből a Dinamo Zagrebhez.

Azt azonban megállapíthatjuk, mint ahogy arra a bevezetőben is utaltunk, általában a válogatottal is szükség van kiemelkedő eredményre ahhoz, hogy a vizsgált térségből valaki aranylabdás magasságba érjen. Az elmúlt harminc év aranylabdásai között a máig egyetlen afrikai győztest, a libériai George Weaht (AC Milan) leszámítva nem találni olyan győztest, akinek ne lett volna a pályafutása során kiemelkedő eredménye válogatott szinten vagy legalább ne szerepelt volna világbajnokságon. Márpedig a jelenleg legértékesebbnek tartott U21-es játékosok olyan válogatottakban futballoznak, amelyekkel nem egyszerű maradandót alkotni, így egyelőre elég nehéz elképzelni, hogy leendő aranylabdás is van közöttük.

Persze, mi magyarok bízunk benne a legjobban, hogy Szoboszlai esetében ez a helyzet idővel változni fog és mondjuk tíz év múlva egyszer még érdemes lesz visszakeresnünk ezt a mostani összeállítást…

Becsült érték a Transfermarkt alapján.

BAJNOKOK LIGÁJA, CSOPORTKÖR
6. FORDULÓ – KEDDI MÉRKŐZÉSEK
E-CSOPORT
21.00: Rennes (francia)–Sevilla (spanyol)
21.00: Chelsea (angol)–FK Krasznodar (orosz)
F-CSOPORT
18.55: SS Lazio (olasz)–FC Bruges (belga) (Tv: Spíler2)
18.55: Zenit (orosz)–Borussia Dortmund (német) (Tv: Spíler1)
G-CSOPORT
21.00: Dinamo Kijev (ukrán)–Ferencváros(Tv: M4 Sport) – élőben az NSO-n!
21.00: FC Barcelona (spanyol)–Juventus (olasz) (Tv: Spíler1) – élőben az NSO-n!
H-CSOPORT
21.00: Paris Saint-Germain (francia)–Istanbul Basaksehir (török)
21.00: RB Leipzig (német)–Manchester United (angol) (Tv: Spíler2) – élőben az NSO-n!

SZERDAI MÉRKŐZÉSEK
A-CSOPORT
21.00: Bayern München (német)–Lokomotiv Moszkva (orosz)
21.00: FCSalzburg (osztrák)–Atlético Madrid (spanyol) (Tv: M4 Sport) – élőben az NSO-n!
B-CSOPORT
21.00: Internazionale (olasz)–Sahtar Doneck (ukrán) (Tv: Spíler1) – élőben az NSO-n!
21.00: Real Madrid (spanyol)–Borussia Mönchengladbach (német) (Tv: Spíler2) – élőben az NSO-n!
C-CSOPORT
21.00: Olimpiakosz Pireusz (görög)–FC Porto (portugál)
21.00: Manchester City (angol)–Olympique Marseille (francia)
D-CSOPORT
18.55: Ajax Amsterdam (holland)–Atalanta (olasz) (Tv: Spíler2)
18.55:FC Midtjylland (dán)–Liverpool (angol) (Tv: Spíler1)