Két nappal ezelőtt meglehetősen szűk körűnek minősíthető társaság gyűlt össze az Európai Labdarúgó-szövetség, az UEFA nyoni székhelyén. A kupaküzdelmek első, nyári sorsolásának képei a megmosolyogtató emlékek közé költöztek, amikor még sok olyan arcot látni a széksorok között, amelyek inkább az élménytől, a rangos helyszíntől pirultak ki, mintsem az ellenfélváró izgalomtól. Ebben a fázisban viszont már az azeri Qarabag vagy a moldovai Sheriff vezetői is jártak, szóval ez már nem a nagyvilágnak mutogatandó szelfik kora, itt illik jelentős üzletemberek módjára viselkedni. Ilyenkor épp a nagyok képviselői viselkednek lazábban, a tv-kamerák amúgy is elsősorban őket pásztázzák, miként köszöntik egymást apró gesztusokkal és fejbólintásokkal a hajdani csapattársak ma egymásra váró – vagy éppen nem váró – klubok képviseletében.

A mi Gera Zoltánunkra viszont biztosan lövelltek gyilkos pillantások, amikor az Európa-liga rájátszásában mindjárt februárra olyan slágermeccset „hozott létre”, amelyet a Bajnokok Ligája döntőjében is el tudnánk képzelni – mint ahogy 2009-ben és 2011-ben már meg is történt, és vélhetően a jövőben is előfordul még. A Barcelona–Manchester United párviadalnak amolyan matinévá való „leminősítése” már-már perverzió, de ugye Fortuna köztudomásúlag nem olvas statisztikákat, nem tanulmányozza a futballtörténelmet, talán még egy hasonló csata túl korai megvívásának gazdasági következményeivel is csak kivételesen számol. Így aztán a budapesti El-döntőbe a két nagy klub közül csak az egyik juthat el, feltéve, ha nem sodorja útjába a sors a Ferencvárost. Ezt természetesen poénnak szántam, de jó lenne, mi tagadás.

Egy-egy ilyen idő előtti csúcstalálkozó azért egy valamire feltétlenül jó: képes visszaadni a jámbor futball- és szerencsejáték-kedvelők hitét abban, hogy a sorsolást valóban a fátum irányítja, nem pedig számítógép vagy az „itt a meleg, hol a meleg” típusú népi játék. A gyanakvás ugyanis az emberben mélyen gyökerező tulajdonság, mondhatni részben az mozgatja a világot, még ha nem is mindig a leghelyesebb irányba. A 97-szeres válogatott magyar mindenesetre rezzenéstelen tekintettel terelte egyazon arénába a két gladiátort, haladjon tovább a Puskás Arénába vezető úton az arra leginkább érdemes. A két csapat korábbi tizenhárom kupaösszecsapása közül hatot a katalán csapat nyert meg, négy találkozó döntetlennel végződött, de a „vörösök ördögök” leginkább arra az 1984. márciusi futballdagonyára emlékeznek, amelyen az Old Traffordon Bryan Robson vezérletével az MU 3–0-ra győzött Maradona Barcelonája ellen a KEK negyeddöntőjében. A két, mostanában igencsak útkereső nagy csapat közül egyetlen, meglehetősen erőltetett érv szólhat az MU mellett: az angol együttesnek jóval nagyobb az Európa-ligás tapasztalata, mint a katalánnak, amely a tavalyi bukdácsolást leszámítva csak a Bajnokok Ligája fényes bulvárjain közlekedett.

És mivel nem lehet elégszer leírni, hadd rögzítsük még egyszer: az FTC csoportelsőként közvetlenül a nyolcaddöntőben folytathatja, ahová a Manchester United és a Barcelona közül csak az egyik juthat be. De azért lesz magyar érdekeltség a februári körben is: a sérült Schäfer András nem biztos, de csapata, az Union Berlin az Ajaxszal játszik. Sallai Roland a Freiburggal és Szalai Attila a Fenerbahcéval már ugyancsak nyolcaddöntős, szóval lesz kiért szurkolni márciusban is.

