„Köszönjük, és viszlát! Így is össze lehetne foglalni Wayne Rooney visszavonulását a válogatottságtól. Bizonyos értelemben jó szakítás ez. Wayne Rooney búcsúztatása ugyan valódi ünnep, mégis: miközben Anglia hódol a játékos nagyszerű pályafutásának, titkon örülhet, hogy ez az időszak is véget ért. Rooney akaratlanul is utolsó mohikánja volt egy dicstelen nemzedéknek a válogatottnál.

Ahhoz túl fiatal, hogy jóhiszeműen az »aranygeneráció« tagjai – amelyet David Beckham, Paul Scholes, Gary Neville vagy Sol Campbell képvisel – közé soroljuk, mégis szimbolizálja, magában hordozza az ő »vétkeiket« is. Azt, hogy Anglia válogatottja 1966 óta nem tudott világbajnokságot nyerni, sőt, igazán még közel sem állt hozzá. Rooneynak is nagyszerű pályafutása volt – de nem címeres mezben. A fentebb felsorolt játékosok csodákat vittek véghez a klubjaikkal, ám a válogatottal nem.

Pedig a statisztikái jól mutatnak Rooneynak is. A Háromoroszlánosok mezében 120. alkalommal lép pályára csütörtökön az Egyesült Államok ellen, és ha a kapuba talál, az az 54. gólja lesz. Sir Bobby Charlton csak 49-ig jutott a válogatottban.

Ám egyes gólok többet érnek, mint más gólok. Charlton két gólt szerzett egy világbajnoki elődöntőben, míg Rooney összesen egyszer talált be vb-meccsen, és soha nem jutott el az elődöntőig. Ráadásul 2014-ben olyan angol válogatottnak volt a tagja, amely 1958 óta először esett ki már a csoportkörben.

És amikor a 2018-as világbajnokságon végre vállalhatóan szerepelt az angol csapat, Rooney már nem volt ott Gareth Southgate keretében. Pedig úgy tervezte, hogy azon a tornán zárja pályafutását a nemzeti csapatban, de a korai formahanyatlása idő előtt »nyugdíjba« küldte. Oroszországban aztán kevésbé neves játékosok alkottak egy jó csapatot nélküle. John Stones, a védő Panama ellen egy félidő alatt több gólt szerzett, mint Rooney három világbajnokságán összesen. Egy másik hátvéd, Harry Maguire a Svédország elleni negyeddöntőben fontosabb gólt szerzett a válogatottban, mint Rooney valaha. Kieran Trippier az elődöntőben talált be – olyan szakaszban, ahová Rooney soha nem jutott el. Ezek a magaslatok Rooneynak megmászhatatlannak bizonyultak.

Rooney helyett Jordan Pickford lett az első Everton-játékos, aki eljutott egy világbajnoki elődöntőig. Nick Pope, Fabian Delph és Ruben Loftus-Cheek egyaránt elmondhatja magáról, hogy eljutott a legjobb négy közé. Jordan Hendersonnak, Jesse Lingardnak és Ashley Youngnak igazán jó vb-je volt. Rooney-nak soha nem volt jó vb-je."

A FourFourTwo brit szakírójának cikke kizárólag a klubszinten rendkívül sikeres Rooney válogatottbeli pályafutását elemzi, és természetesen vitatható.

A teljes elemzés elolvasható a FourFourTwo.hu-n, IDE KATTINTVA!