Damien Comolli hátraarcot ígér: első interjújában közölte, hogy a Liverpool az angol és a brit tehetségek fejlesztésére helyezi a legnagyobb hangsúlyt, bár megtartja kiterjedt játékosmegfigyelői hálózatát.
„Elsősorban fiatal angol és brit srácokat akarunk igazolni, úgy érzem, ez nagyon fontos, hogy ha meg akarjuk őrizni a Liverpool identitását. Egyértelműen erre akarunk koncentrálni. A nagy európai klubok ritkán keresnek tehetségeket Angliában, így a hazai klubokkal kell majd nagy küzdelmet folytatnunk a megszerzésükért. Ha ezek után is játékosokra van szükségünk, akkor hozunk kiváló képességű külföldi fiatalokat, de értük már külföldi klubokkal is meg kell harcolni" – mondta Comolli az irányváltásról.
Comolli hozzátette a Liverpool hivatalos honlapjának adott interjúban: számít a klub nagykövete, Kenny Dalglish segítségére abban, hogy meggyőzze a fiatalokat: igazoljanak a Mersey-parti „vörösökhöz".
| „Az angol futball globális expanziója azzal járt, hogy a klubok légiósainak száma meredeken emelkedett. A légiósok jelenléte még egy plusz akadályt jelent a helyi fiatal tehetségek fejlődése szempontjából, és ezt az UEFA aggályai is megerősítik" (idézet a liverpooli John Moores Egyetem kutatásának következtetéseiből) |
A brit tehetségek favorizálását – amit minden bizonnyal a szurkolók is támogatnak – részben az angol szabályok szezon eleji megváltoztatása is okozhatja: a Premier League maximálta a keretek létszámát és kikötötte, hogy hány saját nevelésű játékosa legyen (minimum) egy klubnak.
Egy 2009-es tanulmány, majd az abból készült könyv nagyon élesen kritizálja az angol utánpótlásképzés jelenlegi rendszerét, mondván: elképesztő, hogy az akadémiáikra fontmilliókat költő klubok képtelenek helyi kötődésű játékosokat nevelni az első csapatok számára. Egy angol klub átlagban 66 millió fontot költ évenként az akadémiájára, ehhez képest a nagycsapatok rendszeresen szerződtetnek 16–18 éves külföldi tehetségeket, akik bizonyos szempontból „elszívják a levegőt" a hazaiak elől. A kluboknál kipróbált gyerekek mindössze egy százaléka lesz profi játékos.
| 6.4 Rengeteg szó esik a külföldi játékosok beáramlásáról. Az angol klubok sokáig csak északír, skót, walesi és ír fiatalokat szerződtettek az utánpótlás-csapatokhoz, és az utóbbi időben egyre erősebb az aggodalom a külföldiek igazolása miatt, főleg, hogy nem csak az első csapatokba, hanem az akadémiákra és az utánpótlásközpontokba szerződtetik őket.
6.5 Figyelembe kell vennünk, hogy a klub szempontjából nagyobb az értéke egy helyi játékosnak. A szurkolók velük azonosulnak, a helyi közösség miattuk áll a csapat mögé. Ráadásul a helyi fiatalok kinevelése a leginkább költséghatékony módja az utánpótlás-nevelésnek.
6.6 A fentebb említettek miatt kvótarendszer bevezetését javasolták többen is, hogy csökkentsük a külföldi fiatalok számát, de a szabad munkaerő-áramlás elvét ez sértené (...)
6.7, 6.8 és 6.9 (...) így azt javasoljuk, hogy az angol labdarúgás színvonalát – edzőképzés, utánpótlás-nevelés – emeljük. Nem jelentjük ki, hogy a külföldi ifik szerződtetése kifejezetten káros az angol fejlesztési rendszerre.
(Részletek az FA, a Premier League és a Football League tanulmányából) |
A Telegraph 2007-es cikke „katasztrofális következményekkel járónak" nevezi, hogy amikor az angol fiatalok lassan készen állnának a „felnőtté válásra", riválisok sorát kapják külföldről 16 éves korában.
„Ez az álom vége több ezer srácnak, kénytelenek amatőr csapatokhoz aláírni" – mondta a lapnak egy utánpótlásedző. A nagy klubok azzal érvelnek, hogy az olasz, holland, brazil vagy argentin utánpótlásképzésben felnőtt fiatalok egyszerűen képzettebbek angol kortársaiknál, és könnyebben nevelhető belőlük profi futballista.
„Még a kétezres évek közepén sem látta senki, hogy külföldi fiatalok özönlik el az akadémiákat. Képzettebb edzőkkel kell dolgoznunk, hogy a hazai srácoknak legyen esélyük, mert ez pusztító hatással lehet az angol futballra" – elemezte a helyzetet még három éve Sir Trevor Brooking, az FA utánpótlás-fejlesztésért felelős igazgatója.
Érdemes idézni egy fiatal angol játékos szavait: „Mindig is nehéz volt az első csapathoz kerülni, nagyon kevesen kerülnek föl az akadémiákról. De az angol srácoknak most külföldiekkel is meg kell küzdeniük, és ez rontja az esélyeiket, sok jó játékos úgy gondolja, hogy nem is érdemes ilyen konkurencia ellen harcolni. Ez hosszú távon biztos rosszat tesz."
A kieső fiatalok riasztóan magas száma adta az ötletet az egykori angol válogatott szövetségi kapitánynak, Glenn Hoddle-nak, hogy saját akadémiát nyisson.
„Ha tehetséges egy srác, villámgyorsan felszippantja egy klub, de ugyanilyen gyorsan ki is teszi, miközben hatalmas a versengés. Minden évben rengeteg tehetség szóródik ki az akadémiákról, és sosem kerülnek vissza a profi futball vérkeringésébe. Ez hatalmas vérveszteség a futballunknak. Úgy gondoltam, hogy adok egy második lehetőséget nekik, és kissé visszaállítjuk az egyensúlyt" – magyarázta a Reuters hírügynökségnek.
A Liverpool tehát Comollival az élen ismét a brit fiatalok kinevelésére koncentrál – méghozzá az új futball-stratégát azért hozták, hogy a saját koncepciójának megfelelően irányítsa az akadémiai képzést és a tehetségkutatást. Kérdés, hogy ez mit jelent a klubnál levő külföldi fiatalok szempontjából – sokatmondó, hogy már a nyáron a tartalékcsapatból és az akadémiáról elbocsátottak többsége (10:7 arányban) a külföldiek közül került ki, és ez az arány tovább nőhet. Igaz, közben jött két portugál és egy spanyol fiatal – meglátjuk, hogy a jövőben mennyi ifjú légiós érkezik az egyik legnagyobb hagyományú angol klubhoz.
| „Egyelőre nincs jele annak, hogy a magyar játékosok jövőjét befolyásolnák a változások – tájékoztatta a Nemzeti Sport Online-t Kövesdi Viktor, az angol klubbal kapcsolatban álló, a liverpooli magyarok ügyeit intéző CMG menedzseriroda igazgatója. – Bár annyira nem lep meg a nyilatkozat, hiszen most már az első keretre és az akadémiákra vonatkozóan is egyre szigorodó szabályokat kell betartaniuk az angol klubok vezetőinek. Én ezzel szemben úgy vélem: nincs miért aggódnunk, mert aki jó játékos, hiába légiós, arra szüksége lesz a Liverpoolnak. Most például a sikeres U18-as korosztályos liverpooli csapat legjobbjai légiósok. A felnőttcsapat nyári átigazolási politikájában is erősen visszaköszönt az „angolosítási” törekvés, úgyhogy ezzel inkább a következő időszak stratégiai politikáját határozták meg. Az akadémiák esetében nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a közelben több rivális is működtet hasonló létesítményt, ezért is volt szükség a Liverpoolnál a külföldi tehetségek foglalkoztatására, ahol általában tizenhét éves játékosokat szerződtettek, hogy még a felnőtt kor előtt, a szemük előtt, az irányításukkal készüljenek fel a nagyobb feladatokra.” |
A skótok sztárjának Magyarországon élnek a rokonai
Nagelsmann napokon belül dönt a jövőjéről
Labdarúgás: ikszelt a görögökkel az U18-as válogatott
Véres orosz megtorlás indul Ukrajnában
Magyar Péter bevallotta, hogy loptak
Visszahívják az emberek kedvenc jégkrémét: nagy probléma van vele
Sajtóhír: az OBI tulajdonosa megrendezte halálát és Oroszországba menekült
"Ki fog látszani a s*nám" - Kiakadtak a túl szexi ruha miatt az olimpikonok
Hiába adna egy magyar cég havi 600–700 ezer nettót, nincs jelentkező az állásra
Itt a drámai bejelentés: újabb pusztító fegyvereket kap Ukrajna, kitörhet a világháború
Magyar hokicsoda Fehérváron, még a vesztes norvégok is csak tátották a szájukat
Ötkarikás történetek: egyszer ért a csúcsra, Atlantában – még 97 nap a rajtig
Férfi kézi Ek: megfogyatkozva is harcba száll a Fradi a döntőért
Tokió 2020: kizárták a kínai váltót, pontszerző helyen a magyarok
