A férfi 100 méter befutója: Justin Gatlin (8) nyer, Chris Coleman (5) a második, Usain Boltnak (4) ezúttal be kell érnie a harmadik hellyel (Fotók: AFP, Imago Images)

 

Öt évvel minden idők talán legjobban megrendezett nyári olimpiája után ki lehet-e vágni a rezet egy legalább ennyire emlékezetes és sikeres atlétikai világbajnokság lebonyolításával? London és a sportág 16. szabadtéri világbajnokságának szervezőbizottsága bebizonyította, igenis ki lehet. Nem kellett hozzá más, csak pontosság és precizitás, a 60 ezres Olimpiai Stadiont a vb mind a tíz esti versenynapján csordultig megtöltő lelkes és szakavatott közönség (a délelőtti programokkal együtt összesen 705 ezer jegy talált gazdára, ami máig rekord), egy vicces, és a feladatkörét látványosan újraértelmező kabalafigura (Hero, a sündisznó hol egy felfújható „úszógumi-flamingóban” heverészett az akadályfutók vizesárkában, hol a fotósok közé fekve próbálta maga is „elkapni a témát”), no meg persze a sportolók.

A felsorolásból kimaradt Usain Bolt neve, pedig a londoni viadal kezdete előtt még úgy tetszett, a berobbanásával a komplett sportágat megmentő, a férfisprintszámokat pedig egy addig nem ismert dimenzióba helyező jamaicai vágtázó búcsúversenye mindent és mindenkit elhomályosít majd az angol fővárosban.

„Akcióban” Hero, a londoni vb kabalafigurája

Csakhogy az akkor 30 esztendős Bolt nem tudott – bár bizonyára nagyon szeretett volna – újabb győzelmekkel ellovagolni a naplementébe. A 2016-os riói olimpián ugyan még a rá jellemző hányaveti-laza fölénnyel uralta a 100 és a 200 métert, a londoni hattyúdalra viszont már nem maradt elég nafta. Bolt leginkább szellemileg fáradt, azaz inkább használódott el (igaz, a minden évben rakoncátlankodó háta sem könnyítette meg a dolgát), amit jól mutat: 200 méteren már el sem indult Londonban, 100-on pedig mindössze három „tesztversennyel” a lábában állt (térdelt)be a világbajnoki rajtgépbe. Az is csoda, hogy végül harmadik lett.

A győzelmet a maga 35 évével a férfi 100 méter valaha volt legidősebb világbajnokává avanzsáló Justin Gatlin szerezte meg, aki korábban 2005-ben is megnyerte a versenyszámot, ám nem ezzel, hanem két, egyaránt doppingvétség miatti eltiltásával írta be magát a sportág (fekete) könyvébe.

A világbajnok Justin Gatlin főhajtása Usain Bolt előtt

A közönség szimpátiáját (hogy is mondjuk) nem maradéktalanul elnyerő amerikai vágtázó a célba érkezést követően teátrálisan letérdelt jamaicai ellenfele előtt, ezzel is jelezve, azon az estén minden idők legnagyobbját győzte le. Bolt a jamai­cai 4x100-as váltó tagjaként amúgy még mindig győzelemmel búcsúzhatott volna el a rekortántól, ám élete utolsó 100 méteres futásakor, a staféta befejező embereként, harcban az aranyéremért egyszer csak megtorpant, bicegve-ugrálva próbált még továbbmenni, ám combsérülésével nem jutott el a célig. Megtorpanása és földre rogyása mintha csak a jamaicai sprinterek londoni teljesítményének „kivetülése” lett volna: a karibi ország villámlábú versenyzői a hat síkfutószámban (férfi és női 100, 200 méter és a két 4x100-as váltó) 2005 óta először maradtak aranyérem nélkül...

KÉT MAGYAR DOBOGÓS – TIZENNÉGY ÉVE NEM LÁTOTT SIKER

Korábban három szabadtéri világbajnokságon fordult elő, hogy Magyarország két éremmel zárt: 1991-ben, 1995-ben és 2003-ban. Tizennégy évvel később pedig újra sikerült „duplázni”: az ekkor már a szakág közvetlen elitjéhez tartozó Márton Anita ezüstérmet nyert női súlylökésben (19.49 méter), míg 110 gáton a 2017-ben háromszor is országos csúcsot javító Baji Balázs ért célba harmadikként (13.28 másodperc), s lett futószámban az első magyar vb-dobogós. A 2003 óta a legnagyobb létszámú magyar vb-csapat további kiemelendő eredményei: a gyalogló Helebrandt Máté a pontszerző 6. helyen végzett 50 km-en, Krizsán Xénia 9. lett hétpróbázásban, míg húszéves kalapácsvető-ígéretünk, Halász Bence 11.-ként fejezte be első felnőttvilágversenyét.

A világbajnokság legnagyobb meglepetését, egyszersmind legszorosabb futódöntőjét a „Bolttalan” férfi 200 méter hozta. Az egész vb egyik leginkább várt összecsapása a papírforma alapján (s a néhány nappal a vb-rajt előtt megsérülő kanadai Andre De Grasse hiányában) a dél-afrikai Wayde van Niekerk és a botswanai Isaac Makwala különmeccsét ígérte. Ehhez képest... Utóbbi „benyelte” a világbajnokság alatt közel harminc másik sportolót is legyengítő norovírust (400-on, noha ott is esélyes volt, el sem indulhatott), a 400 méteren világcsúcstartó és az egykörös távon Londonban is nyerő Wayde van Niekerk pedig két századdal kikapott a 20.09-cel diadalmaskodó török Ramil Guliyevtől, aki a görög Kosztasz Kenterisz (2001, Edmonton) után második európaiként nyerte meg a szám világbajnoki aranyérmét. A trinidadi Jereem Richards amúgy egyetlen ezreddel szorult a dobogó harmadik fokára.

A török Ramil Guliyev ellopta a show-t 200 méteren

Hasonlóan szoros küzdelemben dőlt el a férfi diszkoszvetés aranyérme is: a litván meglepetésember Andrius Gudzius mindössze két centivel dobott nagyobbat a második helyen végző svéd Daniel Stahlnál.

A női mezőnyből kiemelendő az Egyesült Államok mindkét váltójával aranyérmet nyerő Allyson Felix, a pekingi vb-címét 200 méteren megvédő (százon pedig bronzérmet nyerő) holland Dafne Schippers és a 10 000-en több mint 45 másodperces előnnyel első helyen végző (5000-en pedig ezüstérmes) etióp Almaz Ayana. De nem lehet szó nélkül hagyni a világbajnoki programban bemutatkozó női 50 kilométeres gyaloglás első győztese, a portugál Ines Henriques teljesítményét sem, már csak azért sem, mert 4:05:56 órás ideje az aranyérem mellett világcsúcsot is ért.

 

A VB SZTÁRJAI 

Omar MCLEOD Férfi 110 méteres gátfutásban korábban sohasem született jamaicai aranyérem vb-n, a 2016-ban olimpiát nyerő Omar McLeod londoni győzelme (egy tizeddel előzte meg az orosz, ám hazája kizárása miatt függetlenként induló Szergej Subenkovot és további 14 századdal Baji Balázst) azonban nemcsak ezért különleges – országa egyetlen londoni bajnokaként megmentette Jamaica becsületét.

Christian TAYLOR Az amerikai hármasugró a vb előtt nem tartotta kizártnak, hogy Londonban megdönti Jonathan Edwards 18.29 méteres világcsúcsát, ehhez képest annak is örülhetett, hogy sorozatban harmadszor világbajnok lett (17.68-cal), mivel honfitársa, Will Claye mindössze öt centiméterrel maradt el a 2019-ben Dohában majd negyedszer is a világ tetejére repülő, kétszeres olimpiai aranyérmes Taylortól.

Brittney REESE Említettünk már néhány szoros küzdelmet a londoni vb-ről, de a női távolugrás végjátéka mindegyiken túltesz: a győztes Brittney Reese és a negyedik helyezett szerb Ivana Spanovics között mindössze hat centiméter volt a különbség. Az amerikai 702 centivel diadalmaskodott, s szerezte meg pályafutása negyedik világbajnoki győzelmét – abban a városban, ahol 2012-ben olimpiai bajnok lett.

Anita WLODARCZYK A női kalapácsvetés nagyasszonya 2009, 2013 és 2015 után negyedik vb-sikerét aratta Londonban. 77.90 méterig jutott, ez a korábbi győztes eredményeivel összehasonlítva a legkisebb, ám így is közel két métert vert a második helyezett kínai Vang Csengre. Wlodarczyk persze nem kizárólag a világbajnokságokon ismerte a siker receptjét: háromszoros olimpiai bajnok és négyszeres Eb-győztes.

Barbora SPOTÁKOVÁ A mai napig viszonyítási pont női gerelyhajításban: 15 éve ő tartja a szám világcsúcsát (72.28 méter), 2008-ban és 2012-ben olimpiai bajnoki címmel, Oszakában, Teguban (a pályán nyerő orosz Marija Abakumova doppingolt, a cseh klasszis csak 8 évvel később kapta meg az aranyat) és Londonban pedig vb-elsőséggel gömbölyítette tovább az egyébként is kerek pályafutását.

 

A NEMZETI SPORT AJÁNLJA:

1. rész: Két csúnya bojkott között gyönyörű világbajnokság született – atlétikai vb-történelem, 1. rész

2. rész: Új csillag tűnt fel, de egy év múlva kihunyt – amikor Ben Johnson berobbant a római vb-n

3. rész: Amikor Mike Powell szinte kirepült a stadionból – atlétikai vb-történelem, 3. rész

4. rész: Colin Jackson repült a gátak fölött, Gécsek Tibor érmet nyert – atlétikai vb-történelem, 4. rész

5. rész: Három ugrás az örökkévalóságnak – Jonathan Edwards szenzációs göteborgi világcsúcsa ma is él

6. rész: Amikor Szerhij Bubka a hatodik világbajnokságon a hatodik aranyérmét nyerte

7. rész: Andalúz varázs, magyar helytállás – Sevillában rendezték a 7. szabadtéri atlétikai vb-t

8. rész: Fél háztól aranylázig – először rendeztek atlétikai vb-t az észak-amerikai kontinensen

9. rész: Amikor a sprinter Kim Collins feltette a sport térképére Saint Kitts és Nevist

10. rész: Az atlétikai világbajnokság, amit csaknem elmosott a zuhogó eső

11. rész: Hősök születtek a hőségben – nyomasztó amerikai fölény a 11. atlétikai vb-n

12. rész: Hét arany és három világcsúcs – a jamaicai sprinterek ellopták a show-t a berlini vb-n

13. rész: Pars Krisztián ezüstérme, Usain Bolt kizárása – atlétikai vb-történelem, 13. rész

14. rész: Nem minden arany, ami fénylik – az orosz doppingbotrány utólag írta át a moszkvai vb éremtáblázatát

15.rész: Kenya ünnepelt a kínai atlétikai világbajnokságon – már gerelyhajításban is...

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2023. július 15-i lapszámában jelent meg)