BL-reformok kontra észt, gibraltári és örmény futballcsoda

ÚT A BAJNOKOK LIGÁJA INDULÁSÁTÓL AZ EURÓPA-LIGÁIG

A kilencvenes évek az útkeresésről szóltak az európai kupák rendszerében, elsősorban az 1992-ben létrehozott Bajnokok Ligájában, ahol nagyjából kétévente jöttek az újítások: a csoportkör létszámát már 1994-ben nyolcról 16-ra, majd 1997-ben 24-re emelték, ebben az évben engedtek be először nem bajnokokat (a nyolc legerősebb európai liga ezüstérmeseit) is a sorozatba. A második esély (vagy ha úgy tetszik, „második élet”) a második számú sorozatban az 1999-es legnagyobb átszervezéssel került be a rendszerbe, ekkor lett 32 csapatos a BL főtáblája, és ekkor szűnt meg a Kupagyőztesek Európa-kupája, és ettől kezdve kerültek át az utolsó selejtezőkör vesztesei, valamint a csoportharmadikok az UEFA-kupába. Ekkor egyértelműen az a cél rajzolódott ki, hogy üzleti és szakmai szempontból egyaránt a Bajnokok Ligája kerüljön kiemelt helyzetbe és váljon a legjobb európai csapatok „gyűjtőhelyévé”, minden korábbinál jobban háttérbe szorítva a második számú sorozatot, amely a KEK megszűnésével az UEFA-kupa lett.

Utóbbi 1999-től még öt évig ment tovább a régi, végig egyenes kieséses rendszerben, majd 2004-ben az UEFA-kupában bevezették a csoportkört (negyven csapat, nyolc ötös csoportban). Az újabb igazi nagy, mindkét sorozatot érintő reform 2009-ben következett be, amikor az Európa-liga névre átkeresztelt második számú sorozat főtáblája 48 csapatos lett, és beindult az igazi „zuhatagjáték”: immár a BL harmadik és negyedik selejtezőkörös kiesők is kaptak még egy esélyt, még egy „életet” az El-ben (összesen 10 hely a csoportkörben) – miközben a BL selejtezőiben különválasztották a bajnokok és nem bajnokok ágát, ekkor még 5-5 hellyel a csoportkörben.

Az új rendszerrel azonnal élni tudott a Debrecen, amely a svéd Kalmar, az észt Levadia Tallinn és a bolgár Levszki kiejtésével egyből el is jutott a csoportkörbe – miközben korábban egy Hajduk Split kiejtése ehhez kevés volt, mert utána még szembejött a Manchester United is. Az El létrehozásával ugyanakkor emelkedett a második számú kupa rangja, ami magyarázható azzal, hogy több lett az „éhes száj”, megjelentek új trónkövetelők (ilyen volt például a 2000-es években a Chelsea, manapság a PSG vagy a Manchester City) és egy kiemelt sorozat egyre inkább kevésnek bizonyult ennyi topklub számára.

A BAJNOKI ÁG A „KICSIKNEK” KEDVEZETT, ÉS AZ EKL-NEK IS VANNAK NYERTESEI

Viszont a bajnoki ág létrehozása és ezzel a topligák képviselőinek elkerülése számos, addig esélytelen, főként kelet-, illetve közép-európai klub számára is elhozta a BL-csoportkört. A Debrecennel együtt mutatkozott be a főtáblán a ciprusi APOEL és az izraeli Maccabi Haifa, 2010-ben a szlovákiai MSK Zilina (Zsolna) és az izraeli Hapoel Tel-Aviv, 2011-ben a cseh Viktoria Plzen, 2013-ban az osztrák Austria Wien és a svájci Basel, 2014-ben a svéd Malmö és a bolgár Ludogorec, 2015-ben a kazah Asztana, 2017-ben pedig az azeri Qarabag játszott története során először a csoportkörben. A bajnoki ág létrehozását legjobban a horvát Dinamo Zagreb használta ki, amely az elmúlt 12 szezonban ötször jutott el a csoportkörig, de négyszer vette sikerrel a selejtezőket az APOEL, a BATE, a görög Olympiakosz és a skót Celtic is.

2018-ban az UEFA úgy csavarta meg a rendszert, hogy az egyszerre ártott és használt is a koefficiens-rangsor közepén és alján levő országok bajnokainak. A csoportkörben immár 26 hely vált garantálttá selejtezők nélkül, és a bajnoki ágról öt helyett csupán négyen érhettek oda, cserébe viszont bármilyen szinten is esett ki egy csapat, kapott még egy esélyt („életet”) az El-selejtezőben, amelyben szintén külön águk lett az átpottyant bajnokoknak. Akik közül a jobbak így sokszor gyengébb ellenfelet kaptak, mint korábban a BL-ben: mint például 2019-ben a Ferencváros, amelynek BL-ben a Ludogorec, a máltai Valletta és Dinamo Zagreb jutott ellenfélül, az utóbbi ellen kiesve pedig az El-selejtező rájátszásában „csak” a litván Suduvát kellett legyőznie a csoportkörért. (A Mol Fehérvár 2018-ban szintén a BL-selejtezőkből került az El-csoportkörbe, de a playoffkörben kiesett az erősebbik sorozatból.) Hasonló utat járt be például tavaly a kolozsvári CFR is, a román bajnokot szintén a Dinamo Zagreb ejtette ki a BL-ből, hogy aztán a svéd Djurgardent és a finn Kuopiót kapja az El-selejtezőkben. Ennek az újításnak köszönhetően lett először csoportkörös csapata Luxemburgnak (2018-ban és 2019-ben a Dudelange), tavaly pedig Írországnak (Dundalk).

Igaz, cserébe a BL-selejtezőkben a négy hely többségét nyugat-európai klubok vitték el, főleg, hogy a holland, svájci, görög vagy osztrák bajnok is selejtezőre kényszerült a változással. A BL-ben az egykori keleti blokk bajnokai közül az utóbbi négy idényben (a jelenlegit is beleértve) három csapatnak, összesen négy alkalommal sikerült a kvalifikációt túlélve főtáblára jutnia: 2018-ban és 2019-ben a szerb Crvena zvezdának, szintén 2019-ben a Dinamo Zagrebnek, 2020-ban a Ferencvárosnak és idén pedig a moldovai Sheriff Tiraspolnak.

Így idén ősszel (is) összesen 15 bajnok lesz a Bajnokok Ligája csoportkörében, nyolc az Európa-ligában (tavalyig 12 volt), és 12 a frissen létrehozott Európa-konferencialigában, azaz 27 helyett immár 35 bajnokcsapat szerepelhet valamelyik sorozat csoportkörében.

Az Ekl-be került bajnokok között akad többszörös BL- és El-főtáblás, sőt a tavaszi egyenes kieséses szakaszba is eljutó csapat, mint a Slavia Praha vagy a CFR, de három olyan is, amely először szerzett hazájának csoportkörös szereplést: az örmény Alaskert, a gibraltári Lincoln Red Imps és az észt Flora Tallinn. És benne van a pakliban, hogy az egyenes kiesésre szakaszra az Európa-ligából még érkezhet más bajnok is – amely akár a sorozat megnyerésére esélyes lehet. Az Ekl ugyanis szintén ad egy „pluszéletet” azáltal, hogy az El-csoportok 3. helyezettjei tavasszal az Ekl-ben folytathatják a küzdelmet.

2020-hoz képest a 32-es BL- és 48-as El-főtábla helyett idén a három sorozatban egyformán 32-32 csapat kezdi meg a szereplését a csoportkörben. A tavalyi térképről egyedül az írek tűntek el teljesen, miközben a bővítéssel kilenc olyan országnak lett ebben az évben csoportkörös csapata, amelynek egy évvel ezelőtt nem volt. A legtöbb országnál azonban csak minimálisan nőtt vagy csökkent a csapatok száma, az egyetlen kivétel Dánia, amelynek öt csapatából most négy sikerrel vette a selejtezőket – a tavalyi eggyel ellentétben, igaz, akkor volt csapata a BL-ben (Midtjylland), most nem lesz, viszont az El-ben és az Ekl-ben két-két dán klub is eljutott a csoportkörbe.

A Bajnokok Ligája csoportköréből tavaly óta a dán mellett kikerült a görög és magyar bajnok, az Európa-ligából pedig Svájc azért hiányzik, mert a Young Boys idén sikerrel vette a BL-selejtezőket. Azerbajdzsán, Ciprus, Izrael, Norvégia és Románia immár csupán a harmadik szinten képviselteti magát, miközben az El-ben csak Magyarország növelte csapatai számát a Fradi eggyel lejjebb esésével. A topligás csapatoknak az Európa-ligában mérhető úgymond „vesztesége” azonban az Ekl-ben jelenik meg „pluszként”, az egyes országok európai kupacsapatainak számát ugyanis nem módosította az UEFA az új sorozattal, csupán másként osztotta szét a helyeket.