Vissza azonban a szurkolói lélektanhoz, illetve az ezt jól felfogott érdekből folyamatosan kiszolgálni igyekvő sajtóhoz. Sikertelenség esetén a kedvenceket mindenféle úton-módon felmenteni kész praktikák között a különböző sorsolások tisztaságának megkérdőjelezése is felvetődött már, főleg ha a hasonló szóbeszédeket hivatalos személyek is hevítették. Sepp Blatter, a FIFA korábbi elnöke például néhány éve elárulta, szemtanúja volt olyan esetnek, amikor egy európai kupasorozat sorsolásakor manipulálták az eredményt, méghozzá úgy, hogy megváltoztatták a sorsoláshoz használt golyók hőmérsékletét. A sportvezető kijelentette, hogy több mint 17 éves elnöksége alatt a FIFA-nál sohasem volt példa egy sorsolás manipulálására, míg az európai sorozatokról ugyanez nem mondható el.
Az argentin La Nación című lapnak adott interjúban Blatter nevet is adott a vádaskodásnak: Európában egyetlen embernek volt ilyen hatalma, és Artemio Franchi UEFA-elnök bizony nemegyszer alkalmazott különböző trükköket az európai klubsorozatok sorsolásának irányításánál. „Én nem csaltam az 1978-as világbajnokság sorsolásakor sem, bár értek hasonló vádak. Az a sorsolás az utolsó pillanatig tiszta volt” – emlékezett. A híres-hírhedt melegített golyók híre annak idején nagy karriert futott be, a manipuláció azonban sohasem nyert bizonyosságot, de Blatter szerint csupán a golyók hőmérsékletét kell megváltoztatni: a sorsolás előtt a fagyasztóba kell tenni őket, onnantól könnyű megtalálni a keresett golyót.

A 2014-es brazíliai futball-világbajnokság csoportjainak sorsolása is hatalmas botrányt kavart annak idején. A kirobbantása a spanyol sajtóhoz fűződik azt követően, hogy az akkori címvédő Spanyolországnak nehéz csoport jutott, Hollandia, Chile és Ausztrália ellenében kellett volna kiharcolnia a továbbjutást. A folytatásra is a nehezebb ágon került volna sor, hiszen már a nyolcaddöntőben a házigazda Brazíliával találhatta volna szembe magát, majd az olasz–angol–uruguayi hármas valamelyike ígérkezett a következő valószínűsíthető ellenfélnek.

Akkor még természetesen nem lehetett tudni, hogy a spanyolok hamar lerendezik saját sorsukat – Hollandiától és Chilétől is egyértelmű vereséget szenvedtek –, a sorsolást követően azonban orbitális csalást kiáltottak a spanyol kollégák. Hipotézisüket egy videóbejátszással próbálták hihetővé tenni, a közönség pedig vevő is volt rá, csaknem nyolcmillióan nézték meg a leleplező célzatú filmecskét az interneten. A spanyolok azt próbálják elhitetni, hogy Jérome Valcke FIFA-főtitkár a sorsolásnál az asztal felett nyitotta ki a résztvevő nemzetek nevét tartalmazó golyókat, a bennük rejlő cetliket viszont már nem látható helyről, az asztal alól emelte elő. A manipulációs vádakra a FIFA furcsa mód semmilyen módon sem reagált, el is ült az ügy, a spanyolok sem lovagoltak rajta, főleg miután válogatottjuk az első között mehetett haza Brazíliából.

A gyanú árnyéka Nyont sem kerülte el, egy évvel korábban a számítástechnikai háttér meghibásodására hivatkozva sorsolták újra a Bajnokok Ligája nyolcaddöntőjét. A dolgon elsősorban a Real Madrid és a Paris SG bosszankodhatott, hiszen a megismételt sorsoláson egymást kapta a két sztárcsapat. Végül a Real lépett tovább, és meg sem állt a trófea elhódításáig. Akkoriban viszont a madridiak nem tagadták: az esetet az UEFA bosszújának tekintik a Szuperliga-tervért. 2017-ben ugyancsak a spanyolok szerint történt égbekiáltó átverés, amikor a Bajnokok Ligája elődöntőjének sorsolásakor a két madridi együttest, az Atléticót és a Realt sorsolták össze. A felvételeken annyi látszott, hogy a Real Madrid kihúzása után Ian Rush, a Liverpool korábbi csatára két golyót is megtapogatott, majd kihúzta a harmadikat, az Atlético nevét tartalmazót.

Két nappal a legutóbbi kupasorsolás után még nem érkezett kifogás, a Manchester United és a Barcelona egyelőre egymást licitálja túl az ellenfél nagyra értékelésében.

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